Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel PKN Orlen átvette a PGNiG állami gázszolgálatót

A cégnyilvántartásba-jegyzéssel véglegesítették szerdán a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat és a PGNiG lengyel állami gázszolgálató fúzióját – közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója.

Létrehozva:

|

“Megteremtettük a több milliárd értékű, Közép-Európa energetikai biztonságát és függetlenségét megerősítő beruházások megvalósításának lehetőségét” – írta meg Obajtek a Twitter közösségi honlapján. A PKN Orlen közleménye szerint a lengyel kormány által szeptember 26-án jóváhagyott fúzióval összefüggésben 783,6 millió zlotyból (68,4 milliárd forint) 1,45 milliárd zlotyra (126,6 milliárd forint) megemelték a vállalat alaptőkéjét. A lengyel fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) által korábban kiadott engedélyhez fűzött feltétel értelmében a fúziót követő 12 hónapon belül eladják a PGNiG egyik cégét, a Gas Storage Poland társaságot, amely a lengyelországi földgáztárolók rendszerét működteti. Maguk a földgáztárolók azonban a PKN Orlen tulajdonában maradnak.

A PGNiG több mint 190 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózattal rendelkezik. A PKN Orlen korábban már átvette az Energa csoport nevű energiatermelő és szállító vállalatot, valamint a Lotos lengyel olajvállalatot is. Az utóbbi fúzióval összefüggésben a Lotos 417 lengyelországi töltőállomását eladják a magyar Molnak, a Mol pedig 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek. A lengyel kormány szerint a fúziók révén létrejött erős lengyel energetikai konszern hatékonyabban tárgyalhat a stratégiai nyersanyagok beszerzéséről, és új felvevőpiacokra léphet be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a globális olajpiacot

A Nemzetközi Energiaügynökség az olajkereslet visszaesésére és rekordütemű készletcsökkenésre számít.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026-ban átlagosan napi 420 ezer hordóval csökken, így napi 104 millió hordóra mérséklődik – írja az alternativenergia.hu. Ez 1,3 millió hordóval alacsonyabb a konfliktus előtti prognózisnál. A legnagyobb visszaesés a második negyedévben várható, amikor a kereslet napi 2,45 millió hordóval eshet vissza. Az ügynökség az előző havi jelentésében még csak napi 80 ezer hordós keresletcsökkenést valószínűsített, az év elején pedig még napi 770 ezer hordós növekedéssel számolt. A jelentés szerint az olajkereslet “egyre súlyosbodó rombolása” az olajárak háború kitörése óta tapasztalt meredek emelkedésének következménye: az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj ára korábban hordónkénti mintegy 70 dollárba került, majd márciusban 120 dollárra emelkedett, jelenleg pedig 106-110 dollár körül mozog. Az IEA kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, ami nagyrészt megszakította a Perzsa-öböl térségéből érkező kőolaj-, földgáz- és üzemanyag-szállításokat. Az ügynökség szerint az Öböl menti országok termelése áprilisban napi 14,4 millió hordóval maradt el a háború előtti szinttől.

A világ olajkínálata áprilisban napi 95,1 millió hordóra csökkent, ami havi alapon további 1,8 millió hordós visszaesés. Az IEA ugyanakkor arra számít, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások júniustól fokozatosan újraindulhatnak. A jelentés szerint a globális olajtartalékok rekordütemben apadnak. A nyilvántartott készletek márciusban 129 millió hordóval, áprilisban pedig további 117 millió hordóval csökkentek. Az OECD-országok szárazföldi készletei áprilisban 146 millió hordóval estek vissza.

Az IEA szerint az Egyesült Államok, Japán és Németország stratégiai tartalékainak piacra bocsátása részben enyhítette a hiányt. Az ügynökség rámutatott arra is, hogy a finomítók világszerte visszafogták termelésüket az infrastruktúra károsodása, az exportkorlátozások és a nyersanyaghiány miatt. A globális finomítói feldolgozás a második negyedévben napi 4,5 millió hordóval csökkenhet. Az IEA szerint a kereslet visszaesése jelenleg elsősorban a petrolkémiai és a légiközlekedési szektort érinti, de a magas árak, a romló gazdasági környezet és a fogyasztáscsökkentő intézkedések egyre szélesebb körben mérséklik az üzemanyag-felhasználást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák