Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A bukaresti vezetők azt ígérik, nem korlátozzák a lakosság áram- és gázfogyasztását

A bukaresti vezetők szerint természetes, hogy energiaválság idején mindenkinek takarékoskodnia kell, de azt ígérik, nem fogják korlátozni a lakosság villanyáram- és gázfogyasztását.

Létrehozva:

|

Az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán New Yorkban tartózkodó román államfő erre vonatkozó nyilatkozatát szerdán idézte a Hotnews.ro hírportál. Klaus Iohannis az eseményre akkreditált román újságírók előtt azt mondta: nem fordulhat elő, hogy a románokat fűtés nélkül hagyják, vagy leoltsák a villanyt. Azt viszont “természetes, nagyon helyes, etikus és szolidaritást kifejező magatartásnak” nevezte, hogy mindenki észszerű módon takarékoskodjon az energiával, ahol csak tud. Marcel Ciolacu házelnök az Antena3 hírtelevízióban kedd este azt mondta: a bukaresti kormánynak nem kell a lakossági villanyáram- és gázfogyasztást korlátoznia, hiszen a románok maguktól is takarékoskodnak. A szociáldemokrata politikus szerint lakosságarányosan így is Románia fogyasztja a legkevesebb energiát Európában: az egy főre eső energiafogyasztás két és félszer kisebb, mint Németországban. A statisztikai intézet adataira hivatkozva Ciolacu hozzátette: idén 5,2 százalékkal csökkent a villamosenergia-fogyasztás Romániában, ezen belül a lakossági fogyasztás 8 százalékkal esett vissza. A földgáz esetében 18 százalékos volt a csökkenés. Úgy értékelte, hogy “békén kell hagyni a románokat”, aberráció lenne kormányzati intézkedésekkel takarékosságra kényszeríteni őket, hiszen elég bölcsek ahhoz, hogy maguktól is takarékoskodjanak a családi költségvetésük által megkövetelt mértékben.

A román politikus Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos múlt heti kezdeményezéseire reagálva már korábban is elutasította, hogy Románia kommunizmus idején nélkülözésben felnőtt nemzedékét ismét a Ceausescu-korszakot idéző “racionális fogyasztásra” kényszerítsék. Ciolacu szerint az Európai Bizottságnak pontosítania kell, mit ért azon, hogy a tagállamoknak kötelező lesz csúcsidőben mérsékelni az energiafogyasztást, és hogy milyen “koordinált, uniós szintű beavatkozást” tervez az energiaválság rendezése érdekében.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák