Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.

A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.

A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.

Advertisement

A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.

Advertisement

Zöldinfó

A Mol lehet a kulcsszereplő a szerb olajpiac átalakulásában

Az Adria-vezetéken július 1-jéig folytatódhat az olajszállítás Szerbiába.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Július 1-jéig folytatódhat az olajszállítás Szerbiába a Janaf horvát vállalat által üzemeltetett Adria-vezetéken, miután az amerikai pénzügyminisztérium illetékes hivatala meghosszabbította a horvát társaság engedélyét – közölte az alternativenergia.hu. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kedden kapta meg az amerikai engedély meghosszabbítását működésének folytatására, Szerbia zavartalan kőolaj- és olajtermék-ellátásához azonban arra is szükség volt, hogy a horvát vezetéket üzemeltető Janaf is megkapja a megfelelő jóváhagyást. A Janaf tájékoztatása szerint a horvát kormánnyal együttműködve, amerikai jogi képviselőinek közreműködésével kapta meg az engedély meghosszabbítását. A vállalat hangsúlyozta, hogy továbbra is a nemzetközi szabályokkal és az érvényben lévő intézkedésekkel összhangban működik.

Szerbia nyersolajimportjának jelentős része tengeri úton érkezik a horvátországi Krk szigetére, majd a Janaf vezetékrendszerén keresztül jut el a szerbiai pancsovai finomítóba. A pancsovai finomítót a NIS üzemelteti, amely az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt áll, és Szerbia legnagyobb üzemanyag-ellátója. Washington korábban határidőt szabott a vállalat orosz tulajdonrészeinek értékesítésére. A szerb kormány és a Mol kedden részvényesi megállapodást írt alá a NIS jövőbeli irányításáról. A megállapodás akkor léphet érdemben életbe, ha a Mol-csoport megvásárolja a NIS többségi tulajdonrészét a Gazpromnyefttől, és a tranzakcióhoz szükséges hatósági engedélyeket – köztük az amerikai jóváhagyást – is megkapja.

A Mol szerdán közölte, hogy július 1-jéig amerikai engedélyt kapott a NIS többségi részesedésének megvásárlásáról szóló tárgyalások folytatására. Az orosz Gazprom 11,3 százalékos, leányvállalata, a Gazpromnyefty 44,9 százalékos részesedéssel rendelkezik a NIS-ben. A szerb állam tulajdonrésze 29,87 százalék, a fennmaradó rész kisebb részvényesek kezében van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák