Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Honda és az LG akkumulátorgyárat épít az Egyesült Államokban

A japán Honda és a dél-koreai LG egy óriás akkumulátorgyárat épít fel közösen az Egyesült Államokban, a beruházás értéke 4,4 milliárd dollár (mintegy 1790 milliárd forint).

Létrehozva:

|

Az autógyártó és az elektronikai cég azt egyelőre nem jelentette be, hogy az Egyesült Államokon belül hol épül majd fel a gyár. A közös sajtóközlemény szerint az építkezést 2023 elején megkezdik, az üzem pedig 2025 végén kezdhet termelni. A két gyártó azt is közölte, hogy a bővülő amerikai elektromosautó-piac megfelelő ellátása igényli a helyi akkumulátorgyártást, amit ösztönöz az elektromos autók vásárlása után bevezetni tervezett adóhitel is. Az adóhitel része a kongresszus által augusztus első felében elfogadott klímavédelmi törvénynek. A Honda jelenleg nem kínál teljesen elektromos autómodellt az Egyesült Államok piacán, ahol 2024-ben tervezi megjelenni egy elektromos városi terepjáróval (SUV).

Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban több autógyártó is bejelentett akkumulátorgyártásra vonatkozó együttműködéseket. A Hyundai Georgia államban épít üzemet, az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobilies és a francia PSA egyesülésével létrejött Stellantis konszern szintén egy gyár építését jelentette be tavaly, a Mercedes-Benz pedig már idén megkezdte a termelést Alabama állambeli új gyárában.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák