Zöldinfó

A HUN-REN BLKI kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók egyedfejlődésére

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) munkatársai a Balaton partjára jellemző városiasodás és a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók (Natrix tessellata) testméretére, kondíciójára, valamint fejlődési stabilitására.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-09

Szerző:

Vanessza

A kutatók 2022-ben a tó partján huszonöt helyszínen hat alkalommal rögzítették a befogott egyedek morfológiai jellemzőit. Az Ecological Indicators című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a parton végighúzódó mesterséges kövezés megfelelő élőhely a kockás siklók számára, de a kikötőkre jellemző intenzív emberi zavarás és a hajóforgalom negatívan hat kondíciójukra, illetve az utak közelsége és sűrűsége negatívan befolyásolja egyedfejlődésüket.

A települések folyamatos terjeszkedése miatt a természetes élőhelyek visszaszorulnak, emiatt egyes fajok városi környezetbe kényszerülnek, ahol a korábbitól teljesen eltérő körülményekkel kell szembenézniük, amelyek hatással lehetnek testméretükre, kondíciójukra és egyedfejlődésükre is. A környezeti tényezők által kiváltott fejlődési instabilitás az úgynevezett fluktuáló aszimmetria mértékével becsülhető, amely valamilyen szimmetrikus jellegnek a tökéletes szimmetriától való bármilyen irányú eltérését mutatja meg. Ezen aszimmetria az élőlények egyedfejlődése során alakulhat ki környezeti zavarás – például szennyezések, átlagtól eltérő hőmérséklet stb. – hatására, mértéke pedig jelezheti az egyedeket érő zavarás nagyságát.

A felmérés során minden állatnak rögzítették a vizsgálathoz szükséges morfológiai – testhossz, testtömeg, fejméretek – jellemzőit, amelyeket a kondíció és a testméret meghatározására használtak. Emellett az egyedek mindkét oldalán megszámolták a szem előtti és mögötti pikkelyek, illetve a felső és alsó ajakpajzsok mennyiségét, és ezek különbségéből becsülték meg a fluktuáló aszimmetria mértékét. Ezzel párhuzamosan több környezeti változó felvételével jellemezték a városi környezetet, úgymint a beépített városi területek és a nádasok mérete, az utak területe, a 7-es és 71-es utak távolsága, a partvédő kövezés és a kikötők mérete, valamint a növényzettel való borítottság.

A kutatók eredményei szerint azokon az élőhelyeken, ahol az utak területe nagyobb, illetve amelyekhez közelebb van a Balatont körülölelő főút, a kockás siklók aszimmetrikusabb jellegeket mutattak. Feltételezhető, hogy ezeken az élőhelyeken a járműforgalomból származó szennyezőanyagok fejlődési rendellenességet okoznak, ami az aszimmetrikus egyedek nagy számában mutatkozik meg. A kutatásból az is kiderül, hogy a kikötők mérete negatív hatással van az állatok fizikai és egészségi állapotára: a nagyobb kikötőkben élő kockás siklók kondíciója rosszabb a kisebb kikötőkben megfigyelt társaikénál. Ez az összefüggés feltételezhetően a kikötőkre jellemző intenzív emberi zavarásra, illetve hajóforgalomra vezethető vissza. Továbbá elmondható, hogy a városi környezet pozitív hatással van az állatok testméretére, ugyanis ezeken a helyeken a kockás siklók nagyobbra képesek nőni.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom