Zöldinfó

A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel milliárdos cégét a Patagonia alapítója

A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel több milliárd dollárt érő vállalatát Yvon Chouinard, a túraruházatot és -felszereléseket kínáló Patagonia alapítója.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-18

Szerző:

Hell

Olyan megoldást kerestünk, amelyben több pénz fordíthatunk a klímaválság elleni küzdelemre, miközben a cég által képviselt értékeket is megőrizzük – írta a venturai (Kalifornia) központú vállalat honlapján a 83 éves alapító-tulajdonos. Döntése értelmében a Patagonia szavazati jogot biztosító részvényeit egy – a családtagok által felügyelt – vagyonkezelőre ruházzák át. A szavazati jog nélküli részvények pedig egy nonprofit környezetvédelmi szervezethez, a Holdfast Collective-hez kerülnek, így a cég 100 millió dollárra becsült éves nyeresége a globális felmelegedés elleni küzdelmet és a természetvédelmet fogja szolgálni. Yvon Chouinard, aki saját közlése szerint feleségével és két gyermekével egyetértésben adományozza el cégét, reméli, hogy modellje a kapitalizmus egy olyan formájának kialakulását ösztönzi, “amelynek végső eredménye nem néhány dúsgazdag és egy rakás szegény ember”. “Egyetlen részvényesünk most a Föld” – írta közleményében az üzletember. A The New York Times kereken hárommilliárd dollárra (1220 milliárd forint) becsüli az öt kontinensen több száz áruházzal rendelkező cég értékét. A nem egészen 50 éve alapított Patagonia hamar bekapcsolódott a környezetvédelembe, gondosan megválogatta a felhasznált alapanyagokat, és bevételének 1 százalékával már eddig is minden évben környezet-, illetve természetvédő civil szervezeteket támogatott.

Mint az alapító írja, megtehették volna, hogy eladják a céget, és az összes pénzt eladományozzák, de nem lehettek biztosak abban, hogy az új tulajdonos megőrzi a cég által képviselt értékeket és megtartja az összes alkalmazottat. Szerinte a tőzsdei bevezetés “katasztrofális” lett volna, mert a tőzsdén jegyzett cégekre túl nagy nyomás nehezedik a rövid távú nyereség érdekében, az életképesség és a hosszú távú felelősség kárára. A The New York Times szerint más gazdag üzletemberek is támogatnak közérdekű ügyeket, de a Patagonia-féle konstrukció nem jár anyagi előnyökkel Chouinard és családtagjai számára, sőt az üzletembernek várhatóan adót kell fizetnie a nagy értékű adomány után. A Yosemite Nemzeti Park meredek szikláinak megmászásáról is híres üzletember nettó magánvagyonát 1,2 milliárd dollárra becsülik.

mti

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás környezetvédelem Patagonia

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-13

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Tovább olvasom