Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
Zöldinfó
1320 hektár új erdő jöhet létre: hatalmas fásítási program készül
Több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban az Országfásítási Program.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Országfásítási Program több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban, a településfásítási program keretében pedig további 317 ezer várható – közölte az MTI-vel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM). A megvalósítást január 1-jétől éves célértékek alapján tervezik, ennek eredményeképp 4 év alatt legalább 1320 hektár új állami erdő jöhet létre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A több mint 8 millió erdészeti csemete mellett 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítási beavatkozását vállalják, ez további 4 millió fa elültetését jelenti. Az előző kormányok fásítási programjai alatt, 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millióra került sor – tették hozzá.
A közlemény szerint a program a faállománnyal borított és fákkal tagolt területek növelése mellett javítja a települések mikroklímáját és klímaalkalmazkodását, mérsékli az erdőtüzek kockázatát, erősíti az erdők szénmegkötő, víz- és talajvédelmi, biodiverzitási és közjóléti szerepét. Erdőtűz-megelőzési és erdészeti klímaadaptációs intézkedéseket is terveznek, a végreahajtásban pedig részt vesznek az állami erdészeti társaságok, a vízügyi kezelők, az önkormányzatok és szakkivitelezők is. Az erdőtűz-megelőzésben a katasztrófavédelem, az erdőgazdálkodók és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kap szerepet.
A minisztérium hangsúlyozta: nem egyszeri faültetési akció lesz, hanem összehangolt, többéves országos program, amely javítja Magyarország környezeti állapotát. Az ültetendő fajokat termőhely, vízellátottság, klímakitettség és természetvédelmi szempontok alapján választják ki, előnyben részesítve az adott helyen megfelelő, lehetőség szerint őshonos fajokat. A fafajkészlet meghatározását a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete segíti. A helyszínválasztás feltétele a terület szakmai alkalmassága, jogszerű használata, valamint természetvédelmi és vízügyi megfelelősége. A program városokra és községekre is kiterjedhet, a települési fáknál legalább 2 éves utógondozást és pótlási kötelezettséget írnak elő.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
