Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A holland pénzügyi hatóság szerint a tőzsdei gázárplafon “nem bölcs” elképzelés

A holland gáztőzsde, a TTF határidős piaca jól működik, árplafon bevezetése nem bölcs elképzelés – közölte a holland pénzügyi piacokért felelős hatóság (AFM) pénteken.

Létrehozva:

|

Az illetékes holland hatóság friss jelentésében azt írta, az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Közölték, Oroszország február 24-én kezdett ukrajnai háborúja óta a kereslet és a kínálat határozza meg az európai gázárakat. A drasztikus áremelkedés ellenére sem volt nyoma “manipulációnak vagy túlzott spekulációnak” – írták. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be javaslatokat a magas energiaárak visszaszorítása és az energiaellátás biztonságának szavatolására. A brüsszeli testület árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, amely révén dinamikus árplafon lenne kialakítható a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan. Az elképzelés szerint a dinamikus limitnél magasabb áron történő tranzakciók nem lennének lebonyolíthatók a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

A jelentés bemutatáskor Hanzo van Beusekom, az AFM igazgatósági tagja sajtótájékoztatóján azt mondta, a hatóság nem tartja helyesnek az árplafonra vagy a nagyon szigorú volatilitási szabályokra vonatkozó javaslatokat. Noha az AFM tisztában van azzal, hogy a magas gázárak “fájdalmasak” a vállalkozások és a fogyasztók számára, a piac megfelelően működik. Bármi fajta beavatkozás következménye rosszabb lehet a várakozásoknál – figyelmeztetett. Azzal összefüggésben, hogy az uniós bizottság a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározását is javasolta, Hanzo van Beusekom azt mondta: “egy alternatív európai referenciaérték bevezetése olyan dolog, amit a piaci szereplők a jelek szerint nem akarnak, és ami keveset jelentene az EU-ban tapasztalható túlzott energiaárak kezelésében”.Végezetül közölte, az AFM “feltételesen támogatná” azt az Európai Bizottság javaslatában szereplő elképzelést, amely az árak túlzott, egy napon belüli ingadozásának korlátozását tenné lehetővé, hogy szavatolható legyen a szabályos és biztonságos kereskedés. Ugyanakkor hozzátette: várhatóan ez sem segít az árak csökkentésében. Az Európai Bizottság új vészhelyzeti rendeletre tett, októberben bemutatott javaslatában a magas gázárak kezelésére és az ellátásbiztonság szavatolására közös uniós gázvásárlás, a TTF holland gáztőzsdén érvényes árkorlátozó mechanizmusok, átlátható infrastruktúrahasználat, a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos új intézkedések, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések szerepelnek.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.

Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.

Advertisement

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák