Zöldinfó
A horvát kormány csökkentette a tüzelőanyagok, valamint a napelemek áfáját
A horvát kormány szerdai ülésén 5 százalékra csökkentette a faforgács, a pellet, a brikett és a tűzifa általános forgalmi adóját (áfa), valamint nulla százalékra a napelemekét – jelentette be a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón Marko Primorac pénzügyminiszter.
A tárcavezető kiemelte: az említett termékeken kívül 5 százalékra csökkentik a távhőszolgáltatás áfáját, beleértve a szállításhoz kapcsolódó díjakat is, a törvény hatálybalépésének napjától 2023. március 31-ig. A törvényjavaslatot még a parlamentnek is el kell fogadnia. Hozzátette: ami a napelemeket illeti, a nulla százalékos áfa a már leszállított és beépített napelemekre vonatkozik, így akarják ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát. A horvát kormány idén áprilisban hosszú távon 25 százalékról 13 százalékra csökkentette a lakossági gáz áfáját, az április 1-jétől jövő március 31-ig tartó időszakra pedig 5 százalékra. A villamosenergia áfája marad 13 százalék, ugyanakkor az energiadrágulás és az attól elmaradó áremelés különbözetét a Horvát Elektromos Művek (HEP) vállalta át.
A gázártámogatás a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat is érintette, egy meghatározott fogyasztásig, utalványos rendszerben. Zágráb további intézkedésekről is dönt majd, amelyek már a nagyobb vállalatokat is érintik. A részletekről a hét végén számolnak be. Horvátországban a vállalkozásoknak havonta 300-400 százalékkal is emelkedett a villany- és gázszámlája az április 1-jétől eltelt időszakban. Egyes szállodák és éttermek bezárással fenyegetőznek. A vállalkozók szövetsége pedig tüntetés sorozatokat jelentett be szeptembertől, amennyiben a kormány nem lép az érdekükben és nem állítja meg az energiaárak drasztikus száguldását.
mti
Zöldinfó
A fenntarthatóság már versenyképességi kérdés a mezőgazdaságban
Felértékelődhet a mezőgazdaságban a fenntarthatóság.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rekordmagas értéket ért el a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe a K&H fenntarthatósági index 2026 első félévi felmérése szerint – írja az alternativenergia.hu. A javulás hátterében elsősorban az a felismerés áll, hogy az aszály, a vízhiány, a szélsőséges időjárási események és az ezekből fakadó üzleti kockázatok közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését – áll a K&H Csoport által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A K&H fenntarthatósági index felmérése alapján a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági mutatója 44 pontra emelkedett, ami az index történetének legmagasabb értéke az ágazatban. Míg a teljes vállalati szektor fenntarthatósági indexe 36 ponton áll, a mezőgazdasági cégek jelentősen az átlag felett teljesítenek.
Az eredmények arra utalnak, hogy a mezőgazdaságban a fenntarthatóság egyre inkább gyakorlati üzleti kérdéssé válik. Az ágazat különösen érzékenyen reagál a klímaváltozás hatásaira: az aszály, a vízhiány, a terméskiesés, az ellátási láncok zavarai, valamint az energia- és biztosítási költségek növekedése közvetlenül érintik a vállalkozások működését. Emiatt a fenntarthatósági intézkedések egyre szorosabban kapcsolódnak a kockázatkezeléshez és az alkalmazkodóképesség erősítéséhez.
A közlemény kiemeli, hogy a kutatás eredményei a változást számszerűen is alátámasztják. A mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe fél év alatt emelkedett 37-ről 44 pontra. Az attitűd mutató kivételével valamennyi alindex kiugróan javult: nőtt a vállalatok tényleges és egy éven belül tervezett fenntarthatósági aktivitása, erősödött a stratégiai és mérési folyamatok kialakítása és végzése iránti igény, valamint javultak a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó mutatók is.
Az eredmények azt jelzik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások egyre tudatosabban készülnek fel a klímaváltozásból eredő kihívásokra, és a fenntarthatóságot mindinkább az alkalmazkodóképesség erősítésének eszközeként tervezik használni. A következő években várhatóan tovább erősödik az a folyamat, amelyben a fenntarthatóság nemcsak környezeti vagy szabályozási kérdésként jelenik meg, hanem a vállalatok hosszú távú működésének, ellenállóképességének és versenyképességének meghatározó tényezőjévé válik – áll az elemzésben.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
