Zöldinfó
A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak
A költési időszakban végzett települési fa- és bokroskivágások különösen károsak, ami ellen közösen kell tenni.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Kiemelték, a szaporodási időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. A tavasz és a kora nyár a madarak mellett más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási időszak, ezért az ilyenkor végzett bokor- és fakivágások nemcsak igazolhatatlanok, de ellentétesek a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is.
Az ilyen természetpusztító gyakorlatnak több alternatívája is van. A legjobb megoldás, hogy a munkát a téli, nyugalmi időszakban végzik el. Különösen a települési famatuzsálemek esetén pedig a visszavágás, a magas törzsmeghagyásos kivágás, vagy az emlékmű jellegű megőrzés is ott van a lehetőségek között – írták a közleményben. Fontos a lakossági aktivitás, pusztítással szembesülve az emberek értesítsék a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű, például bizonyító fotók készítésével okostelefonnal, néhány soros tájékoztató e-mail küldésével a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére – tájékoztatott a MME.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
