Zöldinfó
A lengyel PKN Orlen átvette a PGNiG állami gázszolgálatót
A cégnyilvántartásba-jegyzéssel véglegesítették szerdán a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat és a PGNiG lengyel állami gázszolgálató fúzióját – közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója.
“Megteremtettük a több milliárd értékű, Közép-Európa energetikai biztonságát és függetlenségét megerősítő beruházások megvalósításának lehetőségét” – írta meg Obajtek a Twitter közösségi honlapján. A PKN Orlen közleménye szerint a lengyel kormány által szeptember 26-án jóváhagyott fúzióval összefüggésben 783,6 millió zlotyból (68,4 milliárd forint) 1,45 milliárd zlotyra (126,6 milliárd forint) megemelték a vállalat alaptőkéjét. A lengyel fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) által korábban kiadott engedélyhez fűzött feltétel értelmében a fúziót követő 12 hónapon belül eladják a PGNiG egyik cégét, a Gas Storage Poland társaságot, amely a lengyelországi földgáztárolók rendszerét működteti. Maguk a földgáztárolók azonban a PKN Orlen tulajdonában maradnak.
A PGNiG több mint 190 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózattal rendelkezik. A PKN Orlen korábban már átvette az Energa csoport nevű energiatermelő és szállító vállalatot, valamint a Lotos lengyel olajvállalatot is. Az utóbbi fúzióval összefüggésben a Lotos 417 lengyelországi töltőállomását eladják a magyar Molnak, a Mol pedig 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek. A lengyel kormány szerint a fúziók révén létrejött erős lengyel energetikai konszern hatékonyabban tárgyalhat a stratégiai nyersanyagok beszerzéséről, és új felvevőpiacokra léphet be.
mti
Zöldinfó
Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra
A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.
A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.
A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.
A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
