Zöld Energia
A jövő az e-főzésben rejlik
A napenergia alapú főzés számos előnyt kínál a hagyományos megoldásokkal szemben.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A ghánai Kwame Nkrumah Tudományos és Technológiai Egyetem kutatócsoportja a napenergia alapú elektromos főzés (e-főzés) fejlődését elemezte az elmúlt 20 évben – számol be a PV Magazine. A kutatás szisztematikus áttekintésen és bibliometriai elemzésen alapul.
Az e-főzés során elektromos tűzhelyeket, indukciós főzőlapokat és egyéb készülékeket használnak, a megközelítés különféle előnyöket kínál a hagyományos módszerekhez képest. Ezek közé tartozik a jobb levegőminőség, a kevesebb erdőirtás, a magasabb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata, amely segíthet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A technológia különösen a fejlődő országok számára lehet előnyös. A szakértők 2003 és 2023 közötti, angol nyelven megjelent cikkeket kutattak fel, és a kezdeti, több mint 200 találat szűrése után 48 releváns publikációt találtak. Az eredmények alapján a téma iránti érdeklődés 2013 után nőtt, 2021 és 2022 között pedig csúcsot ért el.
A legtöbb publikáció Indiában jelent meg, ezt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és más, fejlődő ország, így Banglades, Dél-Afrika, Ghána, Nigéria és Malawi követi. A szakértők arra jutottak, hogy a fejlődő és fejlett országok motivációi eltérőek: a fejlődő régiókban az energiához való hozzáférés és a tiszta főzés a fő mozgatórugó, míg a fejlett térségekben a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés áll előtérben. A cikkek kulcsszavainak tematikus értékelése azt mutatta, hogy 2016-ig a vizsgálatok magára a technológiára, 2017-2020 között pedig a tényleges rendszer fejlesztésére fókuszáltak, míg a legutóbbi időkben az energiaszintre vetített költségekre (LCOE). A csapat négy fő fejlesztési irányt emelt ki: a fotovoltaikus üzemű főzőkészülékek fejlesztése, a mini- és mikrohálózatok integrációja, a hidrogénalapú főzés költség-versenyképessége, illetve a társadalmi-gazdasági tényezők szerepe. A szakértők szerint a jövőbeli kutatásokat a mesterséges intelligencia és az IoT integrálására, innovatív tárolási megoldásokra és a környezeti-gazdasági hatások értékelésére lenne érdemes összpontosítani.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
