Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A kozmetikumok vezetik a veszélyes, nem élelmiszeripari termékek listáját

A veszélyes, nem élelmiszeripari termékek uniós gyorsriasztási rendszerében kozmetikai termékekre és játékokra érkezett a legtöbb bejelentés tavaly.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A magyar riasztásokban is a kozmetikumok vezetik a listát, de utánuk a díszvilágítási füzérek és az elektromos háztartási készülékek szerepeltek – tartalmazza a rendszer működéséről készült szerdán Brüsszelben bemutatott uniós jelentés. A Safety Gate elnevezésű, a fogyasztóvédelem 2024-es eredményeit bemutató jelentés sajtótájékoztatóján Michael McGrath jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos elmondta, tavaly 4137 riasztást jelentettek az Európai Unió tagországaiban, valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben. A résztvevő 30 ország emellett 4279 úgynevezett nyomon követési értesítést küldött.

A veszélyes, nem élelmiszeripari termékekre vonatkozó uniós gyorsriasztási rendszer nem terjed ki a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre, vagy állati takarmányokra, amelyek saját riasztási rendszerrel rendelkeznek. Az uniós biztos elmondta, a rendszer 2003-as bevezetése óta 2024-ben volt a legmagasabb a feljegyzett riasztások száma, közel kétszer annyi, mint 2022-ben. A riasztások számának emelkedése a rendszer növekvő hatékonyságát és a fogyasztóknak a rendszerbe vetett bizalmát mutatja – magyarázta.

A jelentés szerint a tavaly azonosított három legyakrabban jelentett kockázat vegyi anyagok jelenléte (49 százalék), termékek okozta személyi sérülés (14 százalék), valamint környezeti szennyezés okozta mérgezés volt. A kockázatos termékek listájának élén a kozmetikai termékek (36 százalék), a játékok (15 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (10 százalék) szerepelnek, majd a gépjárművek (9 százalék) és a vegyipari termékek (6 százalék) következnek.

Advertisement

Kiemelték, hogy a riasztásokban az emberi egészségre és biztonságra veszélyes vegyi anyagok között a leggyakoribbak az ékszerekben található kadmium, nikkel és ólom, a testápolásra használt olajokban található allergén illatanyagok, valamint a műanyag lágyítására használt szintetikus vegyi anyagok voltak. A jelentésből kiderült, hogy a Magyarországon azonosított kockázatok között tavaly a vegyi anyagok jelenléte (53 százalék), az áramütés (34 százalék), valamint a fulladás (7 százalék) szerepelt. A kockázatos termékek listájának élén pedig a kozmetikumok (47 százalék), a díszvilágítási füzérek (19 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (15 százalék) álltak. A magyar hatóságok 2024-ben 365 riasztást jelentettek és 208 úgynevezett nyomon követési értesítést küldtek.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák