Zöldinfó
A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint
A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.
A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.
Zöldinfó
Tovább apadnak a folyók: történelmi mélyponton a Duna és a Dráva vízszintje
A Dráván már több helyen megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna mellett a Dráván is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint, és a tartósan alacsony vízállás az időjárási előrejelzések szerint még legalább egy hétig fennmaradhat a két folyón – írja az alternativenergia.hu. Az orfűi tórendszer, azon belül a legnagyobb, a Pécsi-tó vízállása nem marad el a szokásostól – közölte az Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI érdeklődésére. Tájékoztatásuk szerint a két folyón a nyári időszakban kialakult csapadékhiányos időjárás és a vízgyűjtő területeken elmaradó számottevő csapadék következtében kisvizes állapotok alakultak ki, ilyenek a Dráva magyarországi szakaszán az elmúlt években egyre gyakrabban fordulnak elő. A Dráván Barcsnál megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint, a 2022-es rekordhoz képest július 23-án 9 centiméterrel volt lejjebb a vízszint (-182 centiméter), míg Szentborbásnál a múlt hét során több alkalommal is -108 centiméter volt a vízállás, amely 3 centiméterrel alacsonyabb az eddig mért legkisebb vízszintnél. A múlt héten Drávaszabolcson bár nem haladta meg, de elérte az eddigi minimumot (-55 centiméter) az érték. E folyón körülbelül 180-190 köbméter víz folyik le másodpercenként.
A Duna mohácsi szakaszán szintén tartósan alacsony vízállások figyelhetők meg. Az év első felét is döntően kisvizes időszak jellemezte, amelyet csak rövid ideig tartó vízszintemelkedések szakítottak meg. Dunaszekcsőnél a vízállás 52 centiméterrel alacsonyabb a 2018-ban mért rekordnál. Mohácsnál folyamatosan csökken a valaha mért legkisebb vízszint. Az eddigi 2018-as rekordhoz képest 57 centiméterrel van lejjebb a vízszint. A folyó vízhozama jelenleg 750 köbméter másodpercenként. A külföldi vízgyűjtőkön – amelyek döntően meghatározzák a két nagy folyó vízjárását – nem várható jelentős mennyiségű csapadék az elkövetkezendő bő hét során, így a következő napokban, illetve hetekben továbbra is alacsony vízállások valószínűsíthetők, kisebb ingadozásokkal – írták.
A helyiek kedvelt üdülőhelyének legnagyobb tava, a Pécsi-tó és az orfűi tórendszer térségében a júliusban lehullott csapadék mennyisége jelentősen meghaladta az ország más részein mért mennyiségeket, ennek köszönhetően a Pécsi-tó vízállása 607 centiméter, ezzel nem marad el a szokásostól. Nem kell attól tartani, hogy belátható időn belül a Pécsi-tavon az egyébként ebben az időszakban megszokottnál lényegesen jelentősebb vízálláscsökkenés következik be – írták. Mindemellett a Pécsi-tó stabilitása lehetővé teszi, hogy ha az alsó tavaknál esetlegesen problémák merülnek fel, akkor a Pécsi-tóból pótolják azok vizét – tették hozzá.
A DDVIZIG felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tartós kisvizes időszakok egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak, ami összhangban van a klímaváltozás hatásaival. A természetes vízkészletek megőrzése és a vízzel való takarékos gazdálkodás ezért egyre nagyobb jelentőséget kap – rögzítették. A folyók aktuális vízállásai és hidrológiai adatai folyamatosan nyomon követhetők az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános vízügyi információs felületein a vizugy.hu és a hydroinfo.hu oldalakon – jelezték.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
