Zöldinfó

“A klímaáltozás az ENSZ agyszüleménye”

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-05-08

Szerző:

Hell

A klímaváltozás az ENSZ agyszüleménye, amit csak a globális hatalomkoncentráció érdekében találtak ki.

– írta Tony Abbott ausztrál miniszterelnök egyik főtanácsadója egy pénteki újságcikkben az MTI beszámolója szerint.

Maurice Newman, a gazdasági konzultatív tanács elnökének meredek állításai szerint az összeesküvők csak csalinak találták ki az éghajlatváltozást, amit nemes egyszerűséggel “a klímakatasztrofisták ötven éve szajkózott halandzsájának” minősített. Newman szerint a klímamodellek 95 százaléka téves, mivel az elmúlt húsz év hőmérsékleti stabilitás cáfolja a szén-dioxid kibocsátás és a felmelegedés közötti kapcsolatot, bár ezt a világ vezetői igyekeznek titokban tartani.

A főtanácsos provokatív, ám semmivel sem alátámasztott állításait valószínűleg nyílt politikai támadásnak szánta Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára ellen, aki jelenleg Ausztráliában tartózkodik. Figueres egy melbourne-i felszólalásában arra buzdította az országot, hogy a globális felmelegedés problémájára való tekintettel mondjon le a szénről, az ország második legfontosabb exportcikkéről.

Newman azt írja a The Australian véleményrovatában megjelent cikkében, hogy “Figueres szerint a demokrácia gyönge rendszer a globális felmelegedés elleni harcban”, és ebben a tekintetben “a kommunista Kína a legjobb modell”.

“Itt nem a tényekről vagy a logikáról van szó, hanem egy új, ENSZ-ellenőrzés alatti világrendről. Szembeszáll a kapitalizmussal és a szabadsággal, és napi témává teszi a környezeti katasztrofizmust céljai elérése érdekében” – hangoztatja Maurice Newman.

Kapcsolódó tartalom:ausztrália Christiana Figueres Ensz UNFCCC

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra

A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.

A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.

A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.

A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.

Tovább olvasom