Zöldinfó
A brit energiaárak 80 százalékkal emelkednek októbertől
Októbertől 80 százalékkal emelkedik a brit fogyasztók energiaköltsége – közölte pénteken az országos energiafelügyeleti hatóság (Ofgem), így az átlagos éves háztartási számlák 3 549 fontra (1 731 821 forintra) emelkednek.
Jonathan Brearley, az Ofgem vezérigazgatója szerint az emelés “tetemes hatással” lesz a háztartásokra szerte Nagy-Britanniában, és januárban újabb emelés valószínűsíthető, ami az energiapiacokon tapasztalható jelentős árnyomásnak tudható be. Szerinte sürgős és határozott lépésekre van szükség a kormány részéről, hogy további segítséget nyújtson a háztartásoknak. “A kormány támogatási csomagja jelenleg segítséget nyújt, de egyértelmű, hogy az új miniszterelnöknek további lépéseket kell tennie az októberben és jövőre esedékes áremelések hatásának kezelése érdekében” – mondta. “A válaszlépéseknek meg kell felelniük az előttünk álló válság mértékének” – tette hozzá.
Nadhim Zahawi pénzügyminiszter pénteken bejelentette, hogy tervet készít elő a következő kormány számára. A brit Konzervatív Párt ezekben a napokban dönt arról, hogy Liz Truss jelenlegi külügyminiszter vagy Rishi Sunak volt pénzügyminiszter legyen a párt új vezetője és az ország következő miniszterelnöke. A pártszavazás eredményét szeptember 5-én jelentik be. Zahawi elismerte, hogy az áremelkedés millióknak okoz majd gondot. Az Ofgem közölte, hogy nem ad előrejelzést januárra, amikor újra felülvizsgálják az energiaárakat, mert a piac továbbra is túlságosan változékony, de azt mondta, hogy az árak “jelentősen romolhatnak” 2023-ban is.
Az energiaszámlák idén az egekbe szöktek, miután a világjárvány után már amúgy is emelkedő nagykereskedelmi gáz- és áramárak megugrottak azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Moszkva visszafogta az Európába irányuló gázexportot. A 24 millió brit háztartás új átlagos villamosenergia- és gázszámlája azt jelenti, hogy az energiaszámlák csaknem megháromszorozódtak tavaly októberhez képest, amikor átlagosan 1277 fontot tettek ki, ami jelentős tényezője volt a 40 éves csúcsra emelkedő inflációnak.
mti
Zöldinfó
Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.
Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.
A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:
Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
