Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívja fel a figyelmet az MME

A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

Létrehozva:

|

Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza. Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa – helyszín, időpont, cselekmény leírásával – az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.

Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is – hívja fel a figyelmet az MME közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre rosszabb helyzetben a szántóföldi növénytermesztés

Csapadékos májust remélnek a gabonatermesztők.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem kedvez az időjárás a szántóföldi növényeknek, de a következő hetekben egy nagyobb csapadék még sokat segítene – mondta az MTI-nek a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás kifejtette, hogy az időjárás az év elejétől kezdve kedvezőtlen, havazásból is legalább kétszer annyi kellett volna a földek átnedvesedéséhez, a vízkészletek feltöltődéséhez, mint amennyi idén télen volt – írja az alternativenergia.hu. Az értékes tavaszi csapadék szintén elmaradt, a földek kiszáradásához a sok napsütés és szél is hozzájárult. A vetés ugyan jól halad, hiszen esős napok híján nincs, ami gátolja a munkát, de már most 100 milliméter körüli csapadék hiányzik. A talajállapot országszerte körülbelül olyan, mint máskor nyár elején, és ennek a hatása már az őszi kalászosokon is látszik – közölte. A kedvezőtlen hatású klímaváltozással, valamint az egyre gyakoribb és komolyabb szárazsággal magyarázta azt is, hogy 2026 az első év, amikor Magyarországon nagyobb területen termesztenek napraforgót, mint kukoricát.

Petőházi Tamás szerint a terméskilátásokat most még nehéz megbecsülni, de ha marad a napos, száraz, szeles idő, jelentős csökkenés várható az aratásra. Hozzátette: az időjárás nemzetközi szinten is meghatározó körülmény, de gabonapiaci szempontból az európainál fontosabb kérdés a dél-amerikai termés alakulása. Az ottani csapadékos időszak, a La Nina véget ért, de még nem látni, hogyan alakul a most kezdődő El Nino, és milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra. Az viszont már biztosan látszik, hogy a térség műtrágyaellátását komolyan hátráltatja az iráni konfliktus, ezért világszinten az időjárástól függetlenül is visszaeshet a gabonakészletek mennyisége – mondta az érdekképviselet vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák