Zöldinfó
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívja fel a figyelmet az MME
A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.
Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza. Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa – helyszín, időpont, cselekmény leírásával – az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is – hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
Zöldinfó
A fiatal fák élveznek elsőbbséget: új öntözési protokollt dolgozott ki a FŐKERT
Budapest úgy takarékoskodik a vízzel, hogy közben óvja zöldfelületeit.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár keletkezzen, ennek érdekében a FŐKERT energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt határozott meg – tudatta Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala közleményben az MTI-vel. A fővárosi önkormányzat mintegy 400 milliárd forint értékű zöldvagyonát kezelő Budapesti Közművek FŐKERT divíziója az energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt és prioritási rendet határozott meg, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet a legnagyobb értékű zöldvagyon megőrzését szolgálja. A FŐKERT az öntözés csökkentésének rendjét a helyreállítás ökológiai, pénzügyi és időbeli költsége alapján határozta meg – írja az alternativenergia.hu.
Mivel Budapest jelenlegi vízellátottsága nem indokolja a teljes vízfelhasználási tilalmat, a fővárosi zöldinfrastruktúra jelentős közegészségügyi tényező, az öntözés teljes leállítása pedig egyes területeken a tűzveszély kockázatát is növelheti, ezért “úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen, a zöldvagyonunk pedig át tudja vészelni az évszázad eddigi legnagyobb aszályát” -írták.
A FŐKERT 185 fővárosi kiemelt közpark, közkert és zöldfelület közül 16 olyan helyszínt jelölt ki, ahol locsolással is hozzájárulnak a hűtőképesség fokozásához, és amelyek így “zöld menedékként” állnak a fővárosi parkhasználók rendelkezésére. A FŐKERT növényi kultúrák szerint is priorizálta a zöldfelületi hálózatot. Az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani ültetéstől legalább 5 éves korig, mert ezek a legsérülékenyebbek. Ezeket követik a frissen telepített cserje- és évelőágyások, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újraelőállítási költsége a legmagasabb. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul, ahol az életben tartás a cél. “Minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége: oda kell irányítani a korlátozott mennyiségű vizet, ahol annak elmaradása a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná” – áll a főpolgármesteri hivatal közleményében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat