Zöldinfó
A klímaváltozás egyre több olvadékvizet hoz, ami a gleccserek végét jelenti
Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada vasárnapi gleccseromlásának – mely az eddigi ismeretek szerint hat halálos áldozatot követelt, 22 embert még keresnek – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg – írta a The Guardian online kiadása hétfőn. Walter Milan, az olasz alpesi és barlangi mentőszolgálat szóvivője kiemelte, hogy a napokban a csúcsokon mért 10 Celsius-fok “szélsőségesen meleg”, “nyilvánvalóan valami abnormális”. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. “A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak” – mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója.
“A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek – köztük a Marmolada – gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz” – magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek.
Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. “Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott” – magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát – tette hozzá.
A gleccser beomlott felsőrészén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna – mondta Mourey. “Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók” – mutatott rá.
Zöldinfó
Kevesebb hulladék, több tudatosság: novemberben indul az akcióhét
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét a pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét olyan pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál, amelyekkel megelőzhető a hulladék keletkezése – olvasható a közlemény az alternativenergia.hu oldalon. “A legkönnyebben azt a szemetet kezeljük, amit meg sem termelünk” – fogalmazott posztjában Gajdos László, aki közösségi oldalán mindenkit arra bíztatott, hogy csatlakozzon a november 21-29. közötti akcióhéthez. Egyúttal jelezte, az érdeklődők november 9-ig regisztrálhatnak a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026 oldalon. A Szunyogh Média tudományos-ismeretterjesztő és szakmai blog kedden az akcióhét magyarországi programjairól szóló közleményükben azt írták, “Minden döntés számít! Minden erőforrás érték!” – ezzel a jelmondattal rendezik meg 18. alkalommal az Európai Hulladékcsökkentési Hetet. Az egész Európára kiterjedő kezdeményezés idén arra hívja fel a figyelmet, hogy a hulladékcsökkentés nem a kukánál kezdődik.
A 2026-os fókusztéma az anyagtakarékosság, illetve annak végiggondolása, hogy valóban mennyi anyagra, termékre és erőforrásra van szükség és hogyan lehet a már meglévő dolgokat tovább használni. Ehhez nem feltétlenül kell nagyszabású környezetvédelmi projekt. Egy iskola rendezhet csereberét vagy javítónapot, egy munkahely felmérheti, hol lehet kiváltani az egyszer használatos eszközöket, egy közösség szervezhet eszközkölcsönzést vagy élelmiszermentő akciót, egy család pedig akár azt is megmérheti, mennyi élelmiszer kerül egy hét alatt a szemétbe.
A program ötletei között szerepel a csomagolás csökkentése, a tárgyak javítása és felújítása, az újratöltés, a papír újrahasználata, a komposztálás, valamint az anyag-, víz- és energiatakarékosság is. Arra is kitértek, hogy öt kategóriában lehet jelentkezni: közigazgatási szervezetek, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek és magánszemélyek regisztrálhatják akcióikat. A részletek és a magyarországi regisztráció az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai oldalán, a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026/ honlapon érhetők el.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
