Zöldinfó
A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti
Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.
“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.
Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.
A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.
Zöldinfó
Energetikai fejlesztéssel hasznosítják a termálvíz hőjét Szigetváron
Termálhővel fűthetnek középületeket Szigetváron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Termálvíz hulladékhőjének felhasználásával fűthetnek több középületet Szigetváron a városi gyógyfürdő mintegy 241 millió forintos, várhatóan jövő év végére befejeződő energetikai fejlesztésének köszönhetően – tájékoztatta a Szigetvári Gyógyfürdő Üzemeltető és Humán Szolgáltató Kft., közleményben az MTI-t. Azt írták: az európai uniós támogatást élvező beruházás ötletét az adta, hogy a fürdő területén óránként 35 köbméter 31-35 Celsius-fokos termálvíz folyik el anélkül, hogy azt energetikai szempontból hasznosítanák – írja az alternativenergia.hu. A projekt részeként három hőszivattyút telepítenek, amelyek titánlemezes hőcserélőkön keresztül kivonják a termálvíz hőjét, és optimális esetben akár 606 kilowatt hőteljesítmény leadására is képesek – tették hozzá.
Megjegyezték, hogy az így előállított hő 450-500 méter hosszú távvezetéken jut el az önkormányzati kazánházba, ahonnan több középület fűtése biztosítható. Szigetvár modern, fenntartható és költséghatékony hőellátási rendszert kap, a fejlesztés kiváltja önkormányzati középületek fosszilis fűtési energiaigényét, hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez – olvasható a gyógyfürdő közleményében.
Kriszt Mónika, a társaság ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta: a tervek elkészültek, a beruházással a városháza két épületének, a könyvtárnak, egy orvosi rendelőnek és a Vigadónak a fűtését biztosítják termálhővel. Hozzátette, azzal számolnak, hogy az ingatlanok fűtési költsége a felére csökken.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
