Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A horvát kormány csökkentette a tüzelőanyagok, valamint a napelemek áfáját

A horvát kormány szerdai ülésén 5 százalékra csökkentette a faforgács, a pellet, a brikett és a tűzifa általános forgalmi adóját (áfa), valamint nulla százalékra a napelemekét – jelentette be a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón Marko Primorac pénzügyminiszter.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: az említett termékeken kívül 5 százalékra csökkentik a távhőszolgáltatás áfáját, beleértve a szállításhoz kapcsolódó díjakat is, a törvény hatálybalépésének napjától 2023. március 31-ig. A törvényjavaslatot még a parlamentnek is el kell fogadnia. Hozzátette: ami a napelemeket illeti, a nulla százalékos áfa a már leszállított és beépített napelemekre vonatkozik, így akarják ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát. A horvát kormány idén áprilisban hosszú távon 25 százalékról 13 százalékra csökkentette a lakossági gáz áfáját, az április 1-jétől jövő március 31-ig tartó időszakra pedig 5 százalékra. A villamosenergia áfája marad 13 százalék, ugyanakkor az energiadrágulás és az attól elmaradó áremelés különbözetét a Horvát Elektromos Művek (HEP) vállalta át.

A gázártámogatás a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat is érintette, egy meghatározott fogyasztásig, utalványos rendszerben. Zágráb további intézkedésekről is dönt majd, amelyek már a nagyobb vállalatokat is érintik. A részletekről a hét végén számolnak be. Horvátországban a vállalkozásoknak havonta 300-400 százalékkal is emelkedett a villany- és gázszámlája az április 1-jétől eltelt időszakban. Egyes szállodák és éttermek bezárással fenyegetőznek. A vállalkozók szövetsége pedig tüntetés sorozatokat jelentett be szeptembertől, amennyiben a kormány nem lép az érdekükben és nem állítja meg az energiaárak drasztikus száguldását.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák