Zöldinfó

A biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra

Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-06

Szerző:

Vanessza

A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a magyarországi székhelyű biztosítók számára az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről tevékenységük során. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is. Mint emlékezetes, az MNB tavaly újította meg a hitelintézeti szektornak kiadott zöld ajánlását.

Intézményi befektetőként a biztosítók – pl. az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni.

A szektornak akut – pl. viharok, áradások, tüzek – és krónikus – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – fizikai kockázatokra kell felkészülnie, akár saját biztosítási szerződései kapcsán. Átállási kockázatot jelentenek (a stratégiát, üzleti modellt érintően) a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politika-szabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.

Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat. Ajánlott, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.

Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – pl. szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.

A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé. Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.

Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Zöldinfó

Az emberi élet védelmére hivatkozva sürgetik a medvetörvény kihirdetését

A medveállomány ritkítására vonatkozó vadászati kvóták kihirdetését kéri Nicusor Dan román államfőtől 22 székelyföldi polgármester.

Létrehozva:

41 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nagyvadak veszélyeztetik a lakosságot – írta a Hargita Népe Kovács Lehelnek, Farkaslaka elöljárójának nyilatkozata alapján. A petíciót a Hargita megyei község elöljárójának kezdeményezésére indították, miután a település közelében múlt héten feltehetően medvetámadás okozta egy ember halálát – emelte ki az alternativenergia.hu. A petíciót pénteken küldték el az államfőnek. Az aláírók azt kérik az államfőtől, hogy sürgősségi eljárásban írja alá és hirdesse ki a medveállományra vonatkozó vadászati kvótákat, melyeket még áprilisban hagyott jóvá a román parlament. Az aláírók szerint a jogszabály mihamarabbi hatályba léptetése elengedhetetlen az emberi élet védelmében és a biztonság megteremtésében. A dokumentumban figyelmeztetnek, hogy a helyi közösségek állandó félelemben élnek, mivel a Romániában védett állatnak minősülő barnamedvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, háztartások, iskolák és forgalmas közterek közelében.

Kovács Lehel emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években is károkat okoztak a medvék lakott területeken, illetve a gazdáknak. A párzási időszakban ismét problémákra számítanak, és a község közelében a múlt héten – a medvetámadással – megtörtént a tragédia – mondta. A múlt héten Farkaslaka közelében holtan találtak egy 65 éves helyi férfit, aki április 27-én tűnt el. Feltételezések szerint halálát medvetámadás okozta, mivel harapásnyomokat találtak a testén. Az áldozat holttestét a székelyudvarhelyi kórházba szállították boncolásra, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indult büntetőeljárás. Hasonló esetről számoltak be a helyi hatóságok a múlt héten az észak-erdélyi Beszterce-Naszód megyében is, ahol egy 53 éves asszony halálát okozhatta medvetámadás. A nő holttestét a Telcs (Telciu) községhez tartozó Bükkös (Bichigiu) település határában találták meg pénteken egy szintén elpusztult szarvasmarha tetemével együtt.

A hatóságok szerint mindkettőjük halálát medvetámadás okozhatta. A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben és boncolást rendelt el, melynek eredményét egyelőre nem ismertették. A megye prefektusa a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyását kérte az állat kilövéséhez. Romániában április 22-én fogadta el a képviselőház a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvény 2026-ra és 2027-re a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A törvény a sürgősségi kilövések számát az eddigi 55-ről 110-re emelte évente. A képviselőház a veszélyes medvékkel szembeni azonnali beavatkozásról szóló sürgősségi kormányrendeletet is jóváhagyta. Ennek értelmében, ha medve jelenik meg egy településen, a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövéséről. Az indoklás szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel az áprilisi adatok szerint Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember halálát okozta medvetámadás, és további 274-en megsérültek.

Az említett jogszabályok a román Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek hatályba, amennyiben az államfő nem emel kifogást ellenük és aláírja azokat. Nicusor Dan államfő mindeddig nem írta alá a jogszabályokat. Az elmúlt időszakban egyre több romániai településen jelezték medvék jelenlétét. Hargita megyében múlt héten 15 alkalommal riasztották a lakosságot emiatt. Szerdán Brassó belvárosában láttak egy nagyvadat, kedden a moldvai Piatra Neamt és Calimanesti településeken figyelmeztettek medve jelenlétére. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, több szakértő szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

Tovább olvasom