Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A horvát kormány csökkentette a tüzelőanyagok, valamint a napelemek áfáját

A horvát kormány szerdai ülésén 5 százalékra csökkentette a faforgács, a pellet, a brikett és a tűzifa általános forgalmi adóját (áfa), valamint nulla százalékra a napelemekét – jelentette be a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón Marko Primorac pénzügyminiszter.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: az említett termékeken kívül 5 százalékra csökkentik a távhőszolgáltatás áfáját, beleértve a szállításhoz kapcsolódó díjakat is, a törvény hatálybalépésének napjától 2023. március 31-ig. A törvényjavaslatot még a parlamentnek is el kell fogadnia. Hozzátette: ami a napelemeket illeti, a nulla százalékos áfa a már leszállított és beépített napelemekre vonatkozik, így akarják ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát. A horvát kormány idén áprilisban hosszú távon 25 százalékról 13 százalékra csökkentette a lakossági gáz áfáját, az április 1-jétől jövő március 31-ig tartó időszakra pedig 5 százalékra. A villamosenergia áfája marad 13 százalék, ugyanakkor az energiadrágulás és az attól elmaradó áremelés különbözetét a Horvát Elektromos Művek (HEP) vállalta át.

A gázártámogatás a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat is érintette, egy meghatározott fogyasztásig, utalványos rendszerben. Zágráb további intézkedésekről is dönt majd, amelyek már a nagyobb vállalatokat is érintik. A részletekről a hét végén számolnak be. Horvátországban a vállalkozásoknak havonta 300-400 százalékkal is emelkedett a villany- és gázszámlája az április 1-jétől eltelt időszakban. Egyes szállodák és éttermek bezárással fenyegetőznek. A vállalkozók szövetsége pedig tüntetés sorozatokat jelentett be szeptembertől, amennyiben a kormány nem lép az érdekükben és nem állítja meg az energiaárak drasztikus száguldását.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Beton alá kerülnek a legjobb termőtalajok

A túlbetonozás veszélyeire figyelmeztetnek hazai kutatók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét – emelte ki az alternativenergia.hu. A Green Policy Center zöldpolitikai műhely által közzétett adatok szerint a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. Csak a tavalyi évben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből. Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.

“Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. A közlemény rámutat a hazai ingatlan- és úthálózat kihasználatlanságára és túlméretezettségére. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat – hívják fel a figyelmet.

Mint írták, az úthálózat sűrűsége nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését. A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.

Advertisement

Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet. Köves Alexandra ökológiai közgazdász hozzátette: a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni. A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.

A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák