Zöldinfó

A biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra

Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-06

Szerző:

Vanessza

A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a magyarországi székhelyű biztosítók számára az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről tevékenységük során. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is. Mint emlékezetes, az MNB tavaly újította meg a hitelintézeti szektornak kiadott zöld ajánlását.

Intézményi befektetőként a biztosítók – pl. az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni.

A szektornak akut – pl. viharok, áradások, tüzek – és krónikus – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – fizikai kockázatokra kell felkészülnie, akár saját biztosítási szerződései kapcsán. Átállási kockázatot jelentenek (a stratégiát, üzleti modellt érintően) a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politika-szabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.

Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat. Ajánlott, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.

Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – pl. szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.

A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé. Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.

Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Zöldinfó

A fenntarthatóság fiatal nagyköveteit ünnepelték a Fővárosi Állatkertben

AlmaZöld díjátadóval zárult a 2026. évi Fenntarthatósági Témahét.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 100 diákot díjaztak a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét AlmaZöld díjátadóján a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2026. június 17-én – írja az alternativenergia.hu. Az eseményen a Témahét diák- és iskolapályázatainak nyertesei, felkészítő pedagógusaik és iskoláik képviselői vehették át az elismeréseket. A díjakat az Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Témahét további támogatói adták át. Az ünnepséget állatbemutatók, a nyertes videópályázatok vetítése, valamint állatkerti programok egészítették ki. A 2026. évi Fenntarthatósági Témahéthez közel 2000 iskola – köztük több mint 50 határon túli intézmény – csatlakozott. A regisztrációs adatok szerint több mint 20 000 osztály mintegy 420 000 diákja vett részt a programsorozat legalább egy elemében.

Közel ezer pályamű érkezett

Az AlmaZöld díjátadót a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy – Csillagtér helyszínén rendezték meg. A rendezvényt Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Fenntarthatósági Témahét programvezetője nyitotta meg, aki „legörömtelibb” eseményként aposztrofálta a díjátadó ünnepséget, hiszen ezen a napon valóban minden résztvevő győztesnek érezheti magát. A díjakat a pályázatok szakmai partnerei, a zsűrik képviselői és a Témahét támogatói adták át. Az eseményen részt vett Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára, aki kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia korában még inkább felértékelődnek a saját gondolatokkal átszőtt pályaművek, melyeket így külön öröm volt zsűrizni. Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkára a díjak átadása előtt a Fenntarthatósági Témahét küldetésére hívta fel a figyelmet, s pozitív példaként említette a kötelező tanórákon kívüli remek programlehetőségeket.

Szőnyi Zsófia, a HungaroMet Nonprofit Zrt. kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a Környezetbarát Termék védjegyek, vagyis az EU ÖKOcímkék igen komoly kutatómunkát igényelnek, amelyet a fiatalok nagy alapossággal valósítottak meg. Kisfilmjeiket siker övezte a Varázshegy publikumának körében is. A díjátadók között szerepelt még Molnár Gergely stratégiai kiemelt szakértő a MÁV-csoporttól, Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke; Turbék Attila, a CET Filmstúdió & Média Kft-től, Kőhalmi-Bánki Andrea, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Közoktatási Államtitkárságának kormányfőtanácsosa; Bóka Attila, a Nextfoto Fotóstúdió képviselője; dr. Halbritter András egyetemi docens; valamint Sinkovics Lili, a Maradék Nélkül Alapítvány képviselője. A pályázatok az erdők, a mozgás és egészség, a fenntartható közlekedés, a tudatos vásárlás, az ökocímkék és a hulladék témáit dolgozták fel. A kiírt pályázatokra közel ezer pályamű érkezett be. A díjátadón a nyertes videópályázatok vetítésére is sor került, a hivatalos program végeztével pedig a fiatalok az Állatkertet is bejárhatták.

A díjazott pályázatok:
• Legaktívabb Iskola díj
• Az Örökerdő csodái – prózaíró pályázat
• Elkapott lendület – rajz- és fotópályázat
• Átszállás a zöld jövőbe – kreatív pályázat
• Figyelj a jelekre! – videópályázat
• Kert-kóstolgató pályázat
• Legyél Te is Fenntarthatósági Nagykövet! országos csapatverseny

A 2026. évi fenntarthatósági témahét főbb eredményei
A 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet 2026. április 20–24. között rendezték meg. A program célja a fenntarthatóság komplexitásának bemutatása, a diákok szemléletformálása az aktív közreműködésre építő ösztönző programok keretében, rávilágítva az egyén és a közösség szerepére, felelősségére és cselekvési lehetőségeire. Az iskolai munkát három korosztály számára készült óra- és projekttervek, kreatív pályázatok, versenyek és tanórán kívüli programok támogatták. A pedagógusok felkészítésében több mint 40 mesterpedagógus vett részt: 15 hazai pedagógiai oktatási központban, három egyházi és öt határon túli helyszínen összesen 860 pedagógust készítettek fel. A megvalósítást közel 50 új szakmai anyag – óravázlat, projektterv, sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló foglalkozásterv és egyéb kiegészítő tartalom – segítette.

A Zöld Föld Kupa fenntarthatósági tudásversenyein több mint 22 000 diák indult. A megújult versenyrendszer a 3–12. évfolyamos tanulókat Tökmag, Magonc, Palánta és Haladó korosztályokban szólította meg. A Zöld Híd szakértői programhoz közel 60 óraadó és csaknem 80 külső programhelyszínt biztosító szolgáltató csatlakozott. A szakértők mintegy 750 iskolai csoportnak kínáltak tanórai foglalkozásokat, a szolgáltatók pedig több mint 800 osztály számára biztosítottak részvételi lehetőséget 126 programban. A kezdeményezés így közel 40 000 diákot ért el. A Diákok a fenntarthatóságról kutatási program hetedik alkalommal valósult meg, közel 8500 diák, pedagógus és szülő részvételével. A felmérés az iskolai fenntarthatóságra nevelés megítélését, valamint a tanulók környezeti attitűdjeit, cselekvési kompetenciáit és környezetbarát szokásait vizsgálta.

Az AlmaZöld díjátadó méltó lezárása volt a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahétnek: a Fővárosi
Állat- és Növénykertben közel 100 diák vehette át elismerését a Témahét pályázatain elért eredményéért. Az esemény azt is megmutatta, mennyi kreativitás, tudás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség van a diákokban, amely gondolataikban, ötleteikben és alkotásaikban egyaránt megmutatkozik.

Tovább olvasom