Zöldinfó
A kozmetikumok vezetik a veszélyes, nem élelmiszeripari termékek listáját
A veszélyes, nem élelmiszeripari termékek uniós gyorsriasztási rendszerében kozmetikai termékekre és játékokra érkezett a legtöbb bejelentés tavaly.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A magyar riasztásokban is a kozmetikumok vezetik a listát, de utánuk a díszvilágítási füzérek és az elektromos háztartási készülékek szerepeltek – tartalmazza a rendszer működéséről készült szerdán Brüsszelben bemutatott uniós jelentés. A Safety Gate elnevezésű, a fogyasztóvédelem 2024-es eredményeit bemutató jelentés sajtótájékoztatóján Michael McGrath jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos elmondta, tavaly 4137 riasztást jelentettek az Európai Unió tagországaiban, valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben. A résztvevő 30 ország emellett 4279 úgynevezett nyomon követési értesítést küldött.
A veszélyes, nem élelmiszeripari termékekre vonatkozó uniós gyorsriasztási rendszer nem terjed ki a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre, vagy állati takarmányokra, amelyek saját riasztási rendszerrel rendelkeznek. Az uniós biztos elmondta, a rendszer 2003-as bevezetése óta 2024-ben volt a legmagasabb a feljegyzett riasztások száma, közel kétszer annyi, mint 2022-ben. A riasztások számának emelkedése a rendszer növekvő hatékonyságát és a fogyasztóknak a rendszerbe vetett bizalmát mutatja – magyarázta.
A jelentés szerint a tavaly azonosított három legyakrabban jelentett kockázat vegyi anyagok jelenléte (49 százalék), termékek okozta személyi sérülés (14 százalék), valamint környezeti szennyezés okozta mérgezés volt. A kockázatos termékek listájának élén a kozmetikai termékek (36 százalék), a játékok (15 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (10 százalék) szerepelnek, majd a gépjárművek (9 százalék) és a vegyipari termékek (6 százalék) következnek.
Kiemelték, hogy a riasztásokban az emberi egészségre és biztonságra veszélyes vegyi anyagok között a leggyakoribbak az ékszerekben található kadmium, nikkel és ólom, a testápolásra használt olajokban található allergén illatanyagok, valamint a műanyag lágyítására használt szintetikus vegyi anyagok voltak. A jelentésből kiderült, hogy a Magyarországon azonosított kockázatok között tavaly a vegyi anyagok jelenléte (53 százalék), az áramütés (34 százalék), valamint a fulladás (7 százalék) szerepelt. A kockázatos termékek listájának élén pedig a kozmetikumok (47 százalék), a díszvilágítási füzérek (19 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (15 százalék) álltak. A magyar hatóságok 2024-ben 365 riasztást jelentettek és 208 úgynevezett nyomon követési értesítést küldtek.
Zöldinfó
Szigorodnak a zöld állítások szabályai: véget vethetnek a greenwashingnak
A vállalatok fenntartható és környezetbarát megoldásokra vonatkozó állításainak vizsgálatát sürgetik a szakértők.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vállalatok fenntartható és környezetbarát megoldásokra vonatkozó állításainak körültekintő vizsgálatát sürgették az EY könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég szakértői online tájékoztatójukon. A környezeti-fenntarthatósági kommunikációt szabályozó Empowering Consumers for the Green Transition (EmpCo) európai uniós irányelv türelmi idő nélkül lép hatályba szeptember 27-én – írja az alternativenergia.hu oldalon. Az EmpCo értelmében csak bizonyítható és ellenőrizhető “zöld állításokat” lehet közzétenni, hogy megalapozatlan állítások ne befolyásolják a piac működését – hívta fel a figyelmet Gulyás Anett, a nemzetközi tanácsadó cég klímaváltozási és fenntarthatósági üzletágának szakértője. Kifejtette: a fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik a fenntartható, környezetbarát termékeket és megoldásokat, ezért természetes, hogy a hirdetésekben, reklámokban teret nyertek az ilyen tartalmak, ám ezzel együtt megjelentek a megalapozatlan közlések is.
A környezeti hatásokról hamis képet sugalló “greenwashing” egyszerre fogyasztóvédelmi, versenyjogi és üzleti bizalmi probléma, az új jogszabály hatálya ezért minden értékesítési csatornára kiterjed, egyaránt érvényes gyártókra és kereskedőkre, reklámkampányokra, vállalati marketingre, pr- és sajtókommunikációra. Szabályozza többek között a termékleírásokat, a csomagolásokat, a képi megjelenítéseket, márkaneveket, a tartósság, a javíthatóság, az elavulás kérdéseit, de még a sugallmazott állításokat is. Gulyás Anett elmondása szerint a hirdetésekben nem releváns terméktulajdonságokat sem lehet kiemelni, fenntarthatósági vállalásokról szóló ígéretet pedig csak akkor, ha az ellenőrizhető és bizonyítható.
Karbonsemlegesség például nem alapozható kompenzációra, a karbonkreditek ugyanis nem helyettesítik a kibocsátáscsökkentést – tette hozzá. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzése alapján Magyarországon is megjelent a tartalom nélküli zöld állításokra alapozott márkaépítés – mondta el Horváth Bálint kommunikációs vezető, aki indokoltnak tartja a szigorítást, mert a fogyasztók fontosnak tartják, ám sokszor nem értik pontosan a termékjellemzőket. Hozzátette: a szabályokat nem elsősorban a bírság elkerülése miatt érdemes betartani, hanem azért, mert egy vállalatnak nem lehet érdeke a hitelességét hamis állításokkal gyengíteni, a hangzatos marketingfogásoknak is ki kell állniuk a jogszerűség próbáját.
Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva megkezdik az ellenőrzéseket, és figyelembe veszik az együttműködési hajlandóságot. A változás nem jelenti azt, hogy tömegével kell termékeket megsemmisíteni, de szükség lehet például a csomagolások átragasztására, és érdemes lehet külső tanácsadók segítségét igénybe venni – jelezte. Az ismeretek közvetítésében a GVH is részt vesz, hogy elősegítse a jogkövető magatartást, és támogassa azokat, akik nem csak a látszat szintjén vállalnak fenntarthatósági kötelezettségeket. A hivatal honlapján közzétett zöld marketing útmutató az EmpCo-szabályozásnak megfelelően frissülni fog – közölte.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke arról számolt be, hogy vizsgálataik alapján az online kereskedelem fellendülése segítette a zöld állítások térnyerését. Eitmann Norbert elmondta, hogy nem fogják “letarolni a piacot” ellenőrzésekkel, konzultatív hatóságként nem a bírságolásra törekednek, hanem a jogkövető cégek támogatására. Véleménye szerint a vállalkozóknak is ez az érdeke, mert az elégedett vevő újra vásárolni fog, ám a hitelesség gyengülése, a “reputációs veszteség” a bírságnál komolyabb anyagi hatással lehet egy cég működésére.
Preszburger András, az EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság Üzletág szakértője úgy véli, hogy az elvárások teljesítéséhez egy vállalaton belül számos szakterület együttműködésére van szükség. A felkészülést segítheti egy átfogó cselekvési terv, kezdve az összes kommunikációs csatornára és értékesítési anyagra kiterjedő átvilágítással, a termékadatok összegyűjtésével, a megfelelőségi vizsgálatok áttekintésével. A későbbiekben megjelenő zöld állításokat világos, egyértelmű jóváhagyási megoldásokon alapuló ellenőrzési rendszeren kell átfuttatni – javasolta a szakértő.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
