Zöldinfó
A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint
A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.
A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.
Zöldinfó
Jelentős lemaradásban a körforgásos gazdaság
A hulladékgazdálkodás teljes felülvizsgálatát szorgalmazzák.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – mondta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének rendezvényén, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban az élő környezetért felelős miniszter. Kijelentette, fel kell számolni a múlt környezetvédelmi adósságát. Gajdos László leszögezte: Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: Magyarország lemaradása jelentős a körforgásos gazdaságban, és nem pusztán egy szerződés vagy intézmény szorul változtatásra, hanem minden, ami nem működik elég jól. Több hulladékudvarra, hatékonyabb hulladékkezelésre, korszerűbb technológiákra, hasznosítható anyagú termékekre van szükség, a lakossági szelektív gyűjtést pedig egyszerűsíteni kell – mondta a politikus.
Jó példaként említette a visszaváltási rendszert, de hiányolta a hatékony megoldást a papír-, a textil-, a műanyag- és főképp a biohulladék kezelésében. Magyarországon majdnem 900 hulladéklerakó bezárt, de még mindig több száz vár rekultivációra országszerte, nagy részük műszaki védelem híján veszélyes a talajra és a talajvízre – mondta, megjegyezve: 2024-ben a települési hulladék harmada hasznosult, 53 százaléka lerakókba került.
Az uniós cél 2035-re a 65 százalékos újrahasználati és újrafeldolgozási arány, eszerint legfeljebb a hulladék 10 százalékát lehet elhelyezni lerakókban – hangsúlyozta Gajdos László. Ezek az értékek a mostani működéssel nem teljesülhetnek, és a helyzet megoldásához az állam kevés, nélkülözhetetlen a fejlesztői és a vállalkozói szerepvállalás, mert a környezetvédelmi problémák jelentős része megoldásra váró mérnöki feladat, amit tudás és innováció oldhat meg – hívta fel a figyelmet.
Megoldást lehet vásárolni másoktól is, ám az országnak lehetőleg úgy kell közelítenie az uniós célokhoz, hogy a felzárkózás minél nagyobb mértékben támaszkodjon magyar fejlesztésű, nemzetközi szinten is hasznosítható technológiákra – jegyezte meg a miniszter. A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban péntekig látogatható az Environtech 2026 környezetipari szakkiállítás, amelyen 12 ország 80 kiállítója mutat be vízgazdálkodási, szennyvízkezelési, levegőtisztasági, energiahatékonysági, környezetvédelmi és újrahasznosítási megoldásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
