Zöldinfó
A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint
A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.
A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.
Zöldinfó
Nincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
Románia felmentést kért az Európai Bizottságtól a szénerőművek üzemben tartására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy válsághelyzettel szembesül az energiaellátásban és felmentést kért széntüzelésű hőerőművei üzemben tartására – közölte Cristian Busoi energetikai államtitkár. A Hotnews.ro hírportál által idézett politikus szerint a Duna vízszintjének további csökkenése miatt elkerülhetetlenné vált a cernavodai atomerőmű még működő, a hazai energiaszükséglet 10 százalékát fedező kettes blokkjának leállítása – írja az alternativenergia.hu. Az erőművet működtető Nuclearelectrica vállalat kedden bejelentette: csütörtök reggel várhatóan leválasztják az országos villamosenergia-hálózatról és leállítják a 2-es reaktort is, mivel a Duna alacsony vízszintje nem teszi lehetővé az erőmű hűtését. A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án már leállították és leválasztották az országos energiarendszerről.
Kedden az előző napinál két centiméterrel alacsonyabb, mínusz 229 centiméteres vízállást mértek Cernavodánál, és az előrejelzés szerint a következő napban további apadásra lehet számítani. Korábban a román hatóságok azt közölték, hogy amennyiben a vízállás eléri a mínusz 233 centiméteres szintet, az atomerőművet le kell állítani. Az államtitkár szerint bármikor is következne be az atomerőmű teljes leállása, Románia jelentős energiaimportra szorul az esti órákban, olyan körülmények között, amikor az egész térségben energiaellátási gondot okoz a rendkívüli szárazság és a folyók alacsony vízszintje.
Románia az EB-től és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatától kért (ENTSO-E) tájékoztatást arról, hogy a környező országoktól milyen mennyiségű energiaimportra számíthat. Románia számára “rendkívül problematikus” ebben a helyzetben lemondania a széntüzelésű erőművei által termelt villamos energiáról, annak ellenére, hogy üzemben tartásuk miatt európai támogatásoktól eshet el – magyarázta az államtitkár. Románia a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget arra, hogy a szénerőműveit augusztus 31-ig bezárja, most azonban haladékot kért Brüsszeltől az energiaválság végéig, mivel nem áll rendelkezésére elegendő megújuló energiaforrás.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
