Zöldinfó

A bécsiek mondhatják meg, miként tegyék zöldebbé a környezetüket

A részvételi eljárás újfajta formáját próbálta ki az osztrák főváros: kész tervek helyett három kerület lakóival közösen dolgozta ki, miként tehetik még zöldebbé, a klímaváltozásnak ellenállóbbá a környéküket.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-04

Szerző:

Vanessza

Ezeregyszáz ötlet, tizenkilenc projekt – a megvalósítás 2023-ban kezdődik. Az osztrák főváros 2022 tavaszán indította el „Bécsi Klímacsapat” elnevezésű kezdeményezését, amelynek keretében három kerület – Margareten, Simmering és Ottakring – lakóival közösen kerestek és dolgoztak ki olyan megoldásokat, amelyekkel még élhetőbbé válhat szűkebb környezetük és jobban ellensúlyozni tudja a klímaváltozás negatív hatásait. Az újfajta, egyelőre kísérleti jelleggel alkalmazott részvételi eljárás első szakaszában ötleteket gyűjtöttek, hogy ki, miként tenné zöldebbé, élhetőbbé közvetlen környezetét. Ezekből 1.100 érkezett, melyeket a következő fázisban szakértők vizsgáltak meg. Végül 283 ötlet ment át a rostán. A következő co-creation szakaszban – az ötletgazdákkal együtt – 102 projektvázlattá gyúrták össze a működőképes ötleteket, amelyekből a kerületek 19 projektet választottak ki. Ezeket 2023-ban valósítják meg.

Így Margaretenben például havonta egyszer klímanapot tartanak, homlokzatot zöldítenek és létrehoznak egy szuperblokkot is. Simmeringben a kerületi lakosokból álló zsűri tizenegy projektet választott ki, így lesz például új park, rovarbarát rét, gilisztahotel, tanösvény, frisslevegő-kút és ökovécé is. Ahol pedig lehet, feltörik az aszfaltot és kizöldítik a területet. Ottakringben a pályaudvar környékét alakítják át úgy, hogy jobb legyen a levegő minősége, szuperblokkot hoznak létre és kizöldítenek egy forgalmas utcát – forgalomcsillapítás mellett.

A részvételi eljárás során az ötleteket online és hagyományos postai úton is be lehetett nyújtani, ezen kívül pedig a nyár folyamán több mint harminc multiplikátor járta a környéket és szólította meg az ott élőket, hogy közösen ötleteljenek. „Így sikerült a nehezen elérhető csoportokat is bevonni a város formálásába. Az ilyen csoportok aktivizálása és a demokratikus együttdöntés erősítése olyan célok, amelyek már kezdettől fogva fontosak Bécs számára” – mondta Jürgen Czernohorszky klímavédelmi városi tanácsnok a projekt értékelése kapcsán.

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom