Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti

Létrehozva:

|

Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.

“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.

Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.

Advertisement

A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.

Advertisement

Zöldinfó

Európa egyedülálló városi madárpihenőhelye újra megtelik élettel

Madármegfigyelésekkel, bemutatókkal, előadásokkal várja az érdeklődőket szombaton a 25. Tatai Vadlúd Sokadalom.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME Komárom-Esztergom vármegyei csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében megvalósuló programsorozat részeként a sok ezer lúd, valamint a récék, sirályok és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket a tatai Öreg-tónál – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen számos szakmai szervezet jelenik meg standdal a tóparton. Akik személyesen nem tudnak jelen lenni, azok a vadludsokadalom.hu/webkamera oldalon keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a Vadlúd Sokadalom fő attrakcióját, a vadludak reggeli ki- és délutáni behúzását, továbbá a vízen tartózkodó madarak viselkedését. Új fejlesztésként elindul a LÚD FM 91,9 MHz, amely a sokadalom idején közvetíti az eseményeket. A rendezvény idei díszvendégei a Ramsari városok 4. kerekasztalának résztvevői, továbbá Magyarország nemzetipark-igazgatóságai és natúrparkjai.

A tájékoztató szerint a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amit egy város szinte teljesen körülvesz.

A tavon telelő vadludak akár 5-6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. Az elmúlt hetekben a Tata környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területre már folyamatosan érkeztek a madarak, ezen belül csak a tatai Öreg-tavon már 46 900 vadlúd tartózkodik. A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd, de a madártömegben globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludak és kis lilikek is rendszeresen feltűnnek.

Advertisement

A tavon napközben több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható. Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel emelkedhet. Csúcsidőszakban, november végén és december elején, a tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 65 ezret is elérheti – ismertették.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák