Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A háztartások önellátását a legtöbben a megfizethető napelemektől és energiatárolóktól várják

E.ON-felmérés: a megújuló energiaforrások az alapfeltételei a jövő fenntarthatóvá válásának.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megkérdezettek csaknem fele (47 százalék) szerint a megújuló energiaforrások, például a napenergia használatának elterjedése az alapfeltétele a jövő fenntarthatóvá válásának, 21 százalék pedig az energiatakarékosságot, illetve a szokások megváltoztatását is ide sorolja. Tíz magyar közül négy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy 2050-re teljesen átálljunk a megújulókra – olvasható az E.ON Hungária Csoport megbízásából készült országos, reprezentatív kutatásban, amely részleteit közölték az MTI-vel. Az alternativenergia.hu megírta, hogy a felmérés alapján a háztartások önellátóvá válását a legtöbben (37 százalék) a megfizethető napelemektől és energiatároló berendezésektől várják. A célzottan a klímavédelemre vonatkozó kérdéseknél 28 százalék a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését, 22 százalék pedig a fogyasztási szokások megváltoztatását sorolta előre. A közlekedés fejlesztésén belül a közösségi közlekedés került az élre 35 százalékos említéssel, de a válaszadók 13 százaléka az elektromos járműveket is megemlítette. Amikor arra kérdeztek rá a felmérés készítői, hogy a technológiai fejlesztések közül mi szolgálja a leginkább a majdani jólétet, a legtöbb demográfiai csoportban a fenntartható környezetvédelmi és energiamegoldások végeztek az élen, hajszállal megelőzve még az egészségügyi és élettani újításokat is.

A többség világosan látja, hogy az energiaátmenet sikere, a tiszta zöldenergiára történő áttérés nélkülözhetetlen lesz a mindennapok biztonságához a jövőben. Az adatokat részletesebben megvizsgálva az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek egyértelműen a környezet iránti felelős attitűdöt tartják a boldog jövő kulcsának. Az MI kapcsán a felelős és átlátható szabályozást (28 százalék), valamint az ember és a gépek együttműködésének erősítését nevezték meg a legtöbben a jövőt építő célként, de viszonylag sokan (18 százalék) említették az átképzést, a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítását is – áll a felmérésben.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák