Zöldinfó

A holland pénzügyi hatóság szerint a tőzsdei gázárplafon “nem bölcs” elképzelés

A holland gáztőzsde, a TTF határidős piaca jól működik, árplafon bevezetése nem bölcs elképzelés – közölte a holland pénzügyi piacokért felelős hatóság (AFM) pénteken.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-05

Szerző:

Hell

Az illetékes holland hatóság friss jelentésében azt írta, az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Közölték, Oroszország február 24-én kezdett ukrajnai háborúja óta a kereslet és a kínálat határozza meg az európai gázárakat. A drasztikus áremelkedés ellenére sem volt nyoma “manipulációnak vagy túlzott spekulációnak” – írták. Az Európai Bizottság október közepén mutatott be javaslatokat a magas energiaárak visszaszorítása és az energiaellátás biztonságának szavatolására. A brüsszeli testület árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, amely révén dinamikus árplafon lenne kialakítható a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan. Az elképzelés szerint a dinamikus limitnél magasabb áron történő tranzakciók nem lennének lebonyolíthatók a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.

A jelentés bemutatáskor Hanzo van Beusekom, az AFM igazgatósági tagja sajtótájékoztatóján azt mondta, a hatóság nem tartja helyesnek az árplafonra vagy a nagyon szigorú volatilitási szabályokra vonatkozó javaslatokat. Noha az AFM tisztában van azzal, hogy a magas gázárak “fájdalmasak” a vállalkozások és a fogyasztók számára, a piac megfelelően működik. Bármi fajta beavatkozás következménye rosszabb lehet a várakozásoknál – figyelmeztetett. Azzal összefüggésben, hogy az uniós bizottság a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározását is javasolta, Hanzo van Beusekom azt mondta: “egy alternatív európai referenciaérték bevezetése olyan dolog, amit a piaci szereplők a jelek szerint nem akarnak, és ami keveset jelentene az EU-ban tapasztalható túlzott energiaárak kezelésében”.Végezetül közölte, az AFM “feltételesen támogatná” azt az Európai Bizottság javaslatában szereplő elképzelést, amely az árak túlzott, egy napon belüli ingadozásának korlátozását tenné lehetővé, hogy szavatolható legyen a szabályos és biztonságos kereskedés. Ugyanakkor hozzátette: várhatóan ez sem segít az árak csökkentésében. Az Európai Bizottság új vészhelyzeti rendeletre tett, októberben bemutatott javaslatában a magas gázárak kezelésére és az ellátásbiztonság szavatolására közös uniós gázvásárlás, a TTF holland gáztőzsdén érvényes árkorlátozó mechanizmusok, átlátható infrastruktúrahasználat, a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos új intézkedések, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések szerepelnek.

mti

Kapcsolódó tartalom:gáz gázár hollandia

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom