Zöldinfó
A Holdon akarnak növényt termeszteni ausztrál kutatók
A Holdon akar növényt termeszteni már 2025-ben egy ausztrál űrkutatási start-up cég, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.
A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon – számolt be róla a citynews.com.au canberrai hírportál. Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel a kísérlet meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket. Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszertermelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.
A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérsékletingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket. A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.
mti
Zöldinfó
A szállodai weboldalak optimalizálásával tonnányi szén-dioxid takarítható meg
Jelentős különbség van a szállodai weboldalak digitális karbonlábnyomai között.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Akár tizennyolcszoros különbség is lehet a magyarországi ötcsillagos szállodák online foglalási folyamatainak digitális lábnyomai között – írja az alternativenergia.hu. A webes felületek optimalizálása és a digitális vendégút tudatos tervezése jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Carbon.Crane közös vizsgálatából. A Budapesti Corvinus Egyetem négy tanszékének együttműködésében azt vizsgálták, hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és a szállodák digitális jelenléte. A kutatásban 43 magyarországi ötcsillagos szálloda 2026 áprilisában elérhető weboldalának digitális vendégútját elemezték, vagyis azt a teljes online folyamatot, amelyen a vendég a szállodával kapcsolatba kerül az első internetes kereséstől és tájékozódástól a foglaláson át egészen a szálláshely elhagyása utáni online értékelésig.
A vizsgálat a nyitóoldalra, a képgalériára, az elérhető szobák listájára és egy kiválasztott szoba foglalási oldalára terjedt ki. A szolgáltatások környezeti hatásainak számszerűsítésére a magyar startup Carbon.Crane megoldását használták, amely az adatforgalom, valamint többek között a képek, videók, betűtípusok és technikai elemek alapján becsüli a weboldalak energiaigényét és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátást a magyar villamosenergia-rendszer karbonintenzitását figyelembe véve. A 43 digitális vendégút modellezett éves kibocsátása 2158 tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. A képek optimalizálásával ebből évente 393 tonna kibocsátás és közel 1699 megawattóra villamosenergia-felhasználás lenne megtakarítható – állapították meg.
Az eredmények jelentős különbséget mutattak egyes szállodák között. A digitális vendégutak karbonlábnyoma 0,89 és 16,45 gramm szén-dioxid-egyenérték között alakult, a minta mediánja 3,24 gramm volt, a szélsőértékek között így 18,4-szeres különbséget mértek. A kutatók szerint a különbségeket nem önmagában a foglalási folyamat hossza magyarázza. Egy rövid folyamat is lehet jelentős adatigényű, ha nagyméretű képeket, videókat vagy szükségtelenül nagy technikai elemeket tölt be.
Az oldaltípusok közül átlagosan a főoldalak és a képgalériák rendelkeztek a legmagasabb karbonlábnyommal. Ezek optimalizálásával a digitális kibocsátás átlagosan közel ötödével csökkenthető. A kutatás készítői hangsúlyozták, hogy ezek modellezett adatok, nem pedig a szállodák tényleges éves digitális kibocsátásai vagy látogatottsági adatai. A vizsgálat kizárólag a megadott rendszerhatárok között elemzi a weboldalak technikai energia- és karbonhatékonyságát, és nem rangsorolja a szállodák teljes fenntarthatósági vagy ESG-teljesítményét.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
