Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A bukaresti vezetők azt ígérik, nem korlátozzák a lakosság áram- és gázfogyasztását

A bukaresti vezetők szerint természetes, hogy energiaválság idején mindenkinek takarékoskodnia kell, de azt ígérik, nem fogják korlátozni a lakosság villanyáram- és gázfogyasztását.

Létrehozva:

|

Az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán New Yorkban tartózkodó román államfő erre vonatkozó nyilatkozatát szerdán idézte a Hotnews.ro hírportál. Klaus Iohannis az eseményre akkreditált román újságírók előtt azt mondta: nem fordulhat elő, hogy a románokat fűtés nélkül hagyják, vagy leoltsák a villanyt. Azt viszont “természetes, nagyon helyes, etikus és szolidaritást kifejező magatartásnak” nevezte, hogy mindenki észszerű módon takarékoskodjon az energiával, ahol csak tud. Marcel Ciolacu házelnök az Antena3 hírtelevízióban kedd este azt mondta: a bukaresti kormánynak nem kell a lakossági villanyáram- és gázfogyasztást korlátoznia, hiszen a románok maguktól is takarékoskodnak. A szociáldemokrata politikus szerint lakosságarányosan így is Románia fogyasztja a legkevesebb energiát Európában: az egy főre eső energiafogyasztás két és félszer kisebb, mint Németországban. A statisztikai intézet adataira hivatkozva Ciolacu hozzátette: idén 5,2 százalékkal csökkent a villamosenergia-fogyasztás Romániában, ezen belül a lakossági fogyasztás 8 százalékkal esett vissza. A földgáz esetében 18 százalékos volt a csökkenés. Úgy értékelte, hogy “békén kell hagyni a románokat”, aberráció lenne kormányzati intézkedésekkel takarékosságra kényszeríteni őket, hiszen elég bölcsek ahhoz, hogy maguktól is takarékoskodjanak a családi költségvetésük által megkövetelt mértékben.

A román politikus Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos múlt heti kezdeményezéseire reagálva már korábban is elutasította, hogy Románia kommunizmus idején nélkülözésben felnőtt nemzedékét ismét a Ceausescu-korszakot idéző “racionális fogyasztásra” kényszerítsék. Ciolacu szerint az Európai Bizottságnak pontosítania kell, mit ért azon, hogy a tagállamoknak kötelező lesz csúcsidőben mérsékelni az energiafogyasztást, és hogy milyen “koordinált, uniós szintű beavatkozást” tervez az energiaválság rendezése érdekében.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák