Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hőbontás lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére egy tanulmány szerint

A pirolízis (hőbontás) lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére, mert kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést – közölte a Roland Berger a vegyi alapú újrahasznosítást vizsgáló tanulmánya alapján.

Létrehozva:

|

A probléma súlyát mutatja, hogy miközben az elmúlt öt évben az Európai Unió lakossága mintegy 33 millió tonna műanyaghulladékot termelt, ennek kevesebb, mint 40 százalékát hasznosítják újra, a maradék hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi. Magyarországon – az Eurostat 2019-es adatai szerint – a műanyaghulladék 33 százalékát hasznosították újra. A tanácsadó cég közleménye szerint a pirolízis régóta ismert kémiai technológia, amely bármilyen szerves hulladékanyagot hevítéssel többféle termékre bont. A műanyaghulladékok kezelésében a technológia felhasználása még viszonylag új, de a vegyes műanyagok bontásánál olyan termékek előállítására is alkalmas, mint a benzin, a különböző párlatok vagy a viasz.

 Mivel ezek a termékek például a finomítóknak értékesíthetők, ezért a tanácsadó cég úgy látja, hogy a pirolízis kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést. A Roland Berger előrejelzései alapján a következő öt évben megjelenhetnek a nagyobb teljesítményű, több mint 200 kilotonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas létesítmények is. A közleményben Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere elmondta a pirolízis műanyagiparban használt elterjedése potenciálisan több milliárd eurós piacot jelenthet. Hozzátették, a pirolízis alkalmazása megszünteti a mezők, folyók és óceánok közvetlen szennyezésének kockázatát is, illetve azt is, hogy a vegyes műanyaghulladék mikroműanyagként kerüljön az emberek és az állatok szervezetébe.

 Ugyanakkor jelezték, ahhoz, hogy a pirolízissel kiaknázhassák a benne rejlő lehetőségeket, megfelelő szabályozásra és jogi keretrendszerre van szükség. Példaként említették, hogy a pirolízisnek és más kémiai újrahasznosítási technológiáknak is bele kellene számítaniuk az uniós jogszabályok szerinti újrahasznosítási kvótákba. A Roland Berger európai eredetű stratégiai tanácsadó cég. Független cégként, amely kizárólag partnereink tulajdonában van, 50 irodával rendelkezik és 2400 alkalmazottat foglalkoztat.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Advertisement

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák