Zöldinfó
A klímaváltozás már Magyarországon is érezhető
A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.
Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest – állapítja meg közös cikkében Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. A szerzők legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az utolsó tavaszi fagy hogyan alakult a megfigyelések szerint Magyarországon, illetve ez hogyan változott a vegetációs időszak kezdetéhez képest. Azt is elemezték, hogy mi várható a jövőben egy mérsékelt vagy fokozódó klímaváltozás esetében, és hogy a változásokért az emberi tevékenység okolható-e.
A cikk szerint az elmúlt 20 évben országos átlagban április 8-ára esett az utolsó tavaszi fagy. Amennyiben pedig a 1970-80-as éveket nézték, akkor ez még április közepén volt, azaz körülbelül egy héttel korábbra tolódott az utolsó tavaszi fagy időpontja. A szimulációk alapján az emberi tevékenység okolható az elmúlt néhány évtizedben mért gyenge korábbra tolódásért is. “Lehet, hogy mi örülünk a korábbi fagyoknak, de a növények nem” – írják a kutatók, figyelmeztetve, hogy amennyiben a pesszimista forgatókönyv szerint a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, akkor a század végére még nagyobb lesz a különbség a vegetáció fejlődésének kezdete és az utolsó fagy között.
A vegetációs időszak kezdete sokkal gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogyan azt az utolsó tavaszi fagyok követni tudják, így ez a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd. A várható változásoknak különösen kitett a Kisalföld és az Észak-Dunántúl. “Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól” – hangsúlyozzák a meteorológusok.
Zöldinfó
A kulisszák mögé engedtek betekintést az ország energetikai létesítményei
Az energiaellátás és a közműszolgáltatások működését mutatja be az Erőművek Éjszakája.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
83 energetikai és közműszolgáltató létesítmény nyitotta meg kapuit az Erőművek Éjszakáján, amelyre országszerte csaknem 5300 látogató regisztrált – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és partnerei által hetedik alkalommal megrendezett esemény célja az energiaellátás és a közműszolgáltatások működésének közérthető bemutatása volt. A rendezvény megnyitóját pénteken Budapesten, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművében tartották. Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője elmondta, hogy a program lehetőséget biztosított a látogatóknak arra, hogy olyan helyszínekre is eljussanak, amelyek máskor nem látogathatók, közelről ismerjék meg az üzemek működését, és találkozzanak az ellátás biztonságáért felelős szakemberekkel.
A programhoz erőművek, távfűtő létesítmények, víziközmű-szolgáltatók és hulladékgazdálkodási létesítmények csatlakoztak. Az eseményhez kapcsolódva pénteken a távhőszolgáltatás napját is megrendezték. A MEKH szóvivője kiemelte, hogy a nyári hőség és a megnövekedett energiaigény ismét ráirányította a figyelmet az ellátásbiztonság jelentőségére. Az idei rendezvény iránt különösen nagy volt az érdeklődés: az október 1-jén induló regisztrációt követően a legnépszerűbb helyszínek már az első napon beteltek.
Az Erőművek Éjszakája a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára is lehetőséget kínált az energetikai, műszaki, természettudományos és technológiai területek megismerésére. Briglovics Gábor, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművének vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai ágazat az elmúlt tíz évben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyben egyre nagyobb szerepet kapott a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A 2000-ben működésbe lépett csepeli erőmű az évek során többféle szerepet töltött be a magyar villamosenergia-rendszerben, az utóbbi években pedig elsősorban a rugalmasság és a szabályozás területén játszott fontos szerepet.
Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára a megnyitón hangsúlyozta, hogy a távhőszolgáltatás olyan infrastruktúra, amely az összehangolt működés révén hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátást tesz lehetővé annál, mintha mindenki önállóan gondoskodna erről.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell