Zöldinfó

A lakossági és vállalati fogyasztókat tudatos energiahasználatra ösztönzik

Megerősített készenlétet rendelt el az E.ON Hungária Csoport a területén a villamosenergia-ellátás biztonságáért.

Létrehozva:

2 hét telt el a létrehozás óta

2026-08-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az E.ON a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest villamosenergia-hálózatának üzemeltetőjeként csaknem 3,5 millió ügyfél ellátásáért felel – írja az alternativenergia.hu. A vállalat elsődleges célja a kialakult helyzetben is változatlan: ügyfelei számára a lehető legstabilabb és legbiztonságosabb energiaellátás biztosítása. A tartós hőség idejére a cég megerősített készenlétet rendelt el, hogy a villamosenergia-rendszert érő kihívásokra a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban tudjon reagálni.

Megerősített készenlét az üzemirányításban és az ügyfélszolgálatokon

A Paksi Atomerőmű ideiglenes leállásával egy időben a következő napokban várható, akár 40 Celsius-fokot is megközelítő hőség tovább növeli a hazai villamosenergia-rendszer terhelését. A szélsőséges időjárás miatt jelentősen emelkedhet a villamosenergia-igény, elsősorban a klímaberendezések fokozott használata következtében, miközben a magas hőmérséklet a hálózati berendezéseket is nagyobb igénybevételnek teszi ki. A korábbi hőhullámok tapasztalatai alapján az E.ON arra számít, hogy nőhet a hálózati meghibásodások száma. A vállalat ezért megerősítette hibaelhárítási és kábelszerelő kapacitásait, alvállalkozó partnerei is készen állnak a gyors beavatkozásra, üzemirányítási szakemberei pedig folyamatosan monitorozzák a hálózat állapotát, hogy az esetleges üzemzavarokat a lehető legrövidebb idő alatt elhárítsák. Ügyfélszolgálati kapacitásait megnövelte a cég, hogy munkatársai gyors és pontos tájékoztatást tudjanak nyújtani az ügyfelek kérdéseire. Energiakereskedelmi ügyfeleit a kialakult helyzetről és az őket érintő legfontosabb tudnivalókról közvetlenül tájékoztatta. A hálózatfejlesztéseket szolgáló tervezett üzemszünetek jelentős részét a vállalat átütemezte, és csak a biztonságos üzemeltetéshez elengedhetetlen munkákat végzi el.

Országos összefogás az ellátásbiztonságért

A helyzet összehangolt kezelése érdekében az E.ON folyamatos kapcsolatban áll a Gazdasági és Energiaügyi Minisztériummal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, a MAVIR Zrt.-vel, valamint az energetikai ágazat többi szereplőjével. Közösen értékelik a rendszer állapotát, összehangolják a szükséges üzemeltetési és hatósági intézkedéseket, valamint a fogyasztók tájékoztatását. „A magyar energiaellátás biztonsága közös felelősségünk. Az előttünk álló kihívások kezeléséhez szoros együttműködésre van szükség a kormányzat, a hatóságok és az energetikai ágazat valamennyi szereplője között. Az E.ON elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésére álló erőforrással támogassa ezt az együttműködést, és hozzájáruljon ahhoz, hogy ügyfeleink a rendkívüli körülmények között is biztonságos villamosenergia-ellátásban részesüljenek” – mondta Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

A vállalatok szerepe meghatározó

A vállalat kis- és nagyvállalati ügyfeleit arra kéri, hogy ahol ezt működésük biztonságos fenntartása lehetővé teszi, csökkentsék vagy időzítsék át villamosenergia-felhasználásukat, különösen az esti csúcsidőszakban. A nagy energiaigényű technológiai folyamatokat lehetőség szerint más időszakban végezzék el, optimalizálják hűtési, szellőztetési és világítási rendszereik működését, valamint energiafelhasználásuk és költségeik tervezése során vegyék figyelembe a villamosenergia-piaci árak jelenlegi bizonytalan alakulását. A tudatos energiahasználat most különösen fontos A rendszer stabil működésének fenntartásához a fogyasztók együttműködésére is szükség van. Az E.ON arra kéri lakossági ügyfeleit, hogy lehetőségeikhez mérten mérsékeljék villamosenergia- felhasználásukat, különösen a 17 és 22 óra közötti esti csúcsidőszakban. A nagy energiaigényű háztartási készülékek használatát lehetőség szerint időzítsék más napszakra, a klímaberendezéseket ne állítsák 25–26 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletre, valamint kapcsolják ki a használaton kívüli elektromos készülékeket és világítást. Minden megtakarított kilowattóra hozzájárul a
villamosenergia-rendszer biztonságos és stabil működéséhez.

Az E.ON munkatársai minden rendelkezésre álló erőforrással azon dolgoznak, hogy ügyfeleik számára a Paksi Atomerőmű ideiglenes leállása és a rendkívüli hőség idején is folyamatos, biztonságos villamosenergia-ellátást biztosítsanak.

Kapcsolódó tartalom:áram energia energiafogyasztás túlfogyasztás

Zöldinfó

A hőség már nem csak nappal veszélyes: egyre melegebbek az éjszakák is

Magyarországon egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, miközben a nyarak fokozatosan szárazabbá is válnak.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy 2024-es cikkünk azt mutatja be, hogy a nyári hőség Magyarországon már ma is komoly egészségügyi kockázat, amely az elmúlt évtizedekben egyre erősebben terheli az emberi szervezetet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elemzés a hőstresszt nem pusztán a hőmérséklet alapján vizsgálja, hanem figyelembe veszi a páratartalom, a napsugárzás és a szél együttes hatását is, vagyis azt, hogy a hőség valójában hogyan hat az emberekre. A folyamat különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a rosszul hűthető épületekben élőket érinti érzékenyen, miközben a következő években is gyakoribbá válhatnak az egészséget veszélyeztető hőhullámok. A cikk ezért a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás sürgősségére hívja fel a figyelmet: a hőstressz-alapú riasztásokra, az árnyékolásra, a jobb épületszigetelésre és a városi zöldfelületek növelésére.

Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita

A 2024. júliusi hőhullám jól mutatta, hogyan válnak Magyarországon egyre hosszabbá és intenzívebbé a forró időszakok. A HungaroMet adatai alapján Budapesten és a déli-délkeleti országrészben ez volt a modern mérések kezdete óta az egyik legnehezebben elviselhető hőhullám: nemcsak a csúcshőmérséklet, hanem az időtartam és az összesített hőterhelés is rendkívüli volt. A cikk arra is rámutat, hogy nem igaz az az érv, miszerint „régen is ugyanilyen meleg volt”: a hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá váltak, és ennek oka nagyon nagy bizonyossággal az emberi üvegházgáz-kibocsátás. A közeljövő legfontosabb feladata ezért az alkalmazkodás erősítése, a hőségriadókra való felkészülés, az árnyékolás, a városi zöld- és vízfelületek növelése, valamint az épületek jobb hővédelme.

Alapadatok forrása: HungaroMet, ábra: Szabó Péter és Pongrácz Rita

2025 nyarán megjelent cikkünk azt mutatja be, hogy Magyarország és a Balkán térsége Európa leggyorsabban melegedő és száradó régiói közé tartozik. Az 1971 óta vizsgált adatok szerint térségünkben a nyarak nemcsak jelentősen melegebbé váltak, hanem a nyári csapadék is csökkent, ami együtt súlyosbítja az aszályhelyzeteket. A 2024-es rendkívül forró nyár és a 2025-ös száraz, meleg június már ebbe a folyamatba illeszkedik: a száraz kontinentális jelleg erősödése nem távoli lehetőség, hanem jelenleg is tapasztalható átalakulás. A cikk arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás egyre sürgetőbb, miközben a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre nehezebb és költségesebb is lesz.

Szintén 2025 nyarán jelent meg egy cikkünk, mely azt mutatja be, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás, főként áprilisban és a nyári hónapokban, elsősorban a melegebb nappalok miatt. A változás különösen Délkelet-Magyarországon volt látványos, miközben a maximum- és minimumhőmérsékletek egyaránt magasabb tartományba tolódtak: júliusban például a leggyakoribb nappali értékek 26–27 °C-ról 29–30 °C-ra, az éjszakai minimumok pedig 13–14 °C-ról 16–17 °C-ra emelkedtek. A cikk fontos tanulsága, hogy a napi hőingás további növekedésének megtorpanása nem jó hír, mert ez részben abból fakad, hogy az éjszakák is egyre melegebbek (gyakoribbak az ún. trópusi éjszakák). Márpedig ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő, az emberi szervezet nehezebben pihen ki, így a hőség egészségügyi terhelése nemcsak nappal, hanem éjszaka is erősödik.

2026 tavaszán jelent meg egy cikkünk arról, hogy az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek mögött nem egyszerűen a „víz eltűnése”, hanem a táj hűtőképességének gyengülése áll. A Duna vízgyűjtőjének 1961 és 2020 közötti adatai alapján egyre hosszabb az az időszak, amikor a párolgási igény meghaladja a rendelkezésre álló csapadékot: míg korábban ez átlagosan egy hónapig tartott, az 1991–2020-as időszakban már három nyári hónapra nőtt. Ha a talajnedvesség és a növényzet nem képes elvezetni a beérkező napenergiát párolgás útján, az energia hővé alakul, ami gyorsítja a túlforrósodást és súlyosbítja az aszályt. A cikk ezért a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a burkolt felszínek csökkentése és a párologtatni képes zöld infrastruktúra erősítése felől közelíti meg az alkalmazkodást.

Végül egy olyan cikket is ajánlunk, amely azt mutatja be, miért nem elég a városi hőség ellen pusztán árnyékolásban vagy légkondicionálásban gondolkodni: a városok hűtésében kulcsszerepe van a víznek és a párolgásnak. Egy 2021. júliusi budapesti példa alapján már 1,7 milliméter, jókor érkező csapadék is érdemben csökkentette a hőmérsékleti csúcsot, mert a párolgás hatalmas mennyiségű energiát kötött le. A cikk szerint a hőszigethatás mérsékléséhez a zöldfelületek önmagukban nem elegendők: biztosítani kell a párologtatáshoz szükséges vizet is, például csapadékvíz-megtartással, kék-zöld infrastruktúrával, illetve szürkevíz vagy tisztított szennyvíz felhasználásával. Ez a közeljövő várostervezésének egyik kulcskérdése, mert a hőhullámok erősödésével a sűrűn beépített városi környezet egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelent.

A cikk példájának részleteit érdemes külön kiemelni: „1,7 mm csapadék Budapest teljes belterületére vetítve (386 km²) nagyjából 660 ezer m³ csapadék vízmennyiséget jelent. A Dunában ez a vízmennyiség kevesebb, mint negyed óra alatt folyik le. Annak érzékeltetéséül, hogy a párologtatás során milyen energia-nagyságrendekről beszélünk, érdemes a vízmennyiség mellett az energiaáramlásban előidézett változást is kontextusba helyezni. A bemutatott, 1,7 mm délelőtti csapadék teljes elpárolgásához szükséges energiamennyisége Budapest belterületére vetítve nagyjából 400 GWh. Ez megegyezik a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének nagyságával, ami kb. 40 millió háztartás 1 napi légkondicionálási szükségletének fedezésére elegendő.”

Tovább olvasom