Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel milliárdos cégét a Patagonia alapítója

A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel több milliárd dollárt érő vállalatát Yvon Chouinard, a túraruházatot és -felszereléseket kínáló Patagonia alapítója.

Létrehozva:

|

Olyan megoldást kerestünk, amelyben több pénz fordíthatunk a klímaválság elleni küzdelemre, miközben a cég által képviselt értékeket is megőrizzük – írta a venturai (Kalifornia) központú vállalat honlapján a 83 éves alapító-tulajdonos. Döntése értelmében a Patagonia szavazati jogot biztosító részvényeit egy – a családtagok által felügyelt – vagyonkezelőre ruházzák át. A szavazati jog nélküli részvények pedig egy nonprofit környezetvédelmi szervezethez, a Holdfast Collective-hez kerülnek, így a cég 100 millió dollárra becsült éves nyeresége a globális felmelegedés elleni küzdelmet és a természetvédelmet fogja szolgálni. Yvon Chouinard, aki saját közlése szerint feleségével és két gyermekével egyetértésben adományozza el cégét, reméli, hogy modellje a kapitalizmus egy olyan formájának kialakulását ösztönzi, “amelynek végső eredménye nem néhány dúsgazdag és egy rakás szegény ember”. “Egyetlen részvényesünk most a Föld” – írta közleményében az üzletember. A The New York Times kereken hárommilliárd dollárra (1220 milliárd forint) becsüli az öt kontinensen több száz áruházzal rendelkező cég értékét. A nem egészen 50 éve alapított Patagonia hamar bekapcsolódott a környezetvédelembe, gondosan megválogatta a felhasznált alapanyagokat, és bevételének 1 százalékával már eddig is minden évben környezet-, illetve természetvédő civil szervezeteket támogatott.

Mint az alapító írja, megtehették volna, hogy eladják a céget, és az összes pénzt eladományozzák, de nem lehettek biztosak abban, hogy az új tulajdonos megőrzi a cég által képviselt értékeket és megtartja az összes alkalmazottat. Szerinte a tőzsdei bevezetés “katasztrofális” lett volna, mert a tőzsdén jegyzett cégekre túl nagy nyomás nehezedik a rövid távú nyereség érdekében, az életképesség és a hosszú távú felelősség kárára. A The New York Times szerint más gazdag üzletemberek is támogatnak közérdekű ügyeket, de a Patagonia-féle konstrukció nem jár anyagi előnyökkel Chouinard és családtagjai számára, sőt az üzletembernek várhatóan adót kell fizetnie a nagy értékű adomány után. A Yosemite Nemzeti Park meredek szikláinak megmászásáról is híres üzletember nettó magánvagyonát 1,2 milliárd dollárra becsülik.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 2100 fa pusztult el egy év alatt

Interaktív térkép segíti a városi fák megmaradását Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A városi hőszigethatás csökkentése érdekében indított kutatások mellett a városi fák megmaradását segítő interaktív térkép készítésében is részt vettek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói és kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a meteorológiai adatok riasztó képet festenek: a Dél-Alföldön, így Szegeden is egyre sűrűbbé váltak az extrém hőhullámok. A nyári időszakban egyre gyakoribb, hogy a minimum hőmérséklet nem süllyed a “trópusi éjszakát” jelentő 20 fok alá, a nappali maximumok pedig átlépik a 40 fokot, miközben a csapadékmennyiség drasztikusan lecsökkent. A régió bizonyos részein a tavalyi éves csapadékösszeg alig érte el a 250-300 millimétert, ami már a félsivatagi területek klímáját idézi.

A megváltozott viszonyokat a városi hőszigethatás tovább súlyosbítja. A leburkolt, felmelegedő felületek és a vízhiány következtében a hagyományos fafajok példányai elpusztulnak. Csupán a tavalyi év során több mint 2100 kiszáradt, elpusztult fát kellett eltávolítani Szegeden a közterületekről. Gulyás Ágnes, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kifejtette, olyan zöldterületeket kell kialakítani, amelyek képesek elviselni a romló feltételeket, ugyanakkor öntözési és kezelési igényük alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak. Ez nagyon nagy kihívást jelent. Rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, pótlásukra a szárazabbá váló klímát toleráló fajokat kell használni, de a faültetési protokollokat is meg kell változtatni, hogy a fahely kialakítása hosszabb távon is tudja biztosítani a fa szükségleteit.

A szemléletváltást két párhuzamosan folyó és egymást erősítő projekt is támogatja Szegeden, amelyek elméleti hátterének kidolgozásában az SZTE kutatói is részt vesznek. Az 1,8 milliárd forintos költségvetésű COOL Life projekt elsősorban a városi hőszigetjelenség mérséklésére fókuszál, az 1,2 milliárd forintos, 2028-ig tartó ReGreenX projekt pedig a klímatudatos zöldfelületek széles körű elterjesztését tűzte ki célul. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy klímaadaptív mintakertek és ellenálló fajták listájának létrehozásával, valamint a lakossági és a döntéshozói tudatosság növelésével irányt mutasson a jövő várostervezésének.

Advertisement

Az elmúlt években lakossági összefogás övezte a települési faültetéseket. Ugyanakkor bármennyire is szárazságtűrőek az újonnan kiválasztott fajok, a jelenlegi extrém aszályokat a fiatal, frissen ültetett fák mesterséges vízutánpótlás nélkül nem élik túl. E nélkül a gyökérképződés nem indul be, vagy leáll és vagy azonnal az ültetés évében vagy néhány év agónia után kipusztul az ültetett fa. A ReGreenX projekt keretében létrehozták a lakossági segítségnyújtást koordináló Faéltető térképes alkalmazást, amellyel a szegediek célzottan és szervezetten vehetnek részt a faállomány megóvásában. Az önkéntesek kiválaszthatják a környezetükben található fiatal fákat, és azt is rögzíteni tudják, mikor, mennyi vizet használtak az öntözéshez. Ezek az adatok a kutatók számára is értékes információval szolgálnak a fenntartási modellek optimalizálásához – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák