Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti

Létrehozva:

|

Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.

“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.

Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.

Advertisement

A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.

Advertisement

Zöldinfó

A hétfői rekord után is történelmi szinten maradt a hazai villamosenergia-fogyasztás

Kissé csökkent az áramfogyasztás, de a korábbi nyári csúcsot szerdán is meghaladta.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hétfőn mért abszolút nyári csúcsot nem érte el a hazai áramfogyasztás szerdán, de a korábbi, 2024-es nyári rekordot ismét meghaladta a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint. -írja az alternativenergia.hu. A Mavir az MTI megkeresésére közölte: szerdán este, a 18.15 óra körüli negyedórában a bruttó negyedórás rendszerterhelési csúcs 7104 megawatt (MW) volt, ami 384 MW-al alacsonyabb, mint a valaha mért legnagyobb, hétfői nyári csúcs. Hétfőn 7488 MW-os rendszerterhelési értéket regisztrált a rendszerirányító, ez az eddigi abszolút nyári rekord. Kedden ennél valamivel kevesebbet, 7352 MW-ot mértek, szerdán pedig kissé tovább csökkent az érték. Az adatok szerint ugyanakkor a korábbi nyári rekordot meghaladják ezek az értékek, Magyarországon a korábbi abszolút nyári csúcsot 2024. július 16-án regisztrálták, akkor a legmagasabb rendszerterhelés 7036 MW volt. A téli áramfogyasztási csúcsok általában magasabbak, valaha mért legnagyobb értéket idén január 13-án regisztrálták, akkor a villamosenergia-rendszer terhelése elérte a 8182 MW-ot.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák