Zöldinfó
A kozmetikumok vezetik a veszélyes, nem élelmiszeripari termékek listáját
A veszélyes, nem élelmiszeripari termékek uniós gyorsriasztási rendszerében kozmetikai termékekre és játékokra érkezett a legtöbb bejelentés tavaly.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A magyar riasztásokban is a kozmetikumok vezetik a listát, de utánuk a díszvilágítási füzérek és az elektromos háztartási készülékek szerepeltek – tartalmazza a rendszer működéséről készült szerdán Brüsszelben bemutatott uniós jelentés. A Safety Gate elnevezésű, a fogyasztóvédelem 2024-es eredményeit bemutató jelentés sajtótájékoztatóján Michael McGrath jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos elmondta, tavaly 4137 riasztást jelentettek az Európai Unió tagországaiban, valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben. A résztvevő 30 ország emellett 4279 úgynevezett nyomon követési értesítést küldött.
A veszélyes, nem élelmiszeripari termékekre vonatkozó uniós gyorsriasztási rendszer nem terjed ki a gyógyszerekre, az orvostechnikai eszközökre, vagy állati takarmányokra, amelyek saját riasztási rendszerrel rendelkeznek. Az uniós biztos elmondta, a rendszer 2003-as bevezetése óta 2024-ben volt a legmagasabb a feljegyzett riasztások száma, közel kétszer annyi, mint 2022-ben. A riasztások számának emelkedése a rendszer növekvő hatékonyságát és a fogyasztóknak a rendszerbe vetett bizalmát mutatja – magyarázta.
A jelentés szerint a tavaly azonosított három legyakrabban jelentett kockázat vegyi anyagok jelenléte (49 százalék), termékek okozta személyi sérülés (14 százalék), valamint környezeti szennyezés okozta mérgezés volt. A kockázatos termékek listájának élén a kozmetikai termékek (36 százalék), a játékok (15 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (10 százalék) szerepelnek, majd a gépjárművek (9 százalék) és a vegyipari termékek (6 százalék) következnek.
Kiemelték, hogy a riasztásokban az emberi egészségre és biztonságra veszélyes vegyi anyagok között a leggyakoribbak az ékszerekben található kadmium, nikkel és ólom, a testápolásra használt olajokban található allergén illatanyagok, valamint a műanyag lágyítására használt szintetikus vegyi anyagok voltak. A jelentésből kiderült, hogy a Magyarországon azonosított kockázatok között tavaly a vegyi anyagok jelenléte (53 százalék), az áramütés (34 százalék), valamint a fulladás (7 százalék) szerepelt. A kockázatos termékek listájának élén pedig a kozmetikumok (47 százalék), a díszvilágítási füzérek (19 százalék), valamint az elektromos háztartási készülékek (15 százalék) álltak. A magyar hatóságok 2024-ben 365 riasztást jelentettek és 208 úgynevezett nyomon követési értesítést küldtek.
Zöldinfó
Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.
Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.
A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.
Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.
A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
