Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A holland pénzügyi hatóság szerint a tőzsdei gázárplafon “nem bölcs” elképzelés

A holland gáztőzsde, a TTF határidős piaca jól működik, árplafon bevezetése nem bölcs elképzelés – közölte a holland pénzügyi piacokért felelős hatóság (AFM) pénteken.

Létrehozva:

|

Az illetékes holland hatóság friss jelentésében azt írta, az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Közölték, Oroszország február 24-én kezdett ukrajnai háborúja óta a kereslet és a kínálat határozza meg az európai gázárakat. A drasztikus áremelkedés ellenére sem volt nyoma “manipulációnak vagy túlzott spekulációnak” – írták. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be javaslatokat a magas energiaárak visszaszorítása és az energiaellátás biztonságának szavatolására. A brüsszeli testület árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, amely révén dinamikus árplafon lenne kialakítható a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan. Az elképzelés szerint a dinamikus limitnél magasabb áron történő tranzakciók nem lennének lebonyolíthatók a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

A jelentés bemutatáskor Hanzo van Beusekom, az AFM igazgatósági tagja sajtótájékoztatóján azt mondta, a hatóság nem tartja helyesnek az árplafonra vagy a nagyon szigorú volatilitási szabályokra vonatkozó javaslatokat. Noha az AFM tisztában van azzal, hogy a magas gázárak “fájdalmasak” a vállalkozások és a fogyasztók számára, a piac megfelelően működik. Bármi fajta beavatkozás következménye rosszabb lehet a várakozásoknál – figyelmeztetett. Azzal összefüggésben, hogy az uniós bizottság a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározását is javasolta, Hanzo van Beusekom azt mondta: “egy alternatív európai referenciaérték bevezetése olyan dolog, amit a piaci szereplők a jelek szerint nem akarnak, és ami keveset jelentene az EU-ban tapasztalható túlzott energiaárak kezelésében”.Végezetül közölte, az AFM “feltételesen támogatná” azt az Európai Bizottság javaslatában szereplő elképzelést, amely az árak túlzott, egy napon belüli ingadozásának korlátozását tenné lehetővé, hogy szavatolható legyen a szabályos és biztonságos kereskedés. Ugyanakkor hozzátette: várhatóan ez sem segít az árak csökkentésében. Az Európai Bizottság új vészhelyzeti rendeletre tett, októberben bemutatott javaslatában a magas gázárak kezelésére és az ellátásbiztonság szavatolására közös uniós gázvásárlás, a TTF holland gáztőzsdén érvényes árkorlátozó mechanizmusok, átlátható infrastruktúrahasználat, a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos új intézkedések, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések szerepelnek.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák