Zöldinfó
A Holdon akarnak növényt termeszteni ausztrál kutatók
A Holdon akar növényt termeszteni már 2025-ben egy ausztrál űrkutatási start-up cég, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.
A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon – számolt be róla a citynews.com.au canberrai hírportál. Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel a kísérlet meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket. Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszertermelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.
A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérsékletingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket. A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.
mti
Zöldinfó
Felfüggesztenék a part menti nagyberuházásokat
A balatoni nagyberuházások leállítását sürgetik a tó védelmében összefogó civil szervezetek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A balatoni partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek köztulajdonba vételét és 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását sürgetik civil szervezetek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A SOS Balaton mozgalom kezdeményezői elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatának megmentése érdekében várnak intézkedést – áll a szervezetek képviselőjének MTI-hez eljuttatott közleményében. Indítványukban – amelyet kormánytagoknak, az érintett országgyűlési képviselőknek, az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának is eljuttattak – azt írták, hogy a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ahol a Cordia nagyberuházása zajlik, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megítélése szerint” felbecsülhetetlen értékű, még megmaradt természetes kapu” található, amelynek megőrzése a teljes tó ökológiai stabilitásának és jövőjének elengedhetetlen feltétele.
A kormányhoz intézett felhívás sürgeti a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését és az érintett területek állami tulajdonba vételét. Kérik: a tudományos intézmények bevonásával vegyék számba, mely partszakaszokon és beruházásoknál szükséges hasonló beavatkozás, és biztosítsák az érintett területek tartós védelmét. Ezen kívül induljon tudományos alapú program a károsított nádasok, torkolatok és természetes parti élőhelyek helyreállítása érdekében.
A szervezetek a szükséges beavatkozások elindításához 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását javasolják. A kezdeményezők hangsúlyozzák, a klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá váló alacsony vízállásokra nem kizárólag veszélyként kell tekinteni. A víz időszakos visszahúzódása lehetőséget teremthet a természetes parti zónák, sekélyvízi élőhelyek és nádasok megújulására is. Elengedhetetlen lenne, hogy ezek a területek a természet számára megmaradjanak, és ne új beépítések célpontjává váljanak.
A közlemény idézi a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) állásfoglalást, mely szerint a déli part beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot, ebben a helyzetben pedig minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás “súlyos ökológiai felelőtlenség”. A szervezetek a beruházások együttes környezeti hatására vonatkozó átfogó ombudsmani vizsgálatot kezdeményeznek.
Emellett a fonyódi beruházás soron kívüli vizsgálatát kérik, valamint nyilvános állásfoglalást is várnak a megmaradt természetes partvidék védelmében. A kezdeményezők – a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – további civil szervezetek és helyi közösségek csatlakozását várják.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
