Zöldinfó
A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti
Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.
“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.
Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.
A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.
Zöldinfó
Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt
Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.
“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.
“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
