Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.

A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.

A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.

Advertisement

A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.

Advertisement

Zöldinfó

Három csapás a szennyező vállalatoknak: milliárdos bírságokat vezethetnek be

Új környezetvédelmi szuperhatóság jöhet létre 2027. január 1-jével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új környezetvédelmi szuperhatóság kezdheti meg a működését a tervek szerint 2027. január 1-jei hatállyal. Magyar Péter a kabinet előző napi ülésén született döntéseket ismertetve közölte: a legsúlyosabb környezetvédelmi szabálysértés esetén a kiszabható bírság összegét ötmilliárd forintra emelik – írja az alternativenergia.hu. A kormányfő elmondta: az országos hatáskörű, önálló környezetvédelmi főhatóságot több lépcsőben állítják fel, és a legfontosabb környezet-, természet-, klíma-, víz- és állatvédelmi, vízgazdálkodási és erdészeti hatósági feladatokat látja majd el. Kiemelt feladata lesz az akkumulátorgyártással, az újrafeldolgozással és a hatástalanítással kapcsolatos környezetvédelmi engedélyeztetés is.

Az új főhatóság szigorúan szakmai alapon, következetesen ellenőrzi a nagy környezetterheléssel járó ipari üzemeket – közölte, aláhúzva: a szabályok mindenkire egyformán érvényesek lesznek. Ismertette, bevezetik továbbá a Btk.-ból ismert három csapás elvét, azaz ha egy nagyvállalat öt éven belül harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, akkor lesz egy minimumbírság, a nettó éves árbevételének legalább fél százaléka, de legalább ötmillió forint. Emellett a hulladékkal összefüggő súlyos szabálysértéseknél eltörlik az ötszázmillió forintos bírságplafont.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák