Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel PKN Orlen átvette a PGNiG állami gázszolgálatót

A cégnyilvántartásba-jegyzéssel véglegesítették szerdán a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat és a PGNiG lengyel állami gázszolgálató fúzióját – közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója.

Létrehozva:

|

“Megteremtettük a több milliárd értékű, Közép-Európa energetikai biztonságát és függetlenségét megerősítő beruházások megvalósításának lehetőségét” – írta meg Obajtek a Twitter közösségi honlapján. A PKN Orlen közleménye szerint a lengyel kormány által szeptember 26-án jóváhagyott fúzióval összefüggésben 783,6 millió zlotyból (68,4 milliárd forint) 1,45 milliárd zlotyra (126,6 milliárd forint) megemelték a vállalat alaptőkéjét. A lengyel fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) által korábban kiadott engedélyhez fűzött feltétel értelmében a fúziót követő 12 hónapon belül eladják a PGNiG egyik cégét, a Gas Storage Poland társaságot, amely a lengyelországi földgáztárolók rendszerét működteti. Maguk a földgáztárolók azonban a PKN Orlen tulajdonában maradnak.

A PGNiG több mint 190 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózattal rendelkezik. A PKN Orlen korábban már átvette az Energa csoport nevű energiatermelő és szállító vállalatot, valamint a Lotos lengyel olajvállalatot is. Az utóbbi fúzióval összefüggésben a Lotos 417 lengyelországi töltőállomását eladják a magyar Molnak, a Mol pedig 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek. A lengyel kormány szerint a fúziók révén létrejött erős lengyel energetikai konszern hatékonyabban tárgyalhat a stratégiai nyersanyagok beszerzéséről, és új felvevőpiacokra léphet be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák