Zöldinfó

A HUN-REN BLKI kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók egyedfejlődésére

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) munkatársai a Balaton partjára jellemző városiasodás és a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók (Natrix tessellata) testméretére, kondíciójára, valamint fejlődési stabilitására.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2024-03-09

Szerző:

Vanessza

A kutatók 2022-ben a tó partján huszonöt helyszínen hat alkalommal rögzítették a befogott egyedek morfológiai jellemzőit. Az Ecological Indicators című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a parton végighúzódó mesterséges kövezés megfelelő élőhely a kockás siklók számára, de a kikötőkre jellemző intenzív emberi zavarás és a hajóforgalom negatívan hat kondíciójukra, illetve az utak közelsége és sűrűsége negatívan befolyásolja egyedfejlődésüket.

A települések folyamatos terjeszkedése miatt a természetes élőhelyek visszaszorulnak, emiatt egyes fajok városi környezetbe kényszerülnek, ahol a korábbitól teljesen eltérő körülményekkel kell szembenézniük, amelyek hatással lehetnek testméretükre, kondíciójukra és egyedfejlődésükre is. A környezeti tényezők által kiváltott fejlődési instabilitás az úgynevezett fluktuáló aszimmetria mértékével becsülhető, amely valamilyen szimmetrikus jellegnek a tökéletes szimmetriától való bármilyen irányú eltérését mutatja meg. Ezen aszimmetria az élőlények egyedfejlődése során alakulhat ki környezeti zavarás – például szennyezések, átlagtól eltérő hőmérséklet stb. – hatására, mértéke pedig jelezheti az egyedeket érő zavarás nagyságát.

A felmérés során minden állatnak rögzítették a vizsgálathoz szükséges morfológiai – testhossz, testtömeg, fejméretek – jellemzőit, amelyeket a kondíció és a testméret meghatározására használtak. Emellett az egyedek mindkét oldalán megszámolták a szem előtti és mögötti pikkelyek, illetve a felső és alsó ajakpajzsok mennyiségét, és ezek különbségéből becsülték meg a fluktuáló aszimmetria mértékét. Ezzel párhuzamosan több környezeti változó felvételével jellemezték a városi környezetet, úgymint a beépített városi területek és a nádasok mérete, az utak területe, a 7-es és 71-es utak távolsága, a partvédő kövezés és a kikötők mérete, valamint a növényzettel való borítottság.

A kutatók eredményei szerint azokon az élőhelyeken, ahol az utak területe nagyobb, illetve amelyekhez közelebb van a Balatont körülölelő főút, a kockás siklók aszimmetrikusabb jellegeket mutattak. Feltételezhető, hogy ezeken az élőhelyeken a járműforgalomból származó szennyezőanyagok fejlődési rendellenességet okoznak, ami az aszimmetrikus egyedek nagy számában mutatkozik meg. A kutatásból az is kiderül, hogy a kikötők mérete negatív hatással van az állatok fizikai és egészségi állapotára: a nagyobb kikötőkben élő kockás siklók kondíciója rosszabb a kisebb kikötőkben megfigyelt társaikénál. Ez az összefüggés feltételezhetően a kikötőkre jellemző intenzív emberi zavarásra, illetve hajóforgalomra vezethető vissza. Továbbá elmondható, hogy a városi környezet pozitív hatással van az állatok testméretére, ugyanis ezeken a helyeken a kockás siklók nagyobbra képesek nőni.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Zöldinfó

A hőség próbára tette a hazai villamosenergia-rendszert

Nőtt a bruttó áramfelhasználás és az import részaránya is a rendkívül meleg augusztusban.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás augusztusban 8 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit; az import áram részaránya a felhasználáson belül 14,5 százalékkal volt magasabb, mint 2025. augusztusában – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett friss adatokból. A rendszerirányító adatai szerint augusztusban a havi átlag hőmérséklet 26,1 Celsius-fok volt, 3,2 fokkal magasabb a bázisnál – írja az alternativenergia.hu. A hónap elején rendkívüli hőhullám sújtotta Magyarországot, melegrekordok dőltek meg, az ország több településén és a fővárosban is 40 Celsius-fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, harmadfokú hőségriasztás lépett érvénybe. Több száz településen vízkorlátozást kellett bevezetni. A hőség próbára tette a hazai villamosenergiatermelő rendszert is, mivel csapadék hiányában a Duna vízszintje kritikus méretűre apadt, veszélyeztetve a paksi atomerőmű működését. A kormány önkorlátozásra kérte a fogyasztókat, miközben az atomerőmű 2000 megawattos kapacitását 200 megawatt alá terhelték vissza.

A Mavir Zrt., mint a villamosenergia-rendszer irányítója, a villamosenergia-rendszer jelentős zavara besorolású krízishelyzetet állapított meg, és érvénybe léptette az erre kialakított protokollt. A kiesett áramot egyes hagyományos fűtőanyagot alkalmzó erőművek fokozott termelésével, valamint az áramimport növelésével kellett pótolni. A magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya és az ellátás normál üzeme augusztus utolsó hetében állt helyre. A Mavir honlapján megtalálható adatok szerint a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása az idén augusztusban 4071,6 gigawattóra (GWh) volt a tavaly augusztusi 3770,3 GWh-t követően.

A felhasználás kevesebb mint kétharmadát adta a villamosenergia-rendszer együttes termelése 2969,6 GWh mennyiségben, amelyből a 2406,4 GWh-ot a nagy erőművek állították elő. Egy évvel korábban, augusztusban a nagyerőművi termelés elérte a 2812,3 GWh-t. Az idei augusztusi termelésből 421,2 GWh a háztartási méretű, napelemes kiserőművekből származott (hmke pv), további 142,1 GWh a vállalatok által saját célra termelő kapacitás (scte pv). Tavaly ugyanebben a hónapban a hmke pv 384,4 GWh volt, az scte pv pedig 100,4 GWh.

A bruttó felhasználásból az idén augusztusban 27,1 százalékot tett ki az import áram részaránya, míg 2025 augusztusában ez 12,5 százalék volt. Az idén az első nyolc hónapban a bruttó villammosenergia-felhasználás megközelítette a 33 278 GWh-t, ebből az import aránya 20,2 százalék volt. Tavaly január-augusztus között a felhasználás megközelítette a 32 025 GWh-t, az export-import szaldó pedig a 17 százalékot. Tavaly a teljes évben a magyarországi bruttó áramfelhasználás 48 368,8 GWh volt 18,6 százalékos import részarány mellett.

Tovább olvasom