Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A jövő az e-főzésben rejlik

A napenergia alapú főzés számos előnyt kínál a hagyományos megoldásokkal szemben.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A ghánai Kwame Nkrumah Tudományos és Technológiai Egyetem kutatócsoportja a napenergia alapú elektromos főzés (e-főzés) fejlődését elemezte az elmúlt 20 évben – számol be a PV Magazine. A kutatás szisztematikus áttekintésen és bibliometriai elemzésen alapul.

Az e-főzés során elektromos tűzhelyeket, indukciós főzőlapokat és egyéb készülékeket használnak, a megközelítés különféle előnyöket kínál a hagyományos módszerekhez képest. Ezek közé tartozik a jobb levegőminőség, a kevesebb erdőirtás, a magasabb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata, amely segíthet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A technológia különösen a fejlődő országok számára lehet előnyös. A szakértők 2003 és 2023 közötti, angol nyelven megjelent cikkeket kutattak fel, és a kezdeti, több mint 200 találat szűrése után 48 releváns publikációt találtak. Az eredmények alapján a téma iránti érdeklődés 2013 után nőtt, 2021 és 2022 között pedig csúcsot ért el.

A legtöbb publikáció Indiában jelent meg, ezt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más, fejlődő ország, így Banglades, Dél-Afrika, Ghána, Nigéria és Malawi követi. A szakértők arra jutottak, hogy a fejlődő és fejlett országok motivációi eltérőek: a fejlődő régiókban az energiához való hozzáférés és a tiszta főzés a fő mozgatórugó, míg a fejlett térségekben a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés áll előtérben. A cikkek kulcsszavainak tematikus értékelése azt mutatta, hogy 2016-ig a vizsgálatok magára a technológiára, 2017-2020 között pedig a tényleges rendszer fejlesztésére fókuszáltak, míg a legutóbbi időkben az energiaszintre vetített költségekre (LCOE). A csapat négy fő fejlesztési irányt emelt ki: a fotovoltaikus üzemű főzőkészülékek fejlesztése, a mini- és mikrohálózatok integrációja, a hidrogénalapú főzés költség-versenyképessége, illetve a társadalmi-gazdasági tényezők szerepe. A szakértők szerint a jövőbeli kutatásokat a mesterséges intelligencia és az IoT integrálására, innovatív tárolási megoldásokra és a környezeti-gazdasági hatások értékelésére lenne érdemes összpontosítani.

Zöld Energia

Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!

Indiai kutatók szerint a tetőtéri napelemek nappal akár 1,5 °C-kal növelhetik, éjszaka pedig 0,6 °C-kal csökkenthetik a városi hőmérsékletet, miközben javíthatják a légszennyezettségi szinteket.

Létrehozva:

|

Szerző:

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszereknek (RPVSP) „nem szándékolt” következményei lehetnek a városi hőmérsékletekre, írja a pv-magazine.com. A kutatás szerint a napelemek nappal akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka akár 0,6 °C-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet. A nemzetközi kutatócsoport egy új modellt dolgozott ki a napelemek városi mikroklímákra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A modell a legújabb időjárás-előrejelző rendszereket ötvözi épületenergetikai modellekkel, és különböző városokban, köztük az indiai Kalkuttában tesztelték, hogy megbízható eredményeket kapjanak. A kutatás során több városi helyszínt vizsgáltak, és azt találták, hogy a tetőtéri napelemek napközben jelentősen megnövelik a tetőfelületek hőmérsékletét, mivel a napelemek a napenergia mintegy 90%-át elnyelik. Az éjszakai időszakban azonban a napelemek hűtő hatást fejtenek ki, csökkentve a felszíni hőmérsékletet.

A kutatás nemcsak a tetőtéri napelemek hőmérsékletre gyakorolt hatását vizsgálta, hanem azt is megállapította, hogy a telepítések jelentősen befolyásolják a városi légkör dinamikáját és a légszennyezettségi szinteket is. A napelemek által okozott emelkedett hőmérséklet javítja az alsó légköri keveredést, csökkentve a felszíni légszennyezettséget.

Az eredményeket a Nature Cities folyóiratban publikálták, és a kutatást többek között az indiai Kalkutta Egyetem, az USA Massachusettsi Műszaki Intézete (MIT) és az ausztráliai New South Wales Egyetem kutatói végezték.

 

Kép: University of Calcutta, Common License CC BY 4.0

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák