Zöldinfó
A biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra
Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.
A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a magyarországi székhelyű biztosítók számára az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről tevékenységük során. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is. Mint emlékezetes, az MNB tavaly újította meg a hitelintézeti szektornak kiadott zöld ajánlását.
Intézményi befektetőként a biztosítók – pl. az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni.
A szektornak akut – pl. viharok, áradások, tüzek – és krónikus – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – fizikai kockázatokra kell felkészülnie, akár saját biztosítási szerződései kapcsán. Átállási kockázatot jelentenek (a stratégiát, üzleti modellt érintően) a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politika-szabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.
Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat. Ajánlott, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.
Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – pl. szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.
A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé. Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.
Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Zöldinfó
Újabb madárinfluenza-esetet azonosítottak Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegyében ismét igazolták a madárinfluenzát.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Bács-Kiskun vármegyében ezúttal egy mulard kacsa állományban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét; az érintett állomány felszámolása folyamatban van – olvasható a hivatal oldalán, tájékoztatott az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a betegséget Kiskunfélegyházán egy ötezer egyedet számláló mulard kacsa állományban mutatták ki. A madárinfluenza gyanúja a vízfogyasztás csökkenése miatt merült fel. Ezen felül az állatoknál idegrendszeri tünetek jelentkeztek, és az elhullási arány is enyhén megemelkedett. A hatóság 3 kilométeres sugarú védőkörzetet és a kiterjesztett megfigyelési körzetet jelölt ki a telep körül. Hangsúlyozták, hogy a betegség megjelenésének és továbbterjedésének megelőzése a teljes baromfiágazat szempontjából kulcsfontosságú. Az állattartó telepeken elengedhetetlen a járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, a vadmadaraktól történő átfertőződés megakadályozása, az állattartók és az állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása – hívta fel a figyelmet a Nébih.
A madárinfluenza január elején Csongrád-Csanád vármegyében, Szentesen két hízópulykatartó gazdaságban jelent meg. Később, január végén Békés vármegyében, egy orosházi és egy békésszentandrási telepen, majd pár napra rá Jász-Nagykun Szolnok vármegyében egy tiszaföldvári lúdállományban is kimutatták a vírus jelenlétét. Bács-Kiskun vármegyében először február elején Lakiteleken egy pecsenyekacsa telepen jelent meg a madárinfluenza, majd a hónap végén Csongrád-Csanád vármegyében újra kimutatták a vírus jelenlétét egy zsombói telepen. A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk a Nébih tematikus aloldalán érhetők el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
