Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A kozmetikumok vezetik a veszélyes, nem élelmiszeripari termékek listáját

A veszélyes, nem élelmiszeripari termékek uniós gyorsriasztási rendszerében kozmetikai termékekre és játékokra érkezett a legtöbb bejelentés tavaly.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A magyar riasztásokban is a kozmetikumok vezetik a listát, de utánuk a díszvilágítási füzérek és az elektromos háztartási készülékek szerepeltek – tartalmazza a rendszer működéséről készült szerdán Brüsszelben bemutatott uniós jelentés. A Safety Gate elnevezésű, a fogyasztóvédelem 2024-es eredményeit bemutató jelentés sajtótájékoztatóján Michael McGrath jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos elmondta, tavaly 4137 riasztást jelentettek az Európai Unió tagországaiban, valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben. A résztvevő 30 ország emellett 4279 úgynevezett nyomon követési értesítést küldött.

A veszélyes, nem élelmiszeripari termékekre vonatkozó uniós gyorsriasztási rendszer nem terjed ki a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre, vagy állati takarmányokra, amelyek saját riasztási rendszerrel rendelkeznek. Az uniós biztos elmondta, a rendszer 2003-as bevezetése óta 2024-ben volt a legmagasabb a feljegyzett riasztások száma, közel kétszer annyi, mint 2022-ben. A riasztások számának emelkedése a rendszer növekvő hatékonyságát és a fogyasztóknak a rendszerbe vetett bizalmát mutatja – magyarázta.

A jelentés szerint a tavaly azonosított három legyakrabban jelentett kockázat vegyi anyagok jelenléte (49 százalék), termékek okozta személyi sérülés (14 százalék), valamint környezeti szennyezés okozta mérgezés volt. A kockázatos termékek listájának élén a kozmetikai termékek (36 százalék), a játékok (15 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (10 százalék) szerepelnek, majd a gépjárművek (9 százalék) és a vegyipari termékek (6 százalék) következnek.

Advertisement

Kiemelték, hogy a riasztásokban az emberi egészségre és biztonságra veszélyes vegyi anyagok között a leggyakoribbak az ékszerekben található kadmium, nikkel és ólom, a testápolásra használt olajokban található allergén illatanyagok, valamint a műanyag lágyítására használt szintetikus vegyi anyagok voltak. A jelentésből kiderült, hogy a Magyarországon azonosított kockázatok között tavaly a vegyi anyagok jelenléte (53 százalék), az áramütés (34 százalék), valamint a fulladás (7 százalék) szerepelt. A kockázatos termékek listájának élén pedig a kozmetikumok (47 százalék), a díszvilágítási füzérek (19 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (15 százalék) álltak. A magyar hatóságok 2024-ben 365 riasztást jelentettek és 208 úgynevezett nyomon követési értesítést küldtek.

Advertisement

Zöldinfó

Az Európai Unió felülvizsgálja a kvótatartalék működését

Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu szerint a javaslat az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (MSR) működésének módosítására irányul. A bizottság azt indítványozza, hogy szüntessék meg a jelenlegi szabályt, amely szerint a tartalékban a 400 millió egységet meghaladó kibocsátási egységeket törlik. Az új rendszerben ezek az egységek megmaradnának, és kiegyensúlyozó eszközként szolgálnának a piac stabilizálására. Az MSR mechanizmusa jelenleg csökkenti a forgalomban lévő kvóták számát túlkínálat esetén, illetve növeli azt hiány idején. A tervezett módosítás célja, hogy a rendszer rugalmasabban tudjon reagálni a jövőbeni piaci változásokra, főként a várható kínálati szűkösségre. A bizottság hangsúlyozta: az EU ETS kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mérsékelte az importfüggőséget és ösztönözte a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházásokat. Az uniós adatok szerint a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU belföldi kibocsátásai 1990 és 2024 között 39 százalékkal csökkentek, miközben a gazdaság 71 százalékkal nőtt.

A közlemény szerint az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt szükségessé vált a rendszer korszerűsítése, hogy továbbra is stabil és kiszámítható eszközként működjön. Az MSR 2019 óta működik szabályalapú mechanizmusként, és a 2008-as pénzügyi válságot követően felhalmozódott kvótatöbblet kezelésében játszott szerepet. 2024 végéig összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet vontak ki a rendszerből. A jogszabály-módosítási javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, ahol rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. Az EU ETS átfogó felülvizsgálata 2026 júliusában várható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák