Zöldinfó
A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak
A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak – derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.
A klímaváltozás miatt egyre korábban lesz meleg, ezért a növények is korábban kezdenek virágozni, e jelenség pedig az ökoszisztémák táplálkozási hálózatait követve végiggyűrűzik a fajok ökológiai kapcsolatrendszerén. A növényeket fogyasztó állatoknak ugyanis alkalmazkodniuk kell az egyre korábban elérhető táplálékhoz, de a növényevőket követik az őket fogyasztó ragadozók is. Így erős kényszer alakul ki a láncolatban, hogy korábban kezdődjön a reprodukciós időszak – összegezték a kutatók az ELKH szerdai közleményében. “Azonban nem minden madárfaj reagál egyformán, számos tényező befolyásolhatja az egyes fajok alkalmazkodási képességét a klímaváltozáshoz, ami felboríthatja az évmilliók alatt stabilizálódott ökológiai kapcsolatokat” – hívták fel a figyelmet. A kutatók most megjelent közös tanulmányából kiderül, hogy e változások egyértelműen átalakítják sok száz világszerte honos madárfaj életét, hiszen ők is kénytelenek előrébb hozni a szaporodásukat. Az ornitológusok megfigyelték, hogy a tápláléknövények korábbi virágzásával párhuzamosan a költözőmadarak is előbb érkeznek meg telelőhelyeikről, majd hamarabb párosodnak és költenek.
“Munkatársaimmal összesen 684 madárfajról gyűjtöttünk a költés időzítésére vonatkozó adatokat a szakirodalomból. Több mint 5500 különálló idősort találtunk arról, hogy a madarak az 1811 és 2018 közötti időszakban mikor érkeztek a költőhelyükre, mikor költöttek és mikor indultak útnak ősszel” – ismertette a kutatás részleteit Garamszegi László Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) főigazgatója. “Azt vizsgáltuk, hogy a költés korábbi kezdése mennyire általános a fajok között és milyen különbségeket fedezhetünk fel a fajcsoportok viselkedése között” – tette hozzá a kutató. Az adatelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a költés előbbre tolódása általános jelenség. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált fajok évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban kezdenek költeni. Viszont nem minden faj reagál egyformán: vannak olyanok, amelyeknek költési viselkedését kevésbé befolyásolja az éghajlat átalakulása, másokéra viszont nagyon erőteljes hatást gyakorol. A fajok megóvása szempontjából elengedhetetlen az ezeket a különbségeket meghatározó tényezők megértése.
A kutatók megállapították, hogy a téli időszakot is Európában töltő rezidens madarak pontosabban tudják követni a növényzet – és ezáltal az elérhető táplálék – változásait, így e fajok költése még inkább előrébb tolódott az elmúlt évtizedekben, mint a vonuló fajoké. Vannak olyan vándormadarak, amelyek egyre korábban indulnak vissza a telelőterületeikről, de ez nem tudatos döntés a részükről, hanem szelekciós folyamat. Az evolúció ugyanis azoknak az egyedeknek kedvez, amelyek korábban éreznek késztetést a visszaindulásra, hiszen így sikeresebben szaporodnak. Ha a költőterületen korábban köszönt be a tavasz, akkor a hamarabb indulók kerülnek előnybe. Így ők várhatóan sikeresebben fognak szaporodni, és a korai indulást kiváltó gének elterjednek a populációban. Így idővel a madarak többsége egyre hamarabb vág neki a hazaútnak.
A növényevő vagy generalista (mindenevő) fajok rugalmasabban alkalmazkodnak a táplálékforrások szezonális eloszlásához, így költési idejük kezdetét előrébb tudják hozni. Ennek oka, hogy hatékonyan találnak alternatív élelemforrást a szűkösebb kora tavaszi kínálatban is, így nagyobb sikerrel tudják kiaknázni a hamarabb ébredő természet adta lehetőségeket. A specialista és a ragadozó életmódot folytató fajok viszont nem képesek olyan rugalmasan reagálni a természet változásaira. Ha az éghajlati változások miatt kevésbé férnek hozzá a megszokott táplálékukhoz, akkor ők nagyobb veszélybe kerülnek, mint a sokféle eleség közül választani képes generalisták.
A kutatók azt találták, annak ellenére, hogy a madarak korai költéskezdése a klímaváltozásra adott általános válasznak tekinthető, ez nem jár együtt azzal, hogy a költési szezont korábban is fejezik be. Vagyis összességében megnyúlik a költési időszak, hiszen az éghajlat megváltozásával a hűvösebb klímájú vidékeken is egyre hosszabb ideig alkalmas számukra az időjárás. “Az ökoszisztémák táplálkozási hálózataiban minden fajnak alkalmazkodnia kell a többi faj és a környezeti tényezők változásaihoz. Az éghajlati átalakulásra először a növények reagálnak, majd ehhez alkalmazkodik az őket fogyasztó rovarközösség, illetve más növényevő állatok. E hatás ezután kaszkádszerűen végighalad a teljes táplálkozási hálózaton.
Az előnybe kerülő fajok fogyasztói is előnybe kerülnek, miközben zsákmányaik megfogyatkozhatnak. Végső soron az egész ökoszisztéma működése átalakulhat, csakhogy a fajok eltérő mértékben képesek alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez. Ez pedig zavart okozhat az egész rendszer működésében, így a korábban kialakult kapcsolatok ellehetetlenülhetnek, és új kapcsolatok alakulhatnak ki” – foglalta össze Garamszegi László Zsolt. A vizsgálat eredményeit bemutató publikáció a Ecological Monographs című szakfolyóiratban jelent meg.
Zöldinfó
Több mint 900 millió galaxist térképezett fel az Euclid űrtávcső
Több mint 900 millió galaxis adatait tette közzé az Európai Űrügynökség.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Nyilvánosságra hozta a Euclid űrtávcső első nagy megfigyelési adatbázisát az Európai Űrügynökség (ESA); a több mint 900 millió galaxis adatait tartalmazó felmérés elkészítésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a több mint egyévnyi megfigyelés eredményeit összegző első adatközlés (DR1-Foundation) fontos mérföldkő a világegyetem nagyléptékű szerkezetének háromdimenziós feltérképezésében. A Euclid Konzorcium munkájában a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt.
A most közzétett felmérés 1900 négyzetfokos égterületet fed le, amely nagyjából 9500 telihold látszó területének felel meg. Az adatbázis több mint 900 millió galaxist, több mint 60 millió kvazárjelöltet és mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet tartalmaz. A felvételeket és katalógusokat több mint 160 millió égi objektumról készült színképfelvételek egészítik ki. A mintegy 1,7 millió gigabájtnyi adat az eddigi legnagyobb, űrtávcsővel végzett ilyen jellegű égboltfelmérés eredménye – olvasható a közleményben.
Valeria Pettorino, az ESA Euclid projektjének tudományos vezetője a közleményben kiemelte: a korábbi adatközlések néhány napos megfigyelést foglaltak magukban, mintegy 60 négyzetfokos égterületről. A mostani adatközlés léptékváltást jelent: több mint egyévnyi megfigyelést tesznek közzé, lényegesen nagyobb égterületről. Ez áttörő tudományos eredmények előtt nyit utat. Az adatközléssel egy időben 26 tudományos tanulmány is megjelent. A Euclid elsődleges célja a világegyetem teljes anyag- és energiatartalmának mintegy 95 százalékát alkotó sötét anyag és sötét energia vizsgálata a galaxisok térbeli eloszlásának és a gravitációs lencsehatásnak a segítségével.
Az űrteleszkóp közeli infravörös műszere egyszerre több ezer objektum fényét bontja fel hullámhossz szerint. Ezek segítségével meghatározható a galaxisok távolsága, így azok elhelyezhetők a világegyetem nagyléptékű szerkezetét alkotó kozmikus háló háromdimenziós térképén is. A kapcsolódó tanulmányok csillagkeletkezési területek feltérképezését és a galaxisokon belüli gázmozgások vizsgálatát is bemutatják. Emellett gépi tanulási módszerek, önkéntesek és szakértők bevonásával mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet azonosítottak, amellyel összeállították az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katalógust.
Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, a Euclid magyar csapatának vezetője elmondta, hogy Lendület kutatócsoportjuk a galaxisok alkotta kozmikus hálót vizsgálja. Hangsúlyozta: a galaxisok térbeli eloszlásának minden korábbinál részletesebb feltérképezésével pontosabban követhető e hálózat fejlődése, ami alapvető a sötét anyag és a sötét energia szerepének megértéséhez.
A 2023-ban felbocsátott űrtávcső most közzétett felmérése a hatéves programban feltérképezni tervezett égterület mintegy 14 százalékát fedi le. A DR1-Foundation a 2027 közepére tervezett teljes DR1 adathalmaz alapját jelenti, amely további kozmológiai elemzésekkel egészíti majd ki a jelenlegi adatokat – áll a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia18 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
