Zöldinfó

A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívja fel a figyelmet az MME

A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-04-25

Szerző:

Vanessza

Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza. Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa – helyszín, időpont, cselekmény leírásával – az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.

Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is – hívja fel a figyelmet az MME közleményében.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem fakivágás környezetvédelem madár MME természetvédelem

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Tovább olvasom