Zöldinfó
A biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra
Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.
A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a magyarországi székhelyű biztosítók számára az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről tevékenységük során. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is. Mint emlékezetes, az MNB tavaly újította meg a hitelintézeti szektornak kiadott zöld ajánlását.
Intézményi befektetőként a biztosítók – pl. az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni.
A szektornak akut – pl. viharok, áradások, tüzek – és krónikus – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – fizikai kockázatokra kell felkészülnie, akár saját biztosítási szerződései kapcsán. Átállási kockázatot jelentenek (a stratégiát, üzleti modellt érintően) a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politika-szabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.
Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat. Ajánlott, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.
Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – pl. szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.
A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé. Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.
Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Zöldinfó
A rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
A rezsicsökkentés megszüntetését, az ebből származó megtakarítás visszaosztását javasolja a Levegő Munkacsoport.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A rezsicsökkentés megszüntetését, az ebből származó megtakarítás visszaosztását, egy igazságosabb rendszert javasol a Levegő Munkacsoport, az erről szóló elképzeléseiket levélben ismertették Kapitány István gazdaság és energetikai miniszterrel – közölte az alternativenergia.hu. A rezsicsökkentés jelenlegi formájában az adófizetők pénzét pazarolja, igazságtalan, és a tehetősebb rétegeknek kedvez – írták a megbízásukra készült legfrissebb tanulmány megállapításai alapján, amelyben Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense részletes számításokkal mutatja be, miként lehetne megszüntetni a rezsicsökkentett földgáz- és távhőárakat politikailag elfogadható és társadalmilag igazságos módon. A lakossági földgáz és távhő mesterségesen alacsony árai érdemi túlfogyasztást, pazarlást, ezáltal pedig jelentős környezeti terhelést okoznak. Fenntartásuk csaknem 900 milliárd forintos költségvetési terhet jelent évente, rontja az ország fizetési mérlegét, és jelentős energiabiztonsági kockázatot hordoz – írták.
Emellett csökkenti az energiahatékonysági és a megújuló energiákba történő beruházások megtérülését is, ami miatt érdemtelenül piaci hátrányt szenvednek az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások, és a szükségesnél sokkal lassabban újul meg az épületállományunk – részletezték. A rendszer szociálisan is igazságtalan: az átlagfogyasztásig azok is kapnak állami támogatást, akik nem szorulnának rá, így minél többet fogyaszt egy tehetősebb háztartás, annál több közpénzt kap – tették hozzá.
Véleményük szerint megfizethető lakossági energiaárakat a legjobb lenne az épületek energetikai korszerűsítésével biztosítani, de ehhez évtizedek kellenek, ezért pénzbeli kompenzációt, a rezsicsökkentés eltörlésével megtakarított pénz lakosságnak való visszaosztását javasolják. “Tanulmányunk többféle lehetőséget elemez a rezsicsökkentés eltörlésére és a lakosság kompenzációjára, bemutatva, hogy ez társadalmi támogatottságot élvezve is megvalósítható. Az már a kormány feladata, hogy további vizsgálatok alapján döntsön a konkrét megvalósításról” – idézi a szerzőt a közlemény.
A szakmai vitaanyag részletesen ismerteti a fejenkénti és lakásonkénti alapon működő támogatási rendszereket, amelyek hatékonyan reagálnak a sérülékeny élethelyzetekre (például idős egyedülállók vagy elköltözött gyermekek után megmaradt nagy ingatlanok fűtése).
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
