Zöldinfó
A brit energiaárak 80 százalékkal emelkednek októbertől
Októbertől 80 százalékkal emelkedik a brit fogyasztók energiaköltsége – közölte pénteken az országos energiafelügyeleti hatóság (Ofgem), így az átlagos éves háztartási számlák 3 549 fontra (1 731 821 forintra) emelkednek.
Jonathan Brearley, az Ofgem vezérigazgatója szerint az emelés “tetemes hatással” lesz a háztartásokra szerte Nagy-Britanniában, és januárban újabb emelés valószínűsíthető, ami az energiapiacokon tapasztalható jelentős árnyomásnak tudható be. Szerinte sürgős és határozott lépésekre van szükség a kormány részéről, hogy további segítséget nyújtson a háztartásoknak. “A kormány támogatási csomagja jelenleg segítséget nyújt, de egyértelmű, hogy az új miniszterelnöknek további lépéseket kell tennie az októberben és jövőre esedékes áremelések hatásának kezelése érdekében” – mondta. “A válaszlépéseknek meg kell felelniük az előttünk álló válság mértékének” – tette hozzá.
Nadhim Zahawi pénzügyminiszter pénteken bejelentette, hogy tervet készít elő a következő kormány számára. A brit Konzervatív Párt ezekben a napokban dönt arról, hogy Liz Truss jelenlegi külügyminiszter vagy Rishi Sunak volt pénzügyminiszter legyen a párt új vezetője és az ország következő miniszterelnöke. A pártszavazás eredményét szeptember 5-én jelentik be. Zahawi elismerte, hogy az áremelkedés millióknak okoz majd gondot. Az Ofgem közölte, hogy nem ad előrejelzést januárra, amikor újra felülvizsgálják az energiaárakat, mert a piac továbbra is túlságosan változékony, de azt mondta, hogy az árak “jelentősen romolhatnak” 2023-ban is.
Az energiaszámlák idén az egekbe szöktek, miután a világjárvány után már amúgy is emelkedő nagykereskedelmi gáz- és áramárak megugrottak azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Moszkva visszafogta az Európába irányuló gázexportot. A 24 millió brit háztartás új átlagos villamosenergia- és gázszámlája azt jelenti, hogy az energiaszámlák csaknem megháromszorozódtak tavaly októberhez képest, amikor átlagosan 1277 fontot tettek ki, ami jelentős tényezője volt a 40 éves csúcsra emelkedő inflációnak.
mti
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
