Zöldinfó

“A klímaáltozás az ENSZ agyszüleménye”

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-05-08

Szerző:

Hell

A klímaváltozás az ENSZ agyszüleménye, amit csak a globális hatalomkoncentráció érdekében találtak ki.

– írta Tony Abbott ausztrál miniszterelnök egyik főtanácsadója egy pénteki újságcikkben az MTI beszámolója szerint.

Maurice Newman, a gazdasági konzultatív tanács elnökének meredek állításai szerint az összeesküvők csak csalinak találták ki az éghajlatváltozást, amit nemes egyszerűséggel “a klímakatasztrofisták ötven éve szajkózott halandzsájának” minősített. Newman szerint a klímamodellek 95 százaléka téves, mivel az elmúlt húsz év hőmérsékleti stabilitás cáfolja a szén-dioxid kibocsátás és a felmelegedés közötti kapcsolatot, bár ezt a világ vezetői igyekeznek titokban tartani.

A főtanácsos provokatív, ám semmivel sem alátámasztott állításait valószínűleg nyílt politikai támadásnak szánta Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára ellen, aki jelenleg Ausztráliában tartózkodik. Figueres egy melbourne-i felszólalásában arra buzdította az országot, hogy a globális felmelegedés problémájára való tekintettel mondjon le a szénről, az ország második legfontosabb exportcikkéről.

Newman azt írja a The Australian véleményrovatában megjelent cikkében, hogy “Figueres szerint a demokrácia gyönge rendszer a globális felmelegedés elleni harcban”, és ebben a tekintetben “a kommunista Kína a legjobb modell”.

“Itt nem a tényekről vagy a logikáról van szó, hanem egy új, ENSZ-ellenőrzés alatti világrendről. Szembeszáll a kapitalizmussal és a szabadsággal, és napi témává teszi a környezeti katasztrofizmust céljai elérése érdekében” – hangoztatja Maurice Newman.

Kapcsolódó tartalom:ausztrália Christiana Figueres Ensz UNFCCC

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom