Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

Létrehozva:

|

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak – derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

A klímaváltozás miatt egyre korábban lesz meleg, ezért a növények is korábban kezdenek virágozni, e jelenség pedig az ökoszisztémák táplálkozási hálózatait követve végiggyűrűzik a fajok ökológiai kapcsolatrendszerén. A növényeket fogyasztó állatoknak ugyanis alkalmazkodniuk kell az egyre korábban elérhető táplálékhoz, de a növényevőket követik az őket fogyasztó ragadozók is. Így erős kényszer alakul ki a láncolatban, hogy korábban kezdődjön a reprodukciós időszak – összegezték a kutatók az ELKH szerdai közleményében. “Azonban nem minden madárfaj reagál egyformán, számos tényező befolyásolhatja az egyes fajok alkalmazkodási képességét a klímaváltozáshoz, ami felboríthatja az évmilliók alatt stabilizálódott ökológiai kapcsolatokat” – hívták fel a figyelmet. A kutatók most megjelent közös tanulmányából kiderül, hogy e változások egyértelműen átalakítják sok száz világszerte honos madárfaj életét, hiszen ők is kénytelenek előrébb hozni a szaporodásukat. Az ornitológusok megfigyelték, hogy a tápláléknövények korábbi virágzásával párhuzamosan a költözőmadarak is előbb érkeznek meg telelőhelyeikről, majd hamarabb párosodnak és költenek.

“Munkatársaimmal összesen 684 madárfajról gyűjtöttünk a költés időzítésére vonatkozó adatokat a szakirodalomból. Több mint 5500 különálló idősort találtunk arról, hogy a madarak az 1811 és 2018 közötti időszakban mikor érkeztek a költőhelyükre, mikor költöttek és mikor indultak útnak ősszel” – ismertette a kutatás részleteit Garamszegi László Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) főigazgatója. “Azt vizsgáltuk, hogy a költés korábbi kezdése mennyire általános a fajok között és milyen különbségeket fedezhetünk fel a fajcsoportok viselkedése között” – tette hozzá a kutató. Az adatelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a költés előbbre tolódása általános jelenség. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált fajok évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban kezdenek költeni. Viszont nem minden faj reagál egyformán: vannak olyanok, amelyeknek költési viselkedését kevésbé befolyásolja az éghajlat átalakulása, másokéra viszont nagyon erőteljes hatást gyakorol. A fajok megóvása szempontjából elengedhetetlen az ezeket a különbségeket meghatározó tényezők megértése.

Advertisement

A kutatók megállapították, hogy a téli időszakot is Európában töltő rezidens madarak pontosabban tudják követni a növényzet – és ezáltal az elérhető táplálék – változásait, így e fajok költése még inkább előrébb tolódott az elmúlt évtizedekben, mint a vonuló fajoké. Vannak olyan vándormadarak, amelyek egyre korábban indulnak vissza a telelőterületeikről, de ez nem tudatos döntés a részükről, hanem szelekciós folyamat. Az evolúció ugyanis azoknak az egyedeknek kedvez, amelyek korábban éreznek késztetést a visszaindulásra, hiszen így sikeresebben szaporodnak. Ha a költőterületen korábban köszönt be a tavasz, akkor a hamarabb indulók kerülnek előnybe. Így ők várhatóan sikeresebben fognak szaporodni, és a korai indulást kiváltó gének elterjednek a populációban. Így idővel a madarak többsége egyre hamarabb vág neki a hazaútnak.

A növényevő vagy generalista (mindenevő) fajok rugalmasabban alkalmazkodnak a táplálékforrások szezonális eloszlásához, így költési idejük kezdetét előrébb tudják hozni. Ennek oka, hogy hatékonyan találnak alternatív élelemforrást a szűkösebb kora tavaszi kínálatban is, így nagyobb sikerrel tudják kiaknázni a hamarabb ébredő természet adta lehetőségeket. A specialista és a ragadozó életmódot folytató fajok viszont nem képesek olyan rugalmasan reagálni a természet változásaira. Ha az éghajlati változások miatt kevésbé férnek hozzá a megszokott táplálékukhoz, akkor ők nagyobb veszélybe kerülnek, mint a sokféle eleség közül választani képes generalisták.

Advertisement

A kutatók azt találták, annak ellenére, hogy a madarak korai költéskezdése a klímaváltozásra adott általános válasznak tekinthető, ez nem jár együtt azzal, hogy a költési szezont korábban is fejezik be. Vagyis összességében megnyúlik a költési időszak, hiszen az éghajlat megváltozásával a hűvösebb klímájú vidékeken is egyre hosszabb ideig alkalmas számukra az időjárás. “Az ökoszisztémák táplálkozási hálózataiban minden fajnak alkalmazkodnia kell a többi faj és a környezeti tényezők változásaihoz. Az éghajlati átalakulásra először a növények reagálnak, majd ehhez alkalmazkodik az őket fogyasztó rovarközösség, illetve más növényevő állatok. E hatás ezután kaszkádszerűen végighalad a teljes táplálkozási hálózaton.

Az előnybe kerülő fajok fogyasztói is előnybe kerülnek, miközben zsákmányaik megfogyatkozhatnak. Végső soron az egész ökoszisztéma működése átalakulhat, csakhogy a fajok eltérő mértékben képesek alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez. Ez pedig zavart okozhat az egész rendszer működésében, így a korábban kialakult kapcsolatok ellehetetlenülhetnek, és új kapcsolatok alakulhatnak ki” – foglalta össze Garamszegi László Zsolt. A vizsgálat eredményeit bemutató publikáció a Ecological Monographs című szakfolyóiratban jelent meg.

Advertisement

Zöldinfó

A hosszú ingázás hátráltathatja a nők karrierépítését

A rugalmas és hibrid munkavégzés nagyobb előrelépési lehetőséget teremt a nők számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az irodai dolgozó nők közel kétharmada (66%) szerint a rugalmas munkavégzés kulcsfontosságú a karrierépítés szempontjából és a nagyobb munkáltatói rugalmasság hozzájárulhat a pályafutást akadályozó tényezők csökkentéséhez – írja az alternativenergia.hu. Ugyancsak 66% gondolja úgy, hogy a rugalmas munkavégzés pozitívan befolyásolja az előrelépést – ez az arány különösen az ezredfordulósok (79%) és a Z generáció körében (76%)jellemző – fontos lehet a vezetői utánpótlásban. A válaszadók 77%-a mondta, hogy nem valószínű, hogy olyan munkahelyet választana, ahol nincs hibrid munkavégzésre lehetőség – ez pedig erősítheti a rugalmasság szerepét a tehetséges női munkavállalók vonzásában és megtartásában. Az International Workplace Group új kutatásából kiderül, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek lehetővé teszik a nők számára az otthonukhoz közeli vagy rugalmas munkavégzést, javul az együttműködés, erősödnek a kapcsolatok és nő a teljesítmény. Ez a gyakorlatban is megvalósítja az idei nemzetközi nőnap #GiveToGain kampánytémájának üzenetét.

A hibrid és rugalmas munkavégzési formák növelik a munkahelyi motivációt és az önbizalmat. A női munkavállalók kétharmada (66%) számolt be arról, hogy a hibrid munkavégzés pozitívan hat a karrierjére – az ezredfordulósok körében ez az arány 79%, míg a Z generáció esetében 76% volt. Amennyiben a vállalatok nagyobb önállóságot és ezáltal bizalmat biztosítanak a nők számára a munkavégzés helyének és módjának megválasztásában, olyan munkaerőhöz juthatnak, amely képes maximálisan kiaknázni a benne rejlő potenciált. A több mint 2000 női munkavállaló bevonásával készült vizsgálatban a válaszadók kétharmada (66%) jelezte, hogy a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően hatékonyabban tudja megosztani tudását és készségeit más nőkkel. Ez azt mutatja, hogy a rugalmas munkarendben dolgozó nők értéket teremtenek saját szervezetük és a tágabb közösség számára is. A megkérdezettek 62%-a úgy nyilatkozott, hogy hibrid munkavégzés mellett több lehetősége nyílt más vezető pozíciót betöltő nőktől tanulni, ami hozzájárult karrierje fejlődéséhez és teljesítménye javulásához.

Ezek az adatok a friss IWG-kutatás eredményeit tükrözik, amely szerint a rugalmas munkavégzés akár 12%-kal is növelheti a termelékenységet. Ez az érték meghaladja a korábbi tudományos eredményekben jelzett 3–4%-os teljesítményjavulást, és azt mutatja, hogy a munkáltatók mérhető üzleti eredményeket érhetnek el a nagyobb munkavállalói rugalmasság biztosításával.

Advertisement

A rugalmasság kulcsfontosságú a tehetséges női munkaerő számára
A megkérdezett nők több mint háromnegyede (77%) valószínűleg nem vállalna olyan állást, ahol nem biztosított a hibrid munkavégzés lehetősége. Ez azt mutatja, hogy a kevésbé rugalmas vállalati gyakorlatok ronthatják a legjobban teljesítő, tehetséges munkaerő megszerzésének esélyeit. Mindössze a női válaszadók 7%-a nyilatkozott úgy, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége nem befolyásolná egy állásajánlat elfogadását az International Workplace Group kutatása szerint.

A hibrid munkavégzési modell a vállalati lojalitást is erősíti, hozzájárulva ahhoz, hogy a szervezetek megtartsák legtehetségesebb munkatársaikat. A női válaszadók közel háromnegyede (73%) nagyobb valószínűséggel maradna olyan vállalatnál, ahol a helyi munkavégzés révén kevesebbet kell ingáznia. Emellett 64% jelezte, hogy a hibrid munkavégzésnek köszönhetően olyan élethelyzetekben is folytatni tudta a munkáját, amikor bizonyos pl. gondozási kötelezettségek miatt egyébként fel kellett volna adnia állását. A rugalmasság biztosítása tehát a vállalatok számára a folytonosságot, a szakmai tudás megőrzését és a hosszú távú munkavállalói jelenlétet támogatja, amelyek nemzetgazdasági szinten is fontos szerepet játszanak a termelékenység növelésében.

Advertisement

Ezek az eredmények összességében arra utalnak, hogy a hibrid munkavégzés pozitív visszacsatolási folyamatot hozhat létre. Amennyiben a nők rugalmas, professzionális, ráadásul az otthonukhoz közeli munkakörnyezetben dolgozhatnak, könnyebben tudnak előrelépni, és erősebbé válhat a munka iránti elkötelezettségük. Ez pedig a vállalatok számára egy szorosabb együttműködést, magasabb lojalitást, valamint innovatívabb és termelékenyebb működést eredményezhet.

A hosszú napi ingázás akadályozhatja a karrierépítést
A munkahely rugalmas megválasztásának lehetősége új perspektívákat nyithat a nők számára. Azok a női munkavállalók, akik a hét több napján hosszú és gyakran költséges ingázással jutnak el a központi irodába, a magánéletükben és szakmai előmenetelükben egyaránt negatív hatásokat tapasztalnak. A válaszadók 68%-a jelezte, hogy az ingázás csökkenti a magánéletre és a jóllétre fordítható időt, 64% pedig úgy vélte, hogy emiatt nehezebben tudja fenntartani a munka és a magánélet egyensúlyát. A megkérdezettek hasonló arányban (67%) számoltak be arról, hogy az ingázás miatt kevesebb időt tölthetnek családjukkal.

Advertisement

A kutatás arra is rámutatott, hogy a mindennapi ingázás a szakmai teljesítményre is negatív hatással lehet: 61% szerint csökkenti a munkahelyi energiaszintet és termelékenységet, 56% nehezebben tud motivált maradni, míg 41% úgy érzi, hogy hosszú távon rontja a karrierkilátásait. Ez az arány a karrierépítés szempontjából kritikus 18-24 éves korcsoportban 53%. Az ingázás jelentette terhek csökkenésével a nők koncentráltabban, energikusabban és hatékonyabban dolgozhatnak, ami egyaránt előnyös a munkavállalók és munkáltatók számára.

Vállalati szintű előnyök
A rugalmasság biztosítása kölcsönösen előnyös helyzetet teremthet a munkavállalók és a vállalatok számára. Egy korábbi vizsgálat szerint a rugalmas munkavégzés hozzájárul a termelékenység növekedéséhez, valamint a tehetséges munkatársak megtartásához is. A rugalmas működést alkalmazó vállalatok 69%-a számolt be a munkaerő produktivitásának javulásáról, és ugyanilyen arányban vélték úgy, hogy munkaerő-gazdálkodási gyakorlatuk segíti a legtehetségesebb munkavállalók vonzását és megtartását.

Advertisement

Az McKinsey kutatása szerint azok a vállalatok, ahol a nők aránya meghaladja a 30%-ot (a felső kvartilisbe tartoznak), nagyobb valószínűséggel érnek el jobb pénzügyi teljesítményt, mint azok a szervezetek, ahol a női munkavállalók aránya ennél alacsonyabb. Fatima Koning, az International Workplace Group kereskedelmi igazgatója (CCO) így fogalmazott: „Az IWG legfrissebb vizsgálata is alátámasztja, hogy azok a vállalatok, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak a nők számára, jobb teljesítményre számíthatnak. Ez összhangban áll az idei nemzetközi nőnap „Give to Gain” üzenetével. A magasabb termelékenység és a munka–magánélet egyensúly javulása mellett a rugalmasság erősíti az együttműködést és az önbizalmat, bővíti a vezetői kapcsolati hálókhoz való hozzáférést, valamint támogatja a nőket abban, hogy a munkaerőpiacon maradjanak és előrelépjenek. A rugalmasság ma már nem választható lehetőség, hanem alapvető feltétele annak, hogy a vállalatok kiaknázzák a tehetséges női munkavállalókban rejlő potenciált.”

Mark Dixon, az International Workplace Group Plc vezérigazgatója így nyilatkozott: „Amikor a munkavállalók az otthonukhoz közelebb, kényelmes és professzionális környezetben dolgozhatnak, a rugalmasságnál jóval többet nyernek. A hibrid munkavégzés új lehetőségeket teremt az együttműködésre és a szakmai előrelépésre, miközben mérsékli a hosszú, mindennapi ingázás terheit. A tehetséges női munkavállalók számára a rugalmas munkavégzés valódi katalizátora a fejlődésnek.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák