Zöldinfó
A bukaresti vezetők azt ígérik, nem korlátozzák a lakosság áram- és gázfogyasztását
A bukaresti vezetők szerint természetes, hogy energiaválság idején mindenkinek takarékoskodnia kell, de azt ígérik, nem fogják korlátozni a lakosság villanyáram- és gázfogyasztását.
Az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán New Yorkban tartózkodó román államfő erre vonatkozó nyilatkozatát szerdán idézte a Hotnews.ro hírportál. Klaus Iohannis az eseményre akkreditált román újságírók előtt azt mondta: nem fordulhat elő, hogy a románokat fűtés nélkül hagyják, vagy leoltsák a villanyt. Azt viszont “természetes, nagyon helyes, etikus és szolidaritást kifejező magatartásnak” nevezte, hogy mindenki észszerű módon takarékoskodjon az energiával, ahol csak tud. Marcel Ciolacu házelnök az Antena3 hírtelevízióban kedd este azt mondta: a bukaresti kormánynak nem kell a lakossági villanyáram- és gázfogyasztást korlátoznia, hiszen a románok maguktól is takarékoskodnak. A szociáldemokrata politikus szerint lakosságarányosan így is Románia fogyasztja a legkevesebb energiát Európában: az egy főre eső energiafogyasztás két és félszer kisebb, mint Németországban. A statisztikai intézet adataira hivatkozva Ciolacu hozzátette: idén 5,2 százalékkal csökkent a villamosenergia-fogyasztás Romániában, ezen belül a lakossági fogyasztás 8 százalékkal esett vissza. A földgáz esetében 18 százalékos volt a csökkenés. Úgy értékelte, hogy “békén kell hagyni a románokat”, aberráció lenne kormányzati intézkedésekkel takarékosságra kényszeríteni őket, hiszen elég bölcsek ahhoz, hogy maguktól is takarékoskodjanak a családi költségvetésük által megkövetelt mértékben.
A román politikus Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos múlt heti kezdeményezéseire reagálva már korábban is elutasította, hogy Románia kommunizmus idején nélkülözésben felnőtt nemzedékét ismét a Ceausescu-korszakot idéző “racionális fogyasztásra” kényszerítsék. Ciolacu szerint az Európai Bizottságnak pontosítania kell, mit ért azon, hogy a tagállamoknak kötelező lesz csúcsidőben mérsékelni az energiafogyasztást, és hogy milyen “koordinált, uniós szintű beavatkozást” tervez az energiaválság rendezése érdekében.
mti
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások