Zöldinfó
A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti
Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.
“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.
Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.
A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.
Zöld Energia
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
A kormány 57 ezer napelemes háztartás számára biztosít energiatároló-támogatást, amellyel 285 MW új kapacitás létesülhet, miközben a kivitelezési szerződések megkötésének határidejét 2027 februárjáig meghosszabbítják.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Ötvenhétezer napelemes háztartás kaphat vissza nem térítendő támogatást akkumulátorok beszerzéséhez, ezzel 285 megawatt új tárolói kapacitás létesülhet – jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán. Kapitány István kiemelte, hogy a kivitelezési szerződések megkötésének határidejét 2027 februárjáig tolják ki, a program kiadásainak nagy részét a jövő évi költségvetésből fedezik – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Kitért arra is, hogy az év elején meghirdetett lakossági energiatároló program célja helyes: a napközben megtermelt tiszta áramot a háztartások eltárolják és később használják fel, de ehhez az előző kormány nem biztosított forrásokat.
Az új kormány a pályázatot úgy módosította, hogy az eredetileg 42 ezer, nyertesnek kihirdetett pályázó helyett 57 ezren, mintegy harmadával többen juthatnak támogatáshoz. Kapitány István szerint a megújuló energiaforrások hatékony hasznosításához elengedhetetlen a tárolási kapacitások bővítése. Hozzátette, hogy az akkumulátorok tárolókapacitása szeptemberben már meghaladta az 1000 megawattot a 2025 végi 146 megawatthoz képest.
A kormány terve, hogy 2030-ra a jelenleginél háromszor-négyszer több energiatároló tegye kiegyensúlyozottabbá és gazdaságosabbá a nap- és szélenergia használatát – zárta bejegyzését a tárcavezető.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
