Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti

Létrehozva:

|

Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.

“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.

Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.

Advertisement

A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.

Advertisement

Zöldinfó

1320 hektár új erdő jöhet létre: hatalmas fásítási program készül

Több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban az Országfásítási Program.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Országfásítási Program több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban, a településfásítási program keretében pedig további 317 ezer várható – közölte az MTI-vel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM). A megvalósítást január 1-jétől éves célértékek alapján tervezik, ennek eredményeképp 4 év alatt legalább 1320 hektár új állami erdő jöhet létre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A több mint 8 millió erdészeti csemete mellett 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítási beavatkozását vállalják, ez további 4 millió fa elültetését jelenti. Az előző kormányok fásítási programjai alatt, 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millióra került sor – tették hozzá.

A közlemény szerint a program a faállománnyal borított és fákkal tagolt területek növelése mellett javítja a települések mikroklímáját és klímaalkalmazkodását, mérsékli az erdőtüzek kockázatát, erősíti az erdők szénmegkötő, víz- és talajvédelmi, biodiverzitási és közjóléti szerepét. Erdőtűz-megelőzési és erdészeti klímaadaptációs intézkedéseket is terveznek, a végreahajtásban pedig részt vesznek az állami erdészeti társaságok, a vízügyi kezelők, az önkormányzatok és szakkivitelezők is. Az erdőtűz-megelőzésben a katasztrófavédelem, az erdőgazdálkodók és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kap szerepet.

A minisztérium hangsúlyozta: nem egyszeri faültetési akció lesz, hanem összehangolt, többéves országos program, amely javítja Magyarország környezeti állapotát. Az ültetendő fajokat termőhely, vízellátottság, klímakitettség és természetvédelmi szempontok alapján választják ki, előnyben részesítve az adott helyen megfelelő, lehetőség szerint őshonos fajokat. A fafajkészlet meghatározását a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete segíti. A helyszínválasztás feltétele a terület szakmai alkalmassága, jogszerű használata, valamint természetvédelmi és vízügyi megfelelősége. A program városokra és községekre is kiterjedhet, a települési fáknál legalább 2 éves utógondozást és pótlási kötelezettséget írnak elő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák