Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.

A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.

A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.

Advertisement

A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák