Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A jövő az e-főzésben rejlik

A napenergia alapú főzés számos előnyt kínál a hagyományos megoldásokkal szemben.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A ghánai Kwame Nkrumah Tudományos és Technológiai Egyetem kutatócsoportja a napenergia alapú elektromos főzés (e-főzés) fejlődését elemezte az elmúlt 20 évben – számol be a PV Magazine. A kutatás szisztematikus áttekintésen és bibliometriai elemzésen alapul.

Az e-főzés során elektromos tűzhelyeket, indukciós főzőlapokat és egyéb készülékeket használnak, a megközelítés különféle előnyöket kínál a hagyományos módszerekhez képest. Ezek közé tartozik a jobb levegőminőség, a kevesebb erdőirtás, a magasabb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata, amely segíthet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A technológia különösen a fejlődő országok számára lehet előnyös. A szakértők 2003 és 2023 közötti, angol nyelven megjelent cikkeket kutattak fel, és a kezdeti, több mint 200 találat szűrése után 48 releváns publikációt találtak. Az eredmények alapján a téma iránti érdeklődés 2013 után nőtt, 2021 és 2022 között pedig csúcsot ért el.

A legtöbb publikáció Indiában jelent meg, ezt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más, fejlődő ország, így Banglades, Dél-Afrika, Ghána, Nigéria és Malawi követi. A szakértők arra jutottak, hogy a fejlődő és fejlett országok motivációi eltérőek: a fejlődő régiókban az energiához való hozzáférés és a tiszta főzés a fő mozgatórugó, míg a fejlett térségekben a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés áll előtérben. A cikkek kulcsszavainak tematikus értékelése azt mutatta, hogy 2016-ig a vizsgálatok magára a technológiára, 2017-2020 között pedig a tényleges rendszer fejlesztésére fókuszáltak, míg a legutóbbi időkben az energiaszintre vetített költségekre (LCOE). A csapat négy fő fejlesztési irányt emelt ki: a fotovoltaikus üzemű főzőkészülékek fejlesztése, a mini- és mikrohálózatok integrációja, a hidrogénalapú főzés költség-versenyképessége, illetve a társadalmi-gazdasági tényezők szerepe. A szakértők szerint a jövőbeli kutatásokat a mesterséges intelligencia és az IoT integrálására, innovatív tárolási megoldásokra és a környezeti-gazdasági hatások értékelésére lenne érdemes összpontosítani.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák