Zöldinfó

A Holdon akarnak növényt termeszteni ausztrál kutatók

A Holdon akar növényt termeszteni már 2025-ben egy ausztrál űrkutatási start-up cég, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-20

Szerző:

Hell

A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon – számolt be róla a citynews.com.au canberrai hírportál. Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel a kísérlet meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket. Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszertermelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.

A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérsékletingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket. A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.

mti

Kapcsolódó tartalom:hold növénytermesztés űrkutatás

Zöldinfó

Nemzetközi elismerést kaptak a magyar barlangok

Három magyar barlangot is beválasztott a világ 100 legjobbja közé a Worldworthy.

Létrehozva:

38 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-15

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Három magyarországi barlangot is beválasztott a világ 100 legjobb látogatható barlangja közé a Worldworthy független nemzetközi rangsoroló szervezet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kiépített barlangok kategóriájában a miskolci Szent István-barlang a 21., a jósvafői Baradla-barlang a 37., míg a lillafüredi vízesés mellett található Anna-barlang a 92. a listán. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozó Szent István-barlang fokozottan védett, járatainak hossza 1514, függőleges kiterjedése pedig 101 méter. Az üreg járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára – olvasható az igazgatóság honlapján.

Szintén ez a társaság felügyeli az Anna-barlangot is, amelyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak. Bejárata Lillafüreden, a Palota Szálló alatti függőkert legalsó szintjén, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található, járatainak hossza 570 méter, melyből 208 méter járható be a túravezetéseken. A Baradla-barlangrendszer jósvafői lejárata a szlovák határ közelében található, teljes feltárt hossza meghaladja a 30 kilométert. A legidősebb mészkő a barlang jósvafői szakaszán van – a bejárattól az Óriások terméig -, ez a sötétszürke-fekete, vastagpados gutensteini mészkő erősen töredezett, így járatképződésre ugyan alkalmas, de szennyezettsége miatt cseppkő csak kevés van a barlang ezen szakaszán – olvasható az Aggteleki Nemzeti Park honlapján.

A Worldworthy weboldala szerint a 100-as rangsorban – amelyet többek között online látogatói vélemények, útikönyv- és sajtómegjelenések, valamint nyilvános adatok alapján állítottak össze – 34 országból szerepelnek olyan látogatható, kiépített és kivilágított barlangok, amelyekben túravezetéseket is tartanak. Az első helyen az olasz Frasassi-barlangrendszer, a másodikon a francia Aven d’Orgnac cseppkőbarlang, míg a harmadik helyen a Bulgáriában található Prohodna-barlang szerepel.

Tovább olvasom