Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel PKN Orlen átvette a PGNiG állami gázszolgálatót

A cégnyilvántartásba-jegyzéssel véglegesítették szerdán a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat és a PGNiG lengyel állami gázszolgálató fúzióját – közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója.

Létrehozva:

|

“Megteremtettük a több milliárd értékű, Közép-Európa energetikai biztonságát és függetlenségét megerősítő beruházások megvalósításának lehetőségét” – írta meg Obajtek a Twitter közösségi honlapján. A PKN Orlen közleménye szerint a lengyel kormány által szeptember 26-án jóváhagyott fúzióval összefüggésben 783,6 millió zlotyból (68,4 milliárd forint) 1,45 milliárd zlotyra (126,6 milliárd forint) megemelték a vállalat alaptőkéjét. A lengyel fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) által korábban kiadott engedélyhez fűzött feltétel értelmében a fúziót követő 12 hónapon belül eladják a PGNiG egyik cégét, a Gas Storage Poland társaságot, amely a lengyelországi földgáztárolók rendszerét működteti. Maguk a földgáztárolók azonban a PKN Orlen tulajdonában maradnak.

A PGNiG több mint 190 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózattal rendelkezik. A PKN Orlen korábban már átvette az Energa csoport nevű energiatermelő és szállító vállalatot, valamint a Lotos lengyel olajvállalatot is. Az utóbbi fúzióval összefüggésben a Lotos 417 lengyelországi töltőállomását eladják a magyar Molnak, a Mol pedig 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek. A lengyel kormány szerint a fúziók révén létrejött erős lengyel energetikai konszern hatékonyabban tárgyalhat a stratégiai nyersanyagok beszerzéséről, és új felvevőpiacokra léphet be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Erősödik az aszályvédelem

Új, kisebb és nagyobb léptékű öntözésfejlesztési források nyílnak meg szeptember elején a gazdálkodók számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre a Keleti-főcsatorna egyik műtárgyánál tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, szeptember hónapban folyamatosan fogják kiírni mind a 200 millió forint alatti, mind pedig a 200 millió és 5 milliárd forint közötti, öntözésfejlesztési, illetve a fenntartható vízgazdálkodási közösségeket kiemelten támogató projekteket – tudatta az alternativenergia.hu. Az aszályvédelmi operatív törzs vezetői tisztségét betöltő politikus emlékeztetett, a kormány eddig is olyan, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást segítő pályázati felhívásokat tett közzé, amiből csak az elmúlt egy évben közel 170 milliárd forintnyi forráslekötés történt meg. Ebből 116 milliárd forint a gazdák számára már lehívott, elszámolt fejlesztési támogatás, valamint az idei évben döntés alatt van további 66 milliárd forintnyi öntözésfejlesztési forrás – tette hozzá. “Bízunk benne, hogy a gazdálkodók élnek a pályázati lehetőséggel, és igénybe veszik a vissza nem térítendő támogatásokat, amíg erre lehetőségünk van” – fogalmazott Hubai Imre.

Hubai Imre emlékeztetett, mintegy 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre a vízügyi ágazat számára az aszályvédelmi akcióterv végrehajtására. Ez az összeg idén augusztus végéig mindenképpen fedezetet nyújt olyan, azonnal elvégezhető feladatokra, mint a csatornák kotrása, a tározóterek rendbetétele, a holtágak feltöltése vagy a szivattyúzási munkálatok. Ebben a munkában több mint ezer ember vesz részt, az ő munkájuk szükséges a védművek és a műtárgyak karbantartásához, a szivattyúk üzemeltetéséhez, valamint a napi karbantartásokon felüli többletmunkák elvégzéséhez – mondta. Hubai Imre kitért arra, Nagy István agrárminiszter javaslatára az idén is térítésmentes lesz az öntözővíz. Ezzel a gazdálkodók közel 12 milliárd forintnyi fedezetet kaptak ahhoz, hogy a vízügyi ágazat térítésmentesen tudja számukra biztosítani az öntözővizet ebben az évben is. Ennek köszönhetően több mint 1300 öntözési tevékenységet folytató vízhasználó kap térítésmentes öntözővizet, a szántóföldi öntözés mellett például a rizstermesztés és a halastavak üzemeltetéséhez szükséges vízkészlet ingyenesen jut a gazdálkodókhoz – ismertette az államtitkár.

A politikus a Keleti-főcsatorna rekonstrukciójával kapcsolatban azt mondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forrásának köszönhetően nemcsak a vízkivételi műtárgyak és tiszalöki duzzasztómű, hanem maga a főcsatorna is mintegy negyven kilométeren, egészen Balmazújvárosig megújulhat. A mederállapot helyreállításával a térségi vízügyi igazgatóság a csatorna víztározó és vízleadó képességének növelését segíti, hiszen jelenleg a főcsatornának csak mintegy 24 százalékát tudják erre a célra hasznosítani – tette hozzá. Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője a tájékoztatón nagyon fontos kérdésnek nevezte a főcsatorna megújítását, hangsúlyozva: nagy kihívás a helyi gazdálkodók számára is a vízpótlás hosszú távú biztosítása és ezzel együtt az aszály megelőzése.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák