Zöldinfó
A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti
Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.
“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.
Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.
A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.
Zöldinfó
Fenntarthatósági projekteket támogat a Föld bajnokai oktatási program
Idén is 25 millió forinttal támogatja az E.ON Föld bajnokai pályázata a legjobb intézményi zöldprojekteket, a felhívásra április 11-ig lehet jelentkezni.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Negyedik alkalommal hirdeti meg az energiavállalat a Föld bajnokai című óvodai és iskolai fenntarthatósági programját, amelynek célja, hogy az oktatási intézmények közösségei, gyerekek, pedagógusok és szülők együtt, kézzelfogható változásokat indítsanak el saját környezetükben – áll az alternativenergia.hu közleményében. A felhívásra az évek során 1200 pályamű érkezett, és 42 intézmény részesült összesen 75 millió forint támogatásban. Idén legalább 10 óvoda és iskola csatlakozhat a nyertesek táborához, amelyekről öttagú szakmai zsűri dönt, egy győztesről pedig idén is a közönség szavazhat. A szakmai zsűri elnöke Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, aki mellett olyan fenntarthatósági szakértők döntenek a pályázatokról, mint Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő.
A zsűri a korábbiakhoz hasonlóan kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, valamint a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény. A korábbi nyertes ötletek közt Szekszárdon egy lakótelepet tettek a gyerekek virágültetéssel és rovarhotelekkel beporzóbarátabb hellyé, Bajnán szabadtéri tanterem született, de épült mezítlábas ösvény és szenzoros kert is. Budapesten komposztfűtéses melegház bizonyítja, hogy a hulladékból lehet erőforrás, egy budaörsi gimnáziumban pedig közösségi kemencével és közös kenyérsütéssel igyekeznek összekovácsolni immár a gimnazistákat.
Visegrádon a programnak köszönhetően monitorozó állomás épül a védett denevérek megóvására, Vácon az ország első intézményi szivacskertje segíti a csapadékvíz helyben tartását, Decsen ovis tyúkfarm és mintagazdaság indult, Kunpeszéren pedig a település lakosságszámával megegyező facsemetéből ültetnek klímabarát erdőt.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
