

Zöldinfó
A laskagomba is segíthet az afrikai élelmezési problémák megoldásában
Öt ország – köztük Magyarország – hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában – közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont az MTI-vel. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.
A német, magyar, kenyai, egyiptomi és algériai kutatók célja, hogy Afrika robbanásszerűen fokozódó élelmiszerigényét környezetkímélő módon lehessen kielégíteni a jövőben. A hazai exportképességet is fokozó kutatás, amelyben a Bay Zoltán Kutatóközpont és az európai szinten is vezető szerepet betöltő laskagomba-termesztő agráripari vállalat, a Pilze-Nagy Kft. képviseli Magyarországot, 2024-ben zárul. A három éven át tartó projekt magyar partnerei által megvalósított rész 96 millió forint összköltségű. A magyar partnerek az afrikai laskagomba-termesztés technológiájának kidolgozására, a gombatermesztés melléktermékeinek felhasználására, laskagombát tartalmazó, új helyi élelmiszerek létrehozására, illetve környezetbarát, körforgásos technológiákat alkalmazó mintagazdaság létrehozására és bemutatására fókuszálnak. Az új technológiák bármely más kontinensen alkalmazhatók lesznek. A Bay Zoltán Kutatóközpont mintegy 160 magyar kutató tudását és munkáját fogja össze, ahol elsősorban hazai és nemzetközi piaci igényekhez igazított fejlesztési projektek valósulnak meg; évente csaknem 200 partnerrel működnek együtt, egyik fő szakterületük a fenntartható gazdaságot támogató újszerű megoldások felfedezése.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.