Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hőbontás lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére egy tanulmány szerint

A pirolízis (hőbontás) lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére, mert kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést – közölte a Roland Berger a vegyi alapú újrahasznosítást vizsgáló tanulmánya alapján.

Létrehozva:

|

A probléma súlyát mutatja, hogy miközben az elmúlt öt évben az Európai Unió lakossága mintegy 33 millió tonna műanyaghulladékot termelt, ennek kevesebb, mint 40 százalékát hasznosítják újra, a maradék hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi. Magyarországon – az Eurostat 2019-es adatai szerint – a műanyaghulladék 33 százalékát hasznosították újra. A tanácsadó cég közleménye szerint a pirolízis régóta ismert kémiai technológia, amely bármilyen szerves hulladékanyagot hevítéssel többféle termékre bont. A műanyaghulladékok kezelésében a technológia felhasználása még viszonylag új, de a vegyes műanyagok bontásánál olyan termékek előállítására is alkalmas, mint a benzin, a különböző párlatok vagy a viasz.

 Mivel ezek a termékek például a finomítóknak értékesíthetők, ezért a tanácsadó cég úgy látja, hogy a pirolízis kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést. A Roland Berger előrejelzései alapján a következő öt évben megjelenhetnek a nagyobb teljesítményű, több mint 200 kilotonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas létesítmények is. A közleményben Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere elmondta a pirolízis műanyagiparban használt elterjedése potenciálisan több milliárd eurós piacot jelenthet. Hozzátették, a pirolízis alkalmazása megszünteti a mezők, folyók és óceánok közvetlen szennyezésének kockázatát is, illetve azt is, hogy a vegyes műanyaghulladék mikroműanyagként kerüljön az emberek és az állatok szervezetébe.

 Ugyanakkor jelezték, ahhoz, hogy a pirolízissel kiaknázhassák a benne rejlő lehetőségeket, megfelelő szabályozásra és jogi keretrendszerre van szükség. Példaként említették, hogy a pirolízisnek és más kémiai újrahasznosítási technológiáknak is bele kellene számítaniuk az uniós jogszabályok szerinti újrahasznosítási kvótákba. A Roland Berger európai eredetű stratégiai tanácsadó cég. Független cégként, amely kizárólag partnereink tulajdonában van, 50 irodával rendelkezik és 2400 alkalmazottat foglalkoztat.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Új oroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe

Új hímoroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe, miután Maksimust, a korábban az állatkertben élő 15 éves oroszlánt 2024-ben el kellett altatni rossz egészségi állapota miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A Raman névre hallgató 9 éves ázsiai oroszlán – akinek neve hindi nyelven azt jelenti, hogy kellemes vagy ünnepelt – 2016-ban született a belgiumi Planckendael állatkertben, és Franciaországból érkezett Szlovéniába az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) nemzetközi fajmegőrzési programjának részeként – közölte az állatkert.

A 173 kilogrammos oroszlánt egy ládában szállították a ljubljanai állatkertbe, ahol Zivanának, a 16 éves nőstény oroszlánnak lesz a párja. Az állatkert közlése szerint Ramannak szüksége lesz egy kis időre, hogy alkalmazkodjon az új környezethez és társasághoz, ezért az érdeklődők csak május végén láthatják a kültéri ketrecben. Az ázsiai oroszlán az egyik legveszélyeztetettebb oroszlán alfaj. A vadonban már csak 600-700 egyed marad fent a Gir Nemzeti Parkban, India Gudzsarát államában. Az EAZA 1994-ben indította el Ex Situ populációkezelési és védelmi programját, amely eddig több mint 100 ázsiai oroszlánt nevelt fel azzal a céllal, hogy megerősítse és megőrizze a veszélyeztetett oroszlánpopulációt a vadonban. A ljubljanai állatkert 2019 óta tart ázsiai oroszlánokat.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák