Zöld Energia

A leghatékonyabb napelem kerülhet piacra az oxfordi tudósoknak hála

Az Oxfordi Egyetem tudósai áttörést értek el egy ultravékony, perovszkit alapú napelemes technológiával, amely több mint 27%-os hatékonyságot biztosít.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-01-30

Szerző:

Vanessza

Az Oxfordi Egyetem tudósai áttörést értek el a napelemes technológiában egy olyan ultravékony anyag segítségével, amely szinte bármilyen épület esetében alkalmazható – számol be a PV Tech. Az eszköz több mint 27%-os konverziós hatékonyságot biztosít. Az új perovszkit anyagban többszörös átmenetet alkalmaznak, és úgy jellemezték, mint egy olyan eszközt, amellyel egyre nagyobb mennyiségű energiát lehet termelni, anélkül, hogy szilíciumalapú napelemmodulokra lenne szükség. Dr. Shuaifeng Hu, a csapat tagja szerint az átalakítási hatékonyságot mindössze öt év alatt a 6% körüli értékről 27% fölé emelték, ami közel van a fotovoltaika mai elméleti határértékéhez. „Úgy véljük, hogy idővel ez a megközelítés lehetővé teheti, hogy a fotovoltaikus eszközök sokkal nagyobb, 45%-ot meghaladó hatásfokot érjenek el” – tette hozzá. A technológia lényege, hogy több fényelnyelő réteg is található a napelemben, így a rendszer a fényspektrum átfogóbb tartományát hasznosítja, és több energiát tud előállítani ugyanabból a sugárzásmennyiségből. A megközelítés vékonyságával az innováció új szintjét hozza el, alig több mint egy mikron vastagságával közel 150-szer vékonyabb, mint egy szilíciumostya.

A jelenlegi fotovoltaikus technológiákkal ellentétben, amelyeket jellemzően szilíciumpaneleken alkalmaznak, ez a módszer szinte bármilyen felületen hasznosítható. A megközelítés tovább csökkentheti majd a napenergia költségeit, és segíthet abban, hogy a megújuló energiaforrások legfenntarthatóbb formájává váljon.

Dr. Junke Wang, a csapat tagja szerint a bevonatként alkalmazható új anyagok használatával megmutatták, hogy a szilícium felülmúlható, miközben rugalmasságot is nyernek. „Ez azért fontos, mert több napenergiát ígér anélkül, hogy annyi szilícium alapú panelre vagy speciálisan épített naperőműparkra lenne szükség” – mondta. A tudósok hozzátették, hogy a további áttörések további költségmegtakarítást ígérnek, mivel az új anyagok, mint például a vékonyrétegű perovszkit, csökkentik a szilíciumpanelek és a kifejezetten erre a célra épített napelemparkok szükségességét.

Kép: Oxford University

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

22 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-13

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Tovább olvasom