Zöldinfó
A HUN-REN BLKI kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók egyedfejlődésére
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) munkatársai a Balaton partjára jellemző városiasodás és a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók (Natrix tessellata) testméretére, kondíciójára, valamint fejlődési stabilitására.
A kutatók 2022-ben a tó partján huszonöt helyszínen hat alkalommal rögzítették a befogott egyedek morfológiai jellemzőit. Az Ecological Indicators című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a parton végighúzódó mesterséges kövezés megfelelő élőhely a kockás siklók számára, de a kikötőkre jellemző intenzív emberi zavarás és a hajóforgalom negatívan hat kondíciójukra, illetve az utak közelsége és sűrűsége negatívan befolyásolja egyedfejlődésüket.
A települések folyamatos terjeszkedése miatt a természetes élőhelyek visszaszorulnak, emiatt egyes fajok városi környezetbe kényszerülnek, ahol a korábbitól teljesen eltérő körülményekkel kell szembenézniük, amelyek hatással lehetnek testméretükre, kondíciójukra és egyedfejlődésükre is. A környezeti tényezők által kiváltott fejlődési instabilitás az úgynevezett fluktuáló aszimmetria mértékével becsülhető, amely valamilyen szimmetrikus jellegnek a tökéletes szimmetriától való bármilyen irányú eltérését mutatja meg. Ezen aszimmetria az élőlények egyedfejlődése során alakulhat ki környezeti zavarás – például szennyezések, átlagtól eltérő hőmérséklet stb. – hatására, mértéke pedig jelezheti az egyedeket érő zavarás nagyságát.
A felmérés során minden állatnak rögzítették a vizsgálathoz szükséges morfológiai – testhossz, testtömeg, fejméretek – jellemzőit, amelyeket a kondíció és a testméret meghatározására használtak. Emellett az egyedek mindkét oldalán megszámolták a szem előtti és mögötti pikkelyek, illetve a felső és alsó ajakpajzsok mennyiségét, és ezek különbségéből becsülték meg a fluktuáló aszimmetria mértékét. Ezzel párhuzamosan több környezeti változó felvételével jellemezték a városi környezetet, úgymint a beépített városi területek és a nádasok mérete, az utak területe, a 7-es és 71-es utak távolsága, a partvédő kövezés és a kikötők mérete, valamint a növényzettel való borítottság.
A kutatók eredményei szerint azokon az élőhelyeken, ahol az utak területe nagyobb, illetve amelyekhez közelebb van a Balatont körülölelő főút, a kockás siklók aszimmetrikusabb jellegeket mutattak. Feltételezhető, hogy ezeken az élőhelyeken a járműforgalomból származó szennyezőanyagok fejlődési rendellenességet okoznak, ami az aszimmetrikus egyedek nagy számában mutatkozik meg. A kutatásból az is kiderül, hogy a kikötők mérete negatív hatással van az állatok fizikai és egészségi állapotára: a nagyobb kikötőkben élő kockás siklók kondíciója rosszabb a kisebb kikötőkben megfigyelt társaikénál. Ez az összefüggés feltételezhetően a kikötőkre jellemző intenzív emberi zavarásra, illetve hajóforgalomra vezethető vissza. Továbbá elmondható, hogy a városi környezet pozitív hatással van az állatok testméretére, ugyanis ezeken a helyeken a kockás siklók nagyobbra képesek nőni.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.
A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.
“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.
“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf
A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira