Zöldinfó
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak
Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.
Az ötéves, kifejezetten a Z generációt megszólító Z-szak különlegessége, hogy átfogó képet nyújt a természettudományokról, így a hallgatók nem csupán egy-egy tantárgyi területen szereznek szilárd szakmai tudást, hanem a biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi tananyagok közötti összefüggésekkel is megismerkednek.
Az Európában elsőként bevezetett képzésnek hat egyetem hét képzőhelye is helyet biztosít:
- Budapesten ELTE Természettudományi Kara,
- Debreceni Egyetem,
- az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
- a Nyíregyházi Egyetem,
- a Pécsi Tudományegyetem,
- a Szegedi Tudományegyetem,
- és az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központja.
A megoldáscentrikus, innovatív szemléletű képzés során a hallgatók a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság szempontjaival is megismerkednek. Nagy hangsúlyt kap a retorikai, művészeti, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése is, ami növeli az itt szerzett diploma értékét.
A pedagógiai kompetenciák fejlesztése viszont nem csak a lexikális tudás mélyítésében, hanem a készségek elsajátításában is megmutatkozik. A hallgatók környezetközeli, gyakorlatorientált oktatásban részesülnek, emellett kutatásokban vehetnek részt, valamint nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Így az inter- és multidiszciplináris Z-szak segít teljes egységében, átfogóan megérteni a megtapasztalható természetet, ezáltal a jövő pedagógusai könnyeben tudják majd átadni diákjaik számára a természettudományos területek közötti összefüggéseket, feléleszteni bennük a természet szeretetét és erősíteni bennük a tanulmányokhoz elengedhetetlen kíváncsiságot.
A képzésre az érettségizők és a felsőoktatáson belüli szakváltást kereső diákok mellett gyakorló pedagógusokat, illetve természettudományos területeken szerzett mesterfokú diplomával rendelkező, tanítani vágyó szakembereket is várnak. Ebben az esetben a képzés időtartama (1–3 év) az előképzettségtől függ, középpontjában pedig az összevont természettudomány órához kapcsolódó ismeretek állnak. Ezen rövid ciklusú képzések a január végéig megjelenő felvételi póttájékoztatóban fognak először szerepelni.
Átalakuló tudásközpont
A Z-szak osztatlan önálló (szakpárt nem igénylő) tanárképes képzésnek helyet adó hat egyetem összefogása 2022 szeptemberében indította először a gyakorlati oktatásra alapozott képzést. A szakról további információk a megújult zeeszak.hu weboldalon találhatók, a portál betekintést enged a képzésben már részt vevő hallgatók tapasztalataiba is.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
