Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hőbontás lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére egy tanulmány szerint

A pirolízis (hőbontás) lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére, mert kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést – közölte a Roland Berger a vegyi alapú újrahasznosítást vizsgáló tanulmánya alapján.

Létrehozva:

|

A probléma súlyát mutatja, hogy miközben az elmúlt öt évben az Európai Unió lakossága mintegy 33 millió tonna műanyaghulladékot termelt, ennek kevesebb, mint 40 százalékát hasznosítják újra, a maradék hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi. Magyarországon – az Eurostat 2019-es adatai szerint – a műanyaghulladék 33 százalékát hasznosították újra. A tanácsadó cég közleménye szerint a pirolízis régóta ismert kémiai technológia, amely bármilyen szerves hulladékanyagot hevítéssel többféle termékre bont. A műanyaghulladékok kezelésében a technológia felhasználása még viszonylag új, de a vegyes műanyagok bontásánál olyan termékek előállítására is alkalmas, mint a benzin, a különböző párlatok vagy a viasz.

 Mivel ezek a termékek például a finomítóknak értékesíthetők, ezért a tanácsadó cég úgy látja, hogy a pirolízis kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést. A Roland Berger előrejelzései alapján a következő öt évben megjelenhetnek a nagyobb teljesítményű, több mint 200 kilotonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas létesítmények is. A közleményben Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere elmondta a pirolízis műanyagiparban használt elterjedése potenciálisan több milliárd eurós piacot jelenthet. Hozzátették, a pirolízis alkalmazása megszünteti a mezők, folyók és óceánok közvetlen szennyezésének kockázatát is, illetve azt is, hogy a vegyes műanyaghulladék mikroműanyagként kerüljön az emberek és az állatok szervezetébe.

 Ugyanakkor jelezték, ahhoz, hogy a pirolízissel kiaknázhassák a benne rejlő lehetőségeket, megfelelő szabályozásra és jogi keretrendszerre van szükség. Példaként említették, hogy a pirolízisnek és más kémiai újrahasznosítási technológiáknak is bele kellene számítaniuk az uniós jogszabályok szerinti újrahasznosítási kvótákba. A Roland Berger európai eredetű stratégiai tanácsadó cég. Független cégként, amely kizárólag partnereink tulajdonában van, 50 irodával rendelkezik és 2400 alkalmazottat foglalkoztat.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák