Zöldinfó
A klímaváltozás már Magyarországon is érezhető
A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.
Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest – állapítja meg közös cikkében Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. A szerzők legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az utolsó tavaszi fagy hogyan alakult a megfigyelések szerint Magyarországon, illetve ez hogyan változott a vegetációs időszak kezdetéhez képest. Azt is elemezték, hogy mi várható a jövőben egy mérsékelt vagy fokozódó klímaváltozás esetében, és hogy a változásokért az emberi tevékenység okolható-e.
A cikk szerint az elmúlt 20 évben országos átlagban április 8-ára esett az utolsó tavaszi fagy. Amennyiben pedig a 1970-80-as éveket nézték, akkor ez még április közepén volt, azaz körülbelül egy héttel korábbra tolódott az utolsó tavaszi fagy időpontja. A szimulációk alapján az emberi tevékenység okolható az elmúlt néhány évtizedben mért gyenge korábbra tolódásért is. “Lehet, hogy mi örülünk a korábbi fagyoknak, de a növények nem” – írják a kutatók, figyelmeztetve, hogy amennyiben a pesszimista forgatókönyv szerint a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, akkor a század végére még nagyobb lesz a különbség a vegetáció fejlődésének kezdete és az utolsó fagy között.
A vegetációs időszak kezdete sokkal gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogyan azt az utolsó tavaszi fagyok követni tudják, így ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd. A várható változásoknak különösen kitett a Kisalföld és az Észak-Dunántúl. “Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól” – hangsúlyozzák a meteorológusok.
Zöldinfó
A munkavédelem is fókuszba kerül a magyar akkumulátoriparban
Együttműködési megállapodást kötött a VDSZ és a Magyar Akkumulátor Szövetség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyarországi akkumulátoripar versenyképességének fokozása és munkaerő-megtartó képességének biztosítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) és a Magyar Akkumulátor Szövetség Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Székely Tamás, a VDSZ elnöke azt mondta, a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a felek olyan szakmai kérdéseket vitassanak meg, mint a szakemberek utánpótlását biztosító iskolai képzések, a munkavédelem, a munkaegészségügy, a külföldi munkavállalók kérdése, valamint az akkumulátoriparban dolgozók bére. Közölte, a VDSZ olyan akkumulátoripari cégeknél rendelkezik munkavállalói érdekképviselettel, mint az SK, a Samsung, a CTL, EVE Power.
Újságírói kérdésre válaszolva Székely Tamás közölte: a VDSZ szerint szigorítani kell a büntetéseket az egészségügyi előírások be nem tartása esetén, de a büntetés nem gyógyítja meg azokat a munkavállalókat, akik egészségkárosodást szenvednek. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője elmondta, a cél az, hogy az akkumulátoripari szektor Magyarországon fenntartható módon, magas hozzáadott értékkel működjön, legyen versenyképes és megtartsa az elmúlt években létrehozott a több mint 10 ezer új munkahelyet. Hozzátette, hogy szeretnék javítani a szektor közösségi megítélését, mert “jelenleg méltatlanul alulértékelt”.
Az együttműködés első lépéseként egy elemzésen dolgoznak az akkumulátoripar humánerőforrás-helyzetéről a magyar és külföldi munkavállalók arányáról – ismertette a szövetség ügyvezetője. Kaderják Péter kiemelte, a korszerű akkumulátoripari értéklánc elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony fellépést segítő megoldások megteremtéséhez Magyarországon. Példaként az elektromobilitást és a villamosenergia tárolását.
Egyúttal hangsúlyozta a szövetség minden tagjának az a célja, hogy betartsa a munkaügyi előírásokat és nem az, hogy akár környezetvédelemi, akár munkavédelmi szabályokat megszegve termeljen profitot Magyarországon. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021-ben alakult 70 cég részvételével a magyar akkumulátoripari értékláncban tevékenykedő társaságok érdekképviseleteként. A VDSZ szakszervezeti szövetség tagszervezetei olyan ágazatokban tevékenykednek, mint például az alumínium-, gumi-, gyógyszer-, gáz-, papír-, vegy- és járműipar.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát