Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A horvát kormány csökkentette a tüzelőanyagok, valamint a napelemek áfáját

A horvát kormány szerdai ülésén 5 százalékra csökkentette a faforgács, a pellet, a brikett és a tűzifa általános forgalmi adóját (áfa), valamint nulla százalékra a napelemekét – jelentette be a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón Marko Primorac pénzügyminiszter.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: az említett termékeken kívül 5 százalékra csökkentik a távhőszolgáltatás áfáját, beleértve a szállításhoz kapcsolódó díjakat is, a törvény hatálybalépésének napjától 2023. március 31-ig. A törvényjavaslatot még a parlamentnek is el kell fogadnia. Hozzátette: ami a napelemeket illeti, a nulla százalékos áfa a már leszállított és beépített napelemekre vonatkozik, így akarják ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát. A horvát kormány idén áprilisban hosszú távon 25 százalékról 13 százalékra csökkentette a lakossági gáz áfáját, az április 1-jétől jövő március 31-ig tartó időszakra pedig 5 százalékra. A villamosenergia áfája marad 13 százalék, ugyanakkor az energiadrágulás és az attól elmaradó áremelés különbözetét a Horvát Elektromos Művek (HEP) vállalta át.

A gázártámogatás a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat is érintette, egy meghatározott fogyasztásig, utalványos rendszerben. Zágráb további intézkedésekről is dönt majd, amelyek már a nagyobb vállalatokat is érintik. A részletekről a hét végén számolnak be. Horvátországban a vállalkozásoknak havonta 300-400 százalékkal is emelkedett a villany- és gázszámlája az április 1-jétől eltelt időszakban. Egyes szállodák és éttermek bezárással fenyegetőznek. A vállalkozók szövetsége pedig tüntetés sorozatokat jelentett be szeptembertől, amennyiben a kormány nem lép az érdekükben és nem állítja meg az energiaárak drasztikus száguldását.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Átfogó zöld fordulatot sürget a Magyar Tudományos Akadémia

A fenntarthatóságról adott ki ajánlást az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A bizottság szerint a fenntarthatóság helyzete Magyarországon több területen aggasztó állapotokat mutat, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre közvetlenebb kockázatot jelent – közölte az alternativenergia.hu. Az ajánláscsomag átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürget, többek között az integrált vízgazdálkodás és a zöld átállás erősítését, hangsúlyozva: a fenntarthatóság nem szűk környezetvédelmi ügy, hanem a nemzeti biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele. A Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológus elnökletével működő bizottság négy fejezetre tagolva, mintegy hetven oldalon részletezi a Magyarország előtt álló tennivalókat. Az anyag a fenntarthatóságot a nemzeti biztonság, a gazdasági stabilitás, a társadalmi jóllét és a kormányzati minőség kérdéseként kezeli. A dokumentum több fejezete rámutat, hogy a környezeti és fenntarthatósági kormányzás széttöredezett, a végrehajtási kapacitások gyengék, a vízgazdálkodás dezintegrált, a természeti tőke állapota romlik, az ökológiai szempontok gyakran alárendelődnek rövid távú gazdasági érdekeknek, miközben a klímaváltozás, a vízhiány, a biodiverzitás-csökkenés, a talajromlás, a szennyezések és az egészségügyi kockázatok egyre közvetlenebbül érintik az ország mindennapi működését.

Az első rész a központi kérdéseket tárgyalja, így az intézményi és kormányzati szerkezet átalakításának szükségességét, a fenntartható fejlődési szempontok állami működésbe való beépítését, az átfogó nemzeti vagyontár és a zöld költségvetési keretek jelentőségét, valamint a tudomány szerepét a mérésben, modellezésben, kockázatbecslésben és döntéstámogatásban. Külön hangsúlyt kap a természetalapú megoldások és a biológiai sokféleség védelme. A második nagy egység a víz kérdését állítja a középpontba. A dokumentum szerint a víz nem egy fenntarthatósági részterület a sok közül, hanem valamennyi fenntartható fejlődési cél alapfeltétele. A javaslatok ezért az integrált vízgazdálkodás, a vízvisszatartás, a víztakarékos öntözés, a táji léptékű együttműködések és a korszerű monitoringrendszerek irányába mutatnak.

A gazdaság és agrárium fejezetei azt vizsgálják, hogyan lehet a fenntarthatósági fordulatot finanszírozhatóvá, mérhetővé és versenyképességi szempontból is értelmezhetővé tenni. A dokumentum világossá teszi, hogy a zöld átállás nem pusztán költség-, hanem energiaimport-csökkentési, ellátásbiztonsági, innovációs és országimázs-erősítő lehetőség is. Az energia és társadalom témakörei tovább tágítják a fenntarthatóság értelmezését, kifejtve, hogy a tiszta és ellátásbiztos energiaátmenet csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, az energiaszegénységet és az energiaigazságosság szempontjait.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák