Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak

Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.

Létrehozva:

|

Az ötéves, kifejezetten a Z generációt megszólító Z-szak különlegessége, hogy átfogó képet nyújt a természettudományokról, így a hallgatók nem csupán egy-egy tantárgyi területen szereznek szilárd szakmai tudást, hanem a biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi tananyagok közötti összefüggésekkel is megismerkednek. 

Az Európában elsőként bevezetett képzésnek hat egyetem hét képzőhelye is helyet biztosít: 

A megoldáscentrikus, innovatív szemléletű képzés során a hallgatók a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság szempontjaival is megismerkednek. Nagy hangsúlyt kap a retorikai, művészeti, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése is, ami növeli az itt szerzett diploma értékét. 

A pedagógiai kompetenciák fejlesztése viszont nem csak a lexikális tudás mélyítésében, hanem a készségek elsajátításában is megmutatkozik. A hallgatók környezetközeli, gyakorlatorientált oktatásban részesülnek, emellett kutatásokban vehetnek részt, valamint nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Így az inter- és multidiszciplináris Z-szak segít teljes egységében, átfogóan megérteni a megtapasztalható természetet, ezáltal a jövő pedagógusai könnyeben tudják majd átadni diákjaik számára a természettudományos területek közötti összefüggéseket, feléleszteni bennük a természet szeretetét és erősíteni bennük a tanulmányokhoz elengedhetetlen kíváncsiságot.

Advertisement

A képzésre az érettségizők és a felsőoktatáson belüli szakváltást kereső diákok mellett gyakorló pedagógusokat, illetve természettudományos területeken szerzett mesterfokú diplomával rendelkező, tanítani vágyó szakembereket is várnak. Ebben az esetben a képzés időtartama (1–3 év) az előképzettségtől függ, középpontjában pedig az összevont természettudomány órához kapcsolódó ismeretek állnak. Ezen rövid ciklusú képzések a január végéig megjelenő felvételi póttájékoztatóban fognak először szerepelni.

Advertisement

Átalakuló tudásközpont

A Z-szak osztatlan önálló (szakpárt nem igénylő) tanárképes képzésnek helyet adó hat egyetem összefogása 2022 szeptemberében indította először a gyakorlati oktatásra alapozott képzést. A szakról további információk a megújult zeeszak.hu weboldalon találhatók, a portál betekintést enged a képzésben már részt vevő hallgatók tapasztalataiba is. 

Advertisement

Zöldinfó

Benzin vs. dízel: brutális különbségek az európai árrobbanásban

Az EU-ban átlagosan 12,9 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak márciusban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kimutatás szerint szinte minden országban áremelkedést jegyeztek föl – írja az alternativenergia.hu. A legjelentősebb áremelkedés Németországban (19,8 százalék), Romániában (19,6 százalék), Hollandiában (18,8 százalék), Lettországban (18,5 százalék) és Ausztriában (17,2 százalék) volt. Árcsökkenést csak Magyarországon és Szlovéniában volt, 2,7 százalékos, illetve 5,9 százalékos. Az Európai Unióban a dízel ára 19,8 százalékkal, a benziné pedig 9,4 százalékkal emelkedett átlagosan tavaly márciussal összevetve. Februárhoz képest a dízel 19,1 százalékkal, a benzin 10,6 százalékkal drágult márciusban. Mindkét üzemanyagtípus ára az összes EU-tagállamban emelkedett havi szinten. A dízel esetében a legnagyobb növekedés Csehországban és Svédországban (27,6 százalék), Észtországban (26,8 százalék), Lettországban (25,4 százalék), Belgiumban (25,2 százalék) és Hollandiában (25,1 százalék) volt, míg a legalacsonyabb növekedés Szlovéniában (2,9 százalék), Szlovákiában és Magyarországon (7,0 százalék). Az összes többi EU-országban 10 százalék fölötti volt a drágulás.

Az uniós országok között a benzinárak emelkedése nem volt olyan magas, mint a gázolajé: a legnagyobb emelkedés Belgiumban (15,1 százalék) Svédországban (15 százalék), Ausztriában (14,8 százalék), Csehországban (14,6 százalék) Észtországban és Litvániában pedig 14,2 százalék volt. A legalacsonyabb havi áremelkedést Szlovéniában (2,4 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), valamint Olaszországban (4,8 százalék) mérték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák