

Zöldinfó
A hőbontás lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére egy tanulmány szerint
A pirolízis (hőbontás) lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére, mert kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést – közölte a Roland Berger a vegyi alapú újrahasznosítást vizsgáló tanulmánya alapján.
A probléma súlyát mutatja, hogy miközben az elmúlt öt évben az Európai Unió lakossága mintegy 33 millió tonna műanyaghulladékot termelt, ennek kevesebb, mint 40 százalékát hasznosítják újra, a maradék hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi. Magyarországon – az Eurostat 2019-es adatai szerint – a műanyaghulladék 33 százalékát hasznosították újra. A tanácsadó cég közleménye szerint a pirolízis régóta ismert kémiai technológia, amely bármilyen szerves hulladékanyagot hevítéssel többféle termékre bont. A műanyaghulladékok kezelésében a technológia felhasználása még viszonylag új, de a vegyes műanyagok bontásánál olyan termékek előállítására is alkalmas, mint a benzin, a különböző párlatok vagy a viasz.
Mivel ezek a termékek például a finomítóknak értékesíthetők, ezért a tanácsadó cég úgy látja, hogy a pirolízis kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést. A Roland Berger előrejelzései alapján a következő öt évben megjelenhetnek a nagyobb teljesítményű, több mint 200 kilotonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas létesítmények is. A közleményben Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere elmondta a pirolízis műanyagiparban használt elterjedése potenciálisan több milliárd eurós piacot jelenthet. Hozzátették, a pirolízis alkalmazása megszünteti a mezők, folyók és óceánok közvetlen szennyezésének kockázatát is, illetve azt is, hogy a vegyes műanyaghulladék mikroműanyagként kerüljön az emberek és az állatok szervezetébe.
Ugyanakkor jelezték, ahhoz, hogy a pirolízissel kiaknázhassák a benne rejlő lehetőségeket, megfelelő szabályozásra és jogi keretrendszerre van szükség. Példaként említették, hogy a pirolízisnek és más kémiai újrahasznosítási technológiáknak is bele kellene számítaniuk az uniós jogszabályok szerinti újrahasznosítási kvótákba. A Roland Berger európai eredetű stratégiai tanácsadó cég. Független cégként, amely kizárólag partnereink tulajdonában van, 50 irodával rendelkezik és 2400 alkalmazottat foglalkoztat.
mti

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira