Zöldinfó
A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint
A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.
A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.
Zöldinfó
A természetvédelem élő bemutatója lett a szegedi Noé bárkája
Új gyűjtemény nyílt a szegedi füvészkertben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Védett, fokozottan védett őshonos növényfajokat bemutató új gyűjtemény nyílt a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, a Noé bárkája elnevezésű egységet szombaton adták át – írja az alternativenergia.hu. Németh Anikó igazgató az ünnepségen elmondta, tíz éve tervezik egy olyan gyűjtemény létrehozását, amely látogatóbarát módon, egy helyen mutatja be azokat őshonos, ritka és védettséget élvező növényfajokat, melyeket évtizedek óta gondoznak a botanikuskertben. A bárka alakú bemutatóhely jól szimbolizálja, hogy valóban mentőakció folyik, az intenzív emberi beavatkozás és a drasztikus éghajlatváltozás következtében komplett élőhelyek tűnnek el vagy alakulnak át teljesen fajkészletükkel együtt – közölte a szakember.
Magyarországon csaknem nyolcszáz növényfaj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, ezeknek mintegy felét gondozzák botanikus kertekben. A Noé bárkájában 142 fajt ismerhetnek meg a látogatók, a szegedi füvészkertben neveltek száma ennél magasabb, de eltérő környezeti igényei miatt számos növény nem kaphatott helyet az új gyűjteményben – tudatta az igazgató. Az érdeklődők a növények mellett megismerkedhetnek információs táblákon a magyar és a nemzetközi természetvédelem történetével, és azzal a természetvédelmi munkával is, amely néhány veszélyezettet faj ex situ – természetes élőhelyen kívüli – szaporításával és visszatelepítésével évtizedek óta a füvészkertben folyik – mondta Németh Anikó.
A bárkát úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen személetformáló, ismeretterjesztő programok megrendezésére felnőtt vagy gyermek csoportok, osztályok számára – közölte a szakember. Szombattól látogatható a Tudós nők ösvénye is, amely az egyetemhez kötődő, kimagasló tudományos eredményt elérő nőknek állít emléket. A Partiscum Club kezdeményezésére létrehozott gyűjteményben hét kutatónő botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobra látható, az első női magyar Nobel-díjas Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikus, Csapody Vera botanikus, Kopasz Mária festő- és grafikusművész, Ormos Mária történész, Wollemann Mária orvos, biokémikus és Gábor Aranka gyógyszerész. A műtárgyakat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készültek.
Németh Anikó elmondta, a névsort igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél több tudományterületet lefedjen, az ösvényt a tervek szerint a jövőben bővítik a szegedi felsőoktatás elmúlt száz évének meghatározó női tudósainak szobraival.
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
