Zöldinfó
A Holdon akarnak növényt termeszteni ausztrál kutatók
A Holdon akar növényt termeszteni már 2025-ben egy ausztrál űrkutatási start-up cég, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.
A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon – számolt be róla a citynews.com.au canberrai hírportál. Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel a kísérlet meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket. Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszertermelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.
A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérsékletingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket. A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.
mti
Zöldinfó
Csökkentheti az elektronikai hulladékot a BME új, lebomló elektronikai technológiája
Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek a BME kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az új technológia lehetővé teszi a tömegtermékeknél használt áramkörök jelentős részének környezetbarát lebontását és újrahasznosítását – közölte a BME. Az egyetem közleménye idézte Géczy Attilát, a BME Elektronikai Technológia Tanszékének munkatársát, aki elmondta, hogy a biológiailag lebontható elektronika területén a magyar kutatócsoport a világ élvonalába tartozik. Míg a nemzetközi versenytársak elsősorban vízben oldható megoldásokkal kísérleteznek, a magyar fejlesztés a komposztálhatóságra fókuszál. Mint írták, a kutatócsoport eredményeit nemzetközi szinten is elismerik: két párhuzamos fejlesztési projektjük fut a Horizon Pathfinder (Desire4EU) és az M-ERA (Beatrice) uniós pályázati rendszerekben, és az első év után az előbbi projektben 5 különböző innovációt ismert el az Európai Unió.
A fejlesztés célja az egyre növekvő elektronikai hulladékmennyiség radikális csökkentése. A hagyományos, veszélyes anyagokat is tartalmazó műanyag komponensekkel szemben az új technológia – amelyben egy győri vállalat is közreműködik – lehetővé teszi, hogy az egyszerűbb áramkörök akár 90, a bonyolultabb alkatrészek, például a vezérlőpanelek 70-90 százaléka lebontható vagy újrahasznosítható legyen. Eddig ezeknek a hulladékoknak az újrahasznosítására nem volt bejáratott folyamat, csak égetéssel tudtak megszabadulni tőlük.
“Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket” – magyarázta a közleményben Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője. Illés Balázs ismertetése szerint az eljárás során a lebontható műanyagok mellett égésgátlókra, növényi forrásból (például kukoricából) származó politejsavra (PLA) és szerkezeterősítő lenvászonra van szükség. A szakemberek hangsúlyozták: a technológiát nem a nagy élettartamot igénylő területekre – például orvosi műszerekbe vagy autóiparba – szánják, hanem a gyorsan avuló kommersz elektronikai cikkek piacára, ahol az eszközök átlagos élettartama 5-10 év. A közlemény szerint a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt már nemzetközi érdeklődés mutatkozik, így a projektben partnerként vesz részt az olasz Arduino vállalat. A konzorcium tagja még a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is. A gyártás előnye, hogy nem igényel új gépsorokat, és költségei alacsonyabbak a mostaninál. A projekt jelenleg a szabadalmi bejegyeztetés és a piaci bevezetés előkészítésének szakaszában tart – közölte a BME.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöld Energia21 óra telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVizsgálat indult az EcoPro debreceni üzemében történt esemény után
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAzbesztszennyezés miatt sürgős intézkedések kezdődtek
