Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A holland pénzügyi hatóság szerint a tőzsdei gázárplafon “nem bölcs” elképzelés

A holland gáztőzsde, a TTF határidős piaca jól működik, árplafon bevezetése nem bölcs elképzelés – közölte a holland pénzügyi piacokért felelős hatóság (AFM) pénteken.

Létrehozva:

|

Az illetékes holland hatóság friss jelentésében azt írta, az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Közölték, Oroszország február 24-én kezdett ukrajnai háborúja óta a kereslet és a kínálat határozza meg az európai gázárakat. A drasztikus áremelkedés ellenére sem volt nyoma “manipulációnak vagy túlzott spekulációnak” – írták. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be javaslatokat a magas energiaárak visszaszorítása és az energiaellátás biztonságának szavatolására. A brüsszeli testület árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, amely révén dinamikus árplafon lenne kialakítható a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan. Az elképzelés szerint a dinamikus limitnél magasabb áron történő tranzakciók nem lennének lebonyolíthatók a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

A jelentés bemutatáskor Hanzo van Beusekom, az AFM igazgatósági tagja sajtótájékoztatóján azt mondta, a hatóság nem tartja helyesnek az árplafonra vagy a nagyon szigorú volatilitási szabályokra vonatkozó javaslatokat. Noha az AFM tisztában van azzal, hogy a magas gázárak “fájdalmasak” a vállalkozások és a fogyasztók számára, a piac megfelelően működik. Bármi fajta beavatkozás következménye rosszabb lehet a várakozásoknál – figyelmeztetett. Azzal összefüggésben, hogy az uniós bizottság a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározását is javasolta, Hanzo van Beusekom azt mondta: “egy alternatív európai referenciaérték bevezetése olyan dolog, amit a piaci szereplők a jelek szerint nem akarnak, és ami keveset jelentene az EU-ban tapasztalható túlzott energiaárak kezelésében”.Végezetül közölte, az AFM “feltételesen támogatná” azt az Európai Bizottság javaslatában szereplő elképzelést, amely az árak túlzott, egy napon belüli ingadozásának korlátozását tenné lehetővé, hogy szavatolható legyen a szabályos és biztonságos kereskedés. Ugyanakkor hozzátette: várhatóan ez sem segít az árak csökkentésében. Az Európai Bizottság új vészhelyzeti rendeletre tett, októberben bemutatott javaslatában a magas gázárak kezelésére és az ellátásbiztonság szavatolására közös uniós gázvásárlás, a TTF holland gáztőzsdén érvényes árkorlátozó mechanizmusok, átlátható infrastruktúrahasználat, a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos új intézkedések, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések szerepelnek.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák