Zöldinfó
A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint
A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.
A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.
Zöldinfó
Már most megdőlt a korábbi rekord: súlyos erdőtüzek sújtják Franciaországot
Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén, amióta két évtizede mérések készülnek, az Európai Erdőtüzek Információs Rendszerének (Effis) adatai szerint – írja az alternativenergia.hu. Az erdőtüzek elsősorban a déli országrészben és a párizsi régióban pusztítottak. Több mint 42 ezer hektár égett le Franciaországban január és július közepe között, meghaladva a 2022-es korábbi rekordot. A 2026-ban leégett területek már most jelentősen meghaladják a tavalyi teljes évét. A fontainebleau-i erdőtől a délebbi Drôme és Var megyékig, valamint Korzika szigetén csak júliusban mintegy 15 ezer hektár vált a tűz martalékává. Utoljára 2022-ben pusztítottak júliusban hatalmas erdőtüzek, akkor 27 ezer hektárnyi terület égett le. A 2022-es évvel ellentétben azonban idén már februárban is hatalmas erdőtüzeket regisztrált az Effis, pedig az év elejei időszak hagyományosan a tűzoltók által szándékosan gyújtott tüzek időszaka az erdők megtisztítására.
Az európai rendszer, amely műholdas képekre támaszkodik az égett területek észlelésére, csak a legalább 30 hektáros tűzeseteket számolja. A július 15-ig mért adatokban minden olyan tűz szerepel, amely e nap előtt elkezdődött. Ez “sokkal több, mint ami tavaly égett le, és ugyanebben az időszakban 2022-ben, ami már egy rendkívüli év volt” a tűzesetek szempontjából – mondta hétfőn Laurent Nunez belügyminiszter a France Inter közrádióban.
Teljes évre vetítve a francia rekord 2022-ben 66 300 leégett hektár volt. Az idén eddig rögzített összesített adat közel kétharmadát képviseli ennek a szintnek. Franciaországot az európai kontinens nagy részéhez hasonlóan súlyos aszály sújtja, amely elsősorban a júniusi történelmi hőhullám következménye. A klímaváltozás hatására egyre intenzívebbé váló erdőtüzek 2025-ben először égettek fel az Európai Unióban több mint egymillió hektárt, a 2006 óta tartó Effis-mérések kezdete óta.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
