Zöldinfó

A bécsiek mondhatják meg, miként tegyék zöldebbé a környezetüket

A részvételi eljárás újfajta formáját próbálta ki az osztrák főváros: kész tervek helyett három kerület lakóival közösen dolgozta ki, miként tehetik még zöldebbé, a klímaváltozásnak ellenállóbbá a környéküket.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-04

Szerző:

Vanessza

Ezeregyszáz ötlet, tizenkilenc projekt – a megvalósítás 2023-ban kezdődik. Az osztrák főváros 2022 tavaszán indította el „Bécsi Klímacsapat” elnevezésű kezdeményezését, amelynek keretében három kerület – Margareten, Simmering és Ottakring – lakóival közösen kerestek és dolgoztak ki olyan megoldásokat, amelyekkel még élhetőbbé válhat szűkebb környezetük és jobban ellensúlyozni tudja a klímaváltozás negatív hatásait. Az újfajta, egyelőre kísérleti jelleggel alkalmazott részvételi eljárás első szakaszában ötleteket gyűjtöttek, hogy ki, miként tenné zöldebbé, élhetőbbé közvetlen környezetét. Ezekből 1.100 érkezett, melyeket a következő fázisban szakértők vizsgáltak meg. Végül 283 ötlet ment át a rostán. A következő co-creation szakaszban – az ötletgazdákkal együtt – 102 projektvázlattá gyúrták össze a működőképes ötleteket, amelyekből a kerületek 19 projektet választottak ki. Ezeket 2023-ban valósítják meg.

Így Margaretenben például havonta egyszer klímanapot tartanak, homlokzatot zöldítenek és létrehoznak egy szuperblokkot is. Simmeringben a kerületi lakosokból álló zsűri tizenegy projektet választott ki, így lesz például új park, rovarbarát rét, gilisztahotel, tanösvény, frisslevegő-kút és ökovécé is. Ahol pedig lehet, feltörik az aszfaltot és kizöldítik a területet. Ottakringben a pályaudvar környékét alakítják át úgy, hogy jobb legyen a levegő minősége, szuperblokkot hoznak létre és kizöldítenek egy forgalmas utcát – forgalomcsillapítás mellett.

A részvételi eljárás során az ötleteket online és hagyományos postai úton is be lehetett nyújtani, ezen kívül pedig a nyár folyamán több mint harminc multiplikátor járta a környéket és szólította meg az ott élőket, hogy közösen ötleteljenek. „Így sikerült a nehezen elérhető csoportokat is bevonni a város formálásába. Az ilyen csoportok aktivizálása és a demokratikus együttdöntés erősítése olyan célok, amelyek már kezdettől fogva fontosak Bécs számára” – mondta Jürgen Czernohorszky klímavédelmi városi tanácsnok a projekt értékelése kapcsán.

Zöldinfó

Több tízezer adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba a téli szezonban

Hol töltötték 2025/2026 telét gyűrűs madaraink?

Létrehozva:

45 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-12

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Madárgyűrűzési Központba most télen is több tízezer megkerülési adat érkezett, melyek nagy része belföldi visszafogási adat, de a legizgalmasabb értesítéseket rendszerint külföldről kapjuk – írja az alternativenergia.hu. Ezen a télen 474 jelölt madár, 686 megkerülési adata érkezett az MME áltl működtetett központba az országhatárainkon túlról. Ezek nagy része színes gyűrűs madarak megfigyelése, amelyeket távcsővel, teleszkóppal viszonylag könnyen lehet azonosítani kisebb-nagyobb távolságból is. Ez a szám még változni fog, mivel folyamatosan érkeznek a központba a megkerülési e-mailek, amiket folyamatosan dolgozunk fel. Beléptünk a meteorológiai tavaszba, és érkeznek az első korai vonuló madarak, amelyek részben átvonulnak nálunk, részben haza érkeznek. Még nagyon sok vonuló madár a telelőterületen tartózkodik ebben az időszakban és később kezdik meg az utat a fészkelőterületük felé. Még néhány hét, és igazán nagy tömegben találkozhatunk ismét kedvenc madarainkkal.

A vadon élő madarakat madárgyűrűzők ezrei jelölik, és a szakemberek a gyűrűzött madarak megkerülései alapján rakják össze a madárvonulás mozaikját. Európa minden országában van madárgyűrűzési központ, ahol ezek az adatok összefutnak és egységes rendszerbe szerveződnek. Magyarországon 1908 óta van madárgyűrűzés, amit az 1970-es évek közepétől az MME szervez.

Ezen a télen a legtöbb alkalommal egy hazai jelölésű dankasirályt figyeltek meg, amit 2025. március 9-én, második éves korában gyűrűztek a gyáli szeméttelepen, és augusztus közepétől 39 alkalommal figyelték meg Lengyelországban, a Balti-tenger partján. Ez a madár az első életévében nagy távolságokra kóborolt, de az idei telén végig a tengerpart közelében maradt.

Az elmúlt télen további 33 hazai gyűrűs madárfaj megkerülési adatai érkeztek külföldről a központba, ebből a legtöbb színes jelölésű dankasirály, szerecsensirály, bütykös hattyú és nyári lúd volt. A legtávolabbi megkerülések fehér gólyához és szerecsensirályhoz köthetők. Három hazai, színes gyűrűs fehér gólya került meg Ománban, ezeket 2025-ben gyűrűzték Rimócon, Kiscsőszön és Marcaltőn. Az előző kettőt egy szeméttelepen figyeltek meg, a harmadik elpusztultan kézrekerült. Tanzániában, a Serengeti Nemzeti Parkban fényképeztek le egy magyar gyűrűs fehér gólyát, amit 2024-ben, fiókakorában gyűrűztek Bácsbokodon. Ezen a télen ez a legtávolabb – a gyűrűzési helyétól 5575 km-re – megkerült, magyar gyűrűs madár.

Mauritániából, az Atlanti-óceán partvidékéről, egy színes gyűrűs szerecsensirályt jelentettek vissza, amit 2025-ben, fiókakorában jelöltek Székesfehérváron, a sóstói sirályszigeten. Ezt a madarat a kirepülését követően, júliusban Alsó-Szászországban is látták. A gyűrűzése és az afrikai megkerülése közöti távolság 4420 km, jelenleg a legtávolabb megkerült, hazai gyűrűs szerecsensirály a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezeken az eseteken kívül Afrikából a következő megkerülésekről kaptunk hírt az elmúlt hónapokban:

egy 2020-ban, Sárbogárdnál gyűrűzött dankasirályt Tunéziában figyeltek meg;
egy-egy hazai gyűrűs kanalasgémet Algériában és Egyiptomban, 22 példányt pedig Tunéziában, a hazai költőállomány legfontosabb telelőterületén figyeltek meg;
egy tavaly, Kapuvárnál fiókaként jelölt nagy kárókatona Tunéziában, Djerba szigetén került kézre elpusztultan;
egy tavaly, Jászboldogháza határában jelölt vörös vércsét Líbiában fogtak be és egy szintén 2025-ben, Nagynyárádon, fiókakorában jelölt seregély Algériában került meg sérülten, ami később elpusztult.

A 2026. év madara az énekes rigó. Külföldről ezen a télen két hazai gyűrűs példányt jelentettek vissza, mindkettőt Olaszországból, a hazai állomány legfontosabb telelőterületéről. Az egyiket Róma közelében, a másikat Szardínián lőtték le. A telelés, és különösen a telelőhelyre és visszafelé történő vonulás egy nagy kihívás a vonuló madaraknak, az útról sok példány nem érkezik már vissza, de a sikeres madarak hamarosan fészkelőhelyet és párt választanak és egy új, egy másik kihívás elé néznek, megkezdve az utódok, az új utazók felnevelését.

Tovább olvasom