Zöldinfó
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívja fel a figyelmet az MME
A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.
Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza. Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa – helyszín, időpont, cselekmény leírásával – az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is – hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
Zöld Energia
Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.
A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.
A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.
Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.
A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program