Zöldinfó

A brit energiaárak 80 százalékkal emelkednek októbertől

Októbertől 80 százalékkal emelkedik a brit fogyasztók energiaköltsége – közölte pénteken az országos energiafelügyeleti hatóság (Ofgem), így az átlagos éves háztartási számlák 3 549 fontra (1 731 821 forintra) emelkednek.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

Jonathan Brearley, az Ofgem vezérigazgatója szerint az emelés “tetemes hatással” lesz a háztartásokra szerte Nagy-Britanniában, és januárban újabb emelés valószínűsíthető, ami az energiapiacokon tapasztalható jelentős árnyomásnak tudható be. Szerinte sürgős és határozott lépésekre van szükség a kormány részéről, hogy további segítséget nyújtson a háztartásoknak. “A kormány támogatási csomagja jelenleg segítséget nyújt, de egyértelmű, hogy az új miniszterelnöknek további lépéseket kell tennie az októberben és jövőre esedékes áremelések hatásának kezelése érdekében” – mondta. “A válaszlépéseknek meg kell felelniük az előttünk álló válság mértékének” – tette hozzá.

Nadhim Zahawi pénzügyminiszter pénteken bejelentette, hogy tervet készít elő a következő kormány számára. A brit Konzervatív Párt ezekben a napokban dönt arról, hogy Liz Truss jelenlegi külügyminiszter vagy Rishi Sunak volt pénzügyminiszter legyen a párt új vezetője és az ország következő miniszterelnöke. A pártszavazás eredményét szeptember 5-én jelentik be. Zahawi elismerte, hogy az áremelkedés millióknak okoz majd gondot. Az Ofgem közölte, hogy nem ad előrejelzést januárra, amikor újra felülvizsgálják az energiaárakat, mert a piac továbbra is túlságosan változékony, de azt mondta, hogy az árak “jelentősen romolhatnak” 2023-ban is.

Az energiaszámlák idén az egekbe szöktek, miután a világjárvány után már amúgy is emelkedő nagykereskedelmi gáz- és áramárak megugrottak azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Moszkva visszafogta az Európába irányuló gázexportot. A 24 millió brit háztartás új átlagos villamosenergia- és gázszámlája azt jelenti, hogy az energiaszámlák csaknem megháromszorozódtak tavaly októberhez képest, amikor átlagosan 1277 fontot tettek ki, ami jelentős tényezője volt a 40 éves csúcsra emelkedő inflációnak.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaárak energiagazdálkodás számla takarékoskodás villamosenergia

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom