Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A bécsiek mondhatják meg, miként tegyék zöldebbé a környezetüket

A részvételi eljárás újfajta formáját próbálta ki az osztrák főváros: kész tervek helyett három kerület lakóival közösen dolgozta ki, miként tehetik még zöldebbé, a klímaváltozásnak ellenállóbbá a környéküket.

Létrehozva:

|

Ezeregyszáz ötlet, tizenkilenc projekt – a megvalósítás 2023-ban kezdődik. Az osztrák főváros 2022 tavaszán indította el „Bécsi Klímacsapat” elnevezésű kezdeményezését, amelynek keretében három kerület – Margareten, Simmering és Ottakring – lakóival közösen kerestek és dolgoztak ki olyan megoldásokat, amelyekkel még élhetőbbé válhat szűkebb környezetük és jobban ellensúlyozni tudja a klímaváltozás negatív hatásait. Az újfajta, egyelőre kísérleti jelleggel alkalmazott részvételi eljárás első szakaszában ötleteket gyűjtöttek, hogy ki, miként tenné zöldebbé, élhetőbbé közvetlen környezetét. Ezekből 1.100 érkezett, melyeket a következő fázisban szakértők vizsgáltak meg. Végül 283 ötlet ment át a rostán. A következő co-creation szakaszban – az ötletgazdákkal együtt – 102 projektvázlattá gyúrták össze a működőképes ötleteket, amelyekből a kerületek 19 projektet választottak ki. Ezeket 2023-ban valósítják meg.

Így Margaretenben például havonta egyszer klímanapot tartanak, homlokzatot zöldítenek és létrehoznak egy szuperblokkot is. Simmeringben a kerületi lakosokból álló zsűri tizenegy projektet választott ki, így lesz például új park, rovarbarát rét, gilisztahotel, tanösvény, frisslevegő-kút és ökovécé is. Ahol pedig lehet, feltörik az aszfaltot és kizöldítik a területet. Ottakringben a pályaudvar környékét alakítják át úgy, hogy jobb legyen a levegő minősége, szuperblokkot hoznak létre és kizöldítenek egy forgalmas utcát – forgalomcsillapítás mellett.

A részvételi eljárás során az ötleteket online és hagyományos postai úton is be lehetett nyújtani, ezen kívül pedig a nyár folyamán több mint harminc multiplikátor járta a környéket és szólította meg az ott élőket, hogy közösen ötleteljenek. „Így sikerült a nehezen elérhető csoportokat is bevonni a város formálásába. Az ilyen csoportok aktivizálása és a demokratikus együttdöntés erősítése olyan célok, amelyek már kezdettől fogva fontosak Bécs számára” – mondta Jürgen Czernohorszky klímavédelmi városi tanácsnok a projekt értékelése kapcsán.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák