Zöldinfó
A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti
Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.
“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.
Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.
A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.
Zöldinfó
Május végéig várják a fenntartható települési projektek jelentkezését
Továbbra is nyitott a jelentkezés a 33. Virágos Magyarország versenyre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az új határidő május 31., így még két hét áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy pályázzanak településük zöldfelületi fejlesztéseivel, környezetszépítő kezdeményezéseivel és fenntartható megoldásaival – közölte az alternativenergia.hu. Kiemelték, hogy a nevezés díjmentes, jelentkezni a program hivatalos weboldalán, a viragosmagyarorszag.hu honlapon lehet. A szervezők célja, hogy minél több városban, községben, faluban kapjon lendületet a közös zöldítés és minél több közösség mutassa meg saját megoldásait a fenntartható, élhető környezet kialakítására. A Virágos Magyarország verseny már jóval túlmutat a hagyományos értelemben vett virágosításon.
A szervezők ezért azokat a településeket is jelentkezésre bíztatják, ahol nincsenek klasszikus virágos utcák vagy díszterek, de példaértékű lépéseket tesznek az élhetőbb környezet megteremtéséért, innovatív, a fenntarthatóságot szolgáló környezetvédelmi megoldásokat alkalmaznak. A szervezőbizottság idén is öt települési kategóriában hirdette meg a versenyt: a kisebb és a nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és az afeletti városok, valamint Budapest kerületei külön kategóriában pályázhatnak. A megmérettetéshez idén is csatlakozhatnak határon túli magyarajkú települések. A fő kategóriák mellett tematikus pályázatokat is be lehet nyújtani. Elismerést kaphat egyebek között az Év főtere, az Év fasora, az Év óvodakertje és az Év zöld innovációja, emellett ismét lehet nevezni a Virágos városi és faluséták kategóriában.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
