

Zöldinfó
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak
Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.
Az ötéves, kifejezetten a Z generációt megszólító Z-szak különlegessége, hogy átfogó képet nyújt a természettudományokról, így a hallgatók nem csupán egy-egy tantárgyi területen szereznek szilárd szakmai tudást, hanem a biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi tananyagok közötti összefüggésekkel is megismerkednek.
Az Európában elsőként bevezetett képzésnek hat egyetem hét képzőhelye is helyet biztosít:
- Budapesten ELTE Természettudományi Kara,
- Debreceni Egyetem,
- az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
- a Nyíregyházi Egyetem,
- a Pécsi Tudományegyetem,
- a Szegedi Tudományegyetem,
- és az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központja.
A megoldáscentrikus, innovatív szemléletű képzés során a hallgatók a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság szempontjaival is megismerkednek. Nagy hangsúlyt kap a retorikai, művészeti, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése is, ami növeli az itt szerzett diploma értékét.
A pedagógiai kompetenciák fejlesztése viszont nem csak a lexikális tudás mélyítésében, hanem a készségek elsajátításában is megmutatkozik. A hallgatók környezetközeli, gyakorlatorientált oktatásban részesülnek, emellett kutatásokban vehetnek részt, valamint nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Így az inter- és multidiszciplináris Z-szak segít teljes egységében, átfogóan megérteni a megtapasztalható természetet, ezáltal a jövő pedagógusai könnyeben tudják majd átadni diákjaik számára a természettudományos területek közötti összefüggéseket, feléleszteni bennük a természet szeretetét és erősíteni bennük a tanulmányokhoz elengedhetetlen kíváncsiságot.
A képzésre az érettségizők és a felsőoktatáson belüli szakváltást kereső diákok mellett gyakorló pedagógusokat, illetve természettudományos területeken szerzett mesterfokú diplomával rendelkező, tanítani vágyó szakembereket is várnak. Ebben az esetben a képzés időtartama (1–3 év) az előképzettségtől függ, középpontjában pedig az összevont természettudomány órához kapcsolódó ismeretek állnak. Ezen rövid ciklusú képzések a január végéig megjelenő felvételi póttájékoztatóban fognak először szerepelni.
Átalakuló tudásközpont
A Z-szak osztatlan önálló (szakpárt nem igénylő) tanárképes képzésnek helyet adó hat egyetem összefogása 2022 szeptemberében indította először a gyakorlati oktatásra alapozott képzést. A szakról további információk a megújult zeeszak.hu weboldalon találhatók, a portál betekintést enged a képzésben már részt vevő hallgatók tapasztalataiba is.

Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Egyszerű megoldással nagyot javítottak a napelemek hatékonyságán