Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti

Létrehozva:

|

Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.

“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.

Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.

Advertisement

A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák