Zöldinfó
A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel milliárdos cégét a Patagonia alapítója
A klímaváltozás elleni küzdelemre ajánlja fel több milliárd dollárt érő vállalatát Yvon Chouinard, a túraruházatot és -felszereléseket kínáló Patagonia alapítója.
Olyan megoldást kerestünk, amelyben több pénz fordíthatunk a klímaválság elleni küzdelemre, miközben a cég által képviselt értékeket is megőrizzük – írta a venturai (Kalifornia) központú vállalat honlapján a 83 éves alapító-tulajdonos. Döntése értelmében a Patagonia szavazati jogot biztosító részvényeit egy – a családtagok által felügyelt – vagyonkezelőre ruházzák át. A szavazati jog nélküli részvények pedig egy nonprofit környezetvédelmi szervezethez, a Holdfast Collective-hez kerülnek, így a cég 100 millió dollárra becsült éves nyeresége a globális felmelegedés elleni küzdelmet és a természetvédelmet fogja szolgálni. Yvon Chouinard, aki saját közlése szerint feleségével és két gyermekével egyetértésben adományozza el cégét, reméli, hogy modellje a kapitalizmus egy olyan formájának kialakulását ösztönzi, “amelynek végső eredménye nem néhány dúsgazdag és egy rakás szegény ember”. “Egyetlen részvényesünk most a Föld” – írta közleményében az üzletember. A The New York Times kereken hárommilliárd dollárra (1220 milliárd forint) becsüli az öt kontinensen több száz áruházzal rendelkező cég értékét. A nem egészen 50 éve alapított Patagonia hamar bekapcsolódott a környezetvédelembe, gondosan megválogatta a felhasznált alapanyagokat, és bevételének 1 százalékával már eddig is minden évben környezet-, illetve természetvédő civil szervezeteket támogatott.
Mint az alapító írja, megtehették volna, hogy eladják a céget, és az összes pénzt eladományozzák, de nem lehettek biztosak abban, hogy az új tulajdonos megőrzi a cég által képviselt értékeket és megtartja az összes alkalmazottat. Szerinte a tőzsdei bevezetés “katasztrofális” lett volna, mert a tőzsdén jegyzett cégekre túl nagy nyomás nehezedik a rövid távú nyereség érdekében, az életképesség és a hosszú távú felelősség kárára. A The New York Times szerint más gazdag üzletemberek is támogatnak közérdekű ügyeket, de a Patagonia-féle konstrukció nem jár anyagi előnyökkel Chouinard és családtagjai számára, sőt az üzletembernek várhatóan adót kell fizetnie a nagy értékű adomány után. A Yosemite Nemzeti Park meredek szikláinak megmászásáról is híres üzletember nettó magánvagyonát 1,2 milliárd dollárra becsülik.
mti
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért