

Zöld Energia
A jövő az e-főzésben rejlik
A napenergia alapú főzés számos előnyt kínál a hagyományos megoldásokkal szemben.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A ghánai Kwame Nkrumah Tudományos és Technológiai Egyetem kutatócsoportja a napenergia alapú elektromos főzés (e-főzés) fejlődését elemezte az elmúlt 20 évben – számol be a PV Magazine. A kutatás szisztematikus áttekintésen és bibliometriai elemzésen alapul.
Az e-főzés során elektromos tűzhelyeket, indukciós főzőlapokat és egyéb készülékeket használnak, a megközelítés különféle előnyöket kínál a hagyományos módszerekhez képest. Ezek közé tartozik a jobb levegőminőség, a kevesebb erdőirtás, a magasabb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata, amely segíthet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A technológia különösen a fejlődő országok számára lehet előnyös. A szakértők 2003 és 2023 közötti, angol nyelven megjelent cikkeket kutattak fel, és a kezdeti, több mint 200 találat szűrése után 48 releváns publikációt találtak. Az eredmények alapján a téma iránti érdeklődés 2013 után nőtt, 2021 és 2022 között pedig csúcsot ért el.
A legtöbb publikáció Indiában jelent meg, ezt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más, fejlődő ország, így Banglades, Dél-Afrika, Ghána, Nigéria és Malawi követi. A szakértők arra jutottak, hogy a fejlődő és fejlett országok motivációi eltérőek: a fejlődő régiókban az energiához való hozzáférés és a tiszta főzés a fő mozgatórugó, míg a fejlett térségekben a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés áll előtérben. A cikkek kulcsszavainak tematikus értékelése azt mutatta, hogy 2016-ig a vizsgálatok magára a technológiára, 2017-2020 között pedig a tényleges rendszer fejlesztésére fókuszáltak, míg a legutóbbi időkben az energiaszintre vetített költségekre (LCOE). A csapat négy fő fejlesztési irányt emelt ki: a fotovoltaikus üzemű főzőkészülékek fejlesztése, a mini- és mikrohálózatok integrációja, a hidrogénalapú főzés költség-versenyképessége, illetve a társadalmi-gazdasági tényezők szerepe. A szakértők szerint a jövőbeli kutatásokat a mesterséges intelligencia és az IoT integrálására, innovatív tárolási megoldásokra és a környezeti-gazdasági hatások értékelésére lenne érdemes összpontosítani.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett