Zöldinfó

A biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra

Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2024-01-06

Szerző:

Vanessza

A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a magyarországi székhelyű biztosítók számára az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről tevékenységük során. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is. Mint emlékezetes, az MNB tavaly újította meg a hitelintézeti szektornak kiadott zöld ajánlását.

Intézményi befektetőként a biztosítók – pl. az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni.

A szektornak akut – pl. viharok, áradások, tüzek – és krónikus – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – fizikai kockázatokra kell felkészülnie, akár saját biztosítási szerződései kapcsán. Átállási kockázatot jelentenek (a stratégiát, üzleti modellt érintően) a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politika-szabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.

Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat. Ajánlott, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.

Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – pl. szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.

A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé. Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.

Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Zöldinfó

Amit mindenképpen érdemes tudni a medvehagyma gyűjtéséről

Ilyenkor tavasszal a medvehagyma nagyon kedvelt alapanyaga számos sós finomságnak, kenyérnek, pogácsának, azonban érdemes néhány szabályt betartani azoknak, akik a szabadban, saját maguk indulnak e különleges csemege felkeresésére az erdőben.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-03

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Bottlik Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kertészmérnöke néhány, de annál fontosabb alapszabályt oszt meg a medvehagyma gyűjtésével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban.

Magyarországon a legnagyobb medvehagyma-lelőhely a Mecsek és a Zselic, de tömegesen előfordul a Bakonyban és a Gerecsében is. Jellegzetes élőhelye a Dunántúli üde erdőkhöz kötődik, ahol kora tavasszal látható, nyárra viszont teljesen visszahúzódik. A medvehagyma (Allium ursinum) levelei hosszúkásak, lándzsa alakúak, 3-4 cm szélesek. Fontos információ, hogy gyűjtéskor figyeljünk arra, hogy egy növényről csak egy levelet szakítsunk le, ellenkező esetben ugyanis nem tud virágozni és magot hozni a későbbiekben. Nagyon fontos, hogy a gyöngyvirág leveleit mindenképpen kerüljük el a gyűjtés során, hiszen a gyöngyvirág erősen mérgező, sőt, már kis dózisban is halálos, ugyanakkor levelei nagyon hasonlóak a medvehagyma leveleihez.

Bottlik Gábor, a MATE Soroksári Botanikus Kert kertészmérnöke szerint a medvehagyma mérgező gyöngyvirággal gyakran egy élőhelyen fordul elő ezért mindenképpen fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két növényt. A medvehagyma levele puhább, a gyöngyvirágé kicsit érdesebb érzetű, papírszerű tapintású. A medvehagyma levélfonákja matt, míg a gyöngyvirágé fényes. Hatósági előírás, hogy egy személy egy nap maximum 2 kg medvehagymalevelet gyűjthet. A medvehagymának jellegzetes, fokhagymára emlékeztető illata van. A MATE szakértője azt javasolja, a levelek szedésénél minden egyes levelet szagoljunk meg, ha fokhagyma illatú, akkor biztosan medvehagymával van dolgunk. Amennyiben nincs fokhagyma illata, akkor dobjuk el. A medvehagyma levelei egy hétig állnak el a hűtőben, ezért sem érdemes nagyobb mennyiséget begyűjteni belőle. A szakértő szerint a hatóanyagok nagyon jó arányban maradnak meg fagyasztott állapotban is. Fontos szakértői tanács, hogy a medvehagyma leveleit a növény virágzásakor már ne szedjük le, hiszen ekkor már jobb, ha teremni hagyjuk, továbbá ekkor már nem olyan intenzív az íze sem. Továbbá, a medvehagyma virágzásakor a levelek között már gyöngyvirág leveleket is találhatunk, ezért sem ajánlatos a levelek begyűjtése ebben az időszakban.

Medvehagymát védett területen tilos gyűjteni, magán területen pedig csak a gazda engedélyével megengedett.

A kertészmérnök arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a gyöngyvirágot csak a virágai miatt szednénk le és vinnénk haza a finom illata miatt, akkor erre vagy egy kicsi vázát, vagy pedig egy üres tejfölös dobozt használjunk. Semmiképpen se tegyük ivópohárba, ugyanis a toxikus hatása még így is veszélyes, ha esetleg utána ugyanabból a pohárból innánk.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Tovább olvasom