Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel PKN Orlen átvette a PGNiG állami gázszolgálatót

A cégnyilvántartásba-jegyzéssel véglegesítették szerdán a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat és a PGNiG lengyel állami gázszolgálató fúzióját – közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója.

Létrehozva:

|

“Megteremtettük a több milliárd értékű, Közép-Európa energetikai biztonságát és függetlenségét megerősítő beruházások megvalósításának lehetőségét” – írta meg Obajtek a Twitter közösségi honlapján. A PKN Orlen közleménye szerint a lengyel kormány által szeptember 26-án jóváhagyott fúzióval összefüggésben 783,6 millió zlotyból (68,4 milliárd forint) 1,45 milliárd zlotyra (126,6 milliárd forint) megemelték a vállalat alaptőkéjét. A lengyel fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) által korábban kiadott engedélyhez fűzött feltétel értelmében a fúziót követő 12 hónapon belül eladják a PGNiG egyik cégét, a Gas Storage Poland társaságot, amely a lengyelországi földgáztárolók rendszerét működteti. Maguk a földgáztárolók azonban a PKN Orlen tulajdonában maradnak.

A PGNiG több mint 190 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózattal rendelkezik. A PKN Orlen korábban már átvette az Energa csoport nevű energiatermelő és szállító vállalatot, valamint a Lotos lengyel olajvállalatot is. Az utóbbi fúzióval összefüggésben a Lotos 417 lengyelországi töltőállomását eladják a magyar Molnak, a Mol pedig 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek. A lengyel kormány szerint a fúziók révén létrejött erős lengyel energetikai konszern hatékonyabban tárgyalhat a stratégiai nyersanyagok beszerzéséről, és új felvevőpiacokra léphet be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Drasztikusan visszaesett a vízenergia-termelés Csehországban a szárazság miatt

Vízhiány miatt leállt a csehországi kis vízerőművek több mint 90 százaléka.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Vízhiány miatt több mint 1400 kis vízerőmű állt le Csehországban, ami az ilyen létesítmények több mint 90 százaléka – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A nagy vízerőművek mind üzemelnek, bár egy részük csökkentette termelését – jelentette a CTK hírügynökség a szakmai szervezetek és a Cseh Energetikai Művek (CEZ) felmérésére hivatkozva. A kis vízerőművek az utóbbi években az éves cseh áramtermelés mintegy 3-5 százalékát biztosították, ezért szakértői vélemények szerint leállásuk nem okoz problémákat az áramellátásban. A nagy vízerőművek termelése az első félévben éves szinten 17 százalékkal csökkent, s valószínűsíthető, hogy a második félévben ez a csökkenés még nagyobb lesz.

Országos szinten eddig az áramellátással nincsenek gondok, sehol sem kellett korlátozni a fogyasztást. A CEZ által működtetett nagy vízerőművek mind üzemelnek, bár néhány esetben csökkentett szinten. “Jelenleg az áramtermelés a korábbi szint átlagának 60-70 százalékán van” – mutatott rá a CEZ közleményében. Csehországnak két atomerőműve is van, amelyek az áramtermelés mintegy 30-35 százalékát biztosítják. Az idei év csapadékhiánya 1961 óta a legmagasabb. A prágai meteorológiai intézet szerint augusztus 10-ig átlagban 289 mm csapadék esett Csehországban, ami az 1991-2010-es évek csapadékának 66 százaléka.

Andrej Babis kormányfő a nap folyamán meglátogatja a Moldva folyón Prága alatt működő Slapy víztárolót, majd az érintett miniszterekkel, valamint a szakértőkkel megvitatja az idei szárazság okozta helyzetet és a problémák megoldásának lehetőségeit. Babis csütörtök reggeli videójában azt mondta, hogy várhatóan felújítják a Szárazság Ellen Harcoló Nemzeti Koalíció tevékenységét. Ez a szerv 2018-ban, Babis első kormányának idején jött létre, de az utóbbi években nem működött.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák