Zöldinfó
A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint
A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.
A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.
Zöldinfó
A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a globális olajpiacot
A Nemzetközi Energiaügynökség az olajkereslet visszaesésére és rekordütemű készletcsökkenésre számít.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026-ban átlagosan napi 420 ezer hordóval csökken, így napi 104 millió hordóra mérséklődik – írja az alternativenergia.hu. Ez 1,3 millió hordóval alacsonyabb a konfliktus előtti prognózisnál. A legnagyobb visszaesés a második negyedévben várható, amikor a kereslet napi 2,45 millió hordóval eshet vissza. Az ügynökség az előző havi jelentésében még csak napi 80 ezer hordós keresletcsökkenést valószínűsített, az év elején pedig még napi 770 ezer hordós növekedéssel számolt. A jelentés szerint az olajkereslet “egyre súlyosbodó rombolása” az olajárak háború kitörése óta tapasztalt meredek emelkedésének következménye: az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj ára korábban hordónkénti mintegy 70 dollárba került, majd márciusban 120 dollárra emelkedett, jelenleg pedig 106-110 dollár körül mozog. Az IEA kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, ami nagyrészt megszakította a Perzsa-öböl térségéből érkező kőolaj-, földgáz- és üzemanyag-szállításokat. Az ügynökség szerint az Öböl menti országok termelése áprilisban napi 14,4 millió hordóval maradt el a háború előtti szinttől.
A világ olajkínálata áprilisban napi 95,1 millió hordóra csökkent, ami havi alapon további 1,8 millió hordós visszaesés. Az IEA ugyanakkor arra számít, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások júniustól fokozatosan újraindulhatnak. A jelentés szerint a globális olajtartalékok rekordütemben apadnak. A nyilvántartott készletek márciusban 129 millió hordóval, áprilisban pedig további 117 millió hordóval csökkentek. Az OECD-országok szárazföldi készletei áprilisban 146 millió hordóval estek vissza.
Az IEA szerint az Egyesült Államok, Japán és Németország stratégiai tartalékainak piacra bocsátása részben enyhítette a hiányt. Az ügynökség rámutatott arra is, hogy a finomítók világszerte visszafogták termelésüket az infrastruktúra károsodása, az exportkorlátozások és a nyersanyaghiány miatt. A globális finomítói feldolgozás a második negyedévben napi 4,5 millió hordóval csökkenhet. Az IEA szerint a kereslet visszaesése jelenleg elsősorban a petrolkémiai és a légiközlekedési szektort érinti, de a magas árak, a romló gazdasági környezet és a fogyasztáscsökkentő intézkedések egyre szélesebb körben mérséklik az üzemanyag-felhasználást.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
