Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A holland pénzügyi hatóság szerint a tőzsdei gázárplafon “nem bölcs” elképzelés

A holland gáztőzsde, a TTF határidős piaca jól működik, árplafon bevezetése nem bölcs elképzelés – közölte a holland pénzügyi piacokért felelős hatóság (AFM) pénteken.

Létrehozva:

|

Az illetékes holland hatóság friss jelentésében azt írta, az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Közölték, Oroszország február 24-én kezdett ukrajnai háborúja óta a kereslet és a kínálat határozza meg az európai gázárakat. A drasztikus áremelkedés ellenére sem volt nyoma “manipulációnak vagy túlzott spekulációnak” – írták. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be javaslatokat a magas energiaárak visszaszorítása és az energiaellátás biztonságának szavatolására. A brüsszeli testület árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, amely révén dinamikus árplafon lenne kialakítható a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan. Az elképzelés szerint a dinamikus limitnél magasabb áron történő tranzakciók nem lennének lebonyolíthatók a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

A jelentés bemutatáskor Hanzo van Beusekom, az AFM igazgatósági tagja sajtótájékoztatóján azt mondta, a hatóság nem tartja helyesnek az árplafonra vagy a nagyon szigorú volatilitási szabályokra vonatkozó javaslatokat. Noha az AFM tisztában van azzal, hogy a magas gázárak “fájdalmasak” a vállalkozások és a fogyasztók számára, a piac megfelelően működik. Bármi fajta beavatkozás következménye rosszabb lehet a várakozásoknál – figyelmeztetett. Azzal összefüggésben, hogy az uniós bizottság a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározását is javasolta, Hanzo van Beusekom azt mondta: “egy alternatív európai referenciaérték bevezetése olyan dolog, amit a piaci szereplők a jelek szerint nem akarnak, és ami keveset jelentene az EU-ban tapasztalható túlzott energiaárak kezelésében”.Végezetül közölte, az AFM “feltételesen támogatná” azt az Európai Bizottság javaslatában szereplő elképzelést, amely az árak túlzott, egy napon belüli ingadozásának korlátozását tenné lehetővé, hogy szavatolható legyen a szabályos és biztonságos kereskedés. Ugyanakkor hozzátette: várhatóan ez sem segít az árak csökkentésében. Az Európai Bizottság új vészhelyzeti rendeletre tett, októberben bemutatott javaslatában a magas gázárak kezelésére és az ellátásbiztonság szavatolására közös uniós gázvásárlás, a TTF holland gáztőzsdén érvényes árkorlátozó mechanizmusok, átlátható infrastruktúrahasználat, a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos új intézkedések, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések szerepelnek.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák