Zöldinfó

A Holdon akarnak növényt termeszteni ausztrál kutatók

A Holdon akar növényt termeszteni már 2025-ben egy ausztrál űrkutatási start-up cég, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-20

Szerző:

Hell

A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon – számolt be róla a citynews.com.au canberrai hírportál. Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel a kísérlet meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket. Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszertermelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.

A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérsékletingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket. A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.

mti

Kapcsolódó tartalom:hold növénytermesztés űrkutatás

Zöldinfó

Zöldenergia nagyüzemben: szerves hulladékból készül biometán Szarvason

Biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet a Mol.

Létrehozva:

17 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A várhatóan év végéig megvalósuló beruházás révén az országos földgázhálózatba betáplálható tisztaságú biometánt tudnak előállítani a Békés vármegyei városban – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták, évente több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak majd elő, ez mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg. A szarvasi lesz a Mol-csoport első biometánüzeme, és egyben a harmadik ilyen létesítmény Magyarországon – tették hozzá. A biogáz szerves anyagok (például növényi maradványok, trágya, élelmiszerhulladék) lebontásával keletkező, megújuló energiaforrás, ami főként metánt, valamint szén-dioxidot és egyéb vegyületeket is tartalmaz. Az új üzem utóbbiaktól tisztítja meg a biogázt és így nagy tisztaságú, magas energiatartalmú biometánt állít elő.

A biometán nemcsak a földgáz mint fosszilis energiahordozó kiváltására alkalmas, hanem a zöld tanúsítványa (ISCC) révén egy sokkal magasabb hozzáadott értékű terméket jelent. A tájékoztatás szerint az új beruházással úgy növelik az energiabiztonságot, hogy megfizethető és fenntartható módon állítanak elő energiahordozót. A Mol-csoport 2023-ban vette meg a Szarvasi Biogázüzemet. Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot, és kapcsolt hőenergiát állítanak elő. A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ elektromos csúcskapacitása 4 megawatt.

Az üzem évente több mint 40 ezer tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további 53 000 tonna maradék hulladékot (például hígtrágyát és trágyát). Ezen kívül mintegy 18 000 tonna mezőgazdasági szubsztrátot használnak alapanyagként a közel 12 millió köbméter biogázt előállító üzem számára.

Tovább olvasom