Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel PKN Orlen átvette a PGNiG állami gázszolgálatót

A cégnyilvántartásba-jegyzéssel véglegesítették szerdán a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat és a PGNiG lengyel állami gázszolgálató fúzióját – közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója.

Létrehozva:

|

“Megteremtettük a több milliárd értékű, Közép-Európa energetikai biztonságát és függetlenségét megerősítő beruházások megvalósításának lehetőségét” – írta meg Obajtek a Twitter közösségi honlapján. A PKN Orlen közleménye szerint a lengyel kormány által szeptember 26-án jóváhagyott fúzióval összefüggésben 783,6 millió zlotyból (68,4 milliárd forint) 1,45 milliárd zlotyra (126,6 milliárd forint) megemelték a vállalat alaptőkéjét. A lengyel fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) által korábban kiadott engedélyhez fűzött feltétel értelmében a fúziót követő 12 hónapon belül eladják a PGNiG egyik cégét, a Gas Storage Poland társaságot, amely a lengyelországi földgáztárolók rendszerét működteti. Maguk a földgáztárolók azonban a PKN Orlen tulajdonában maradnak.

A PGNiG több mint 190 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózattal rendelkezik. A PKN Orlen korábban már átvette az Energa csoport nevű energiatermelő és szállító vállalatot, valamint a Lotos lengyel olajvállalatot is. Az utóbbi fúzióval összefüggésben a Lotos 417 lengyelországi töltőállomását eladják a magyar Molnak, a Mol pedig 185 magyar és szlovák töltőállomást ad el a PKN Orlennek. A lengyel kormány szerint a fúziók révén létrejött erős lengyel energetikai konszern hatékonyabban tárgyalhat a stratégiai nyersanyagok beszerzéséről, és új felvevőpiacokra léphet be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fordulat kell a vízgazdálkodásban: nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet

Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás miatt a vízgazdálkodásban a víz minél gyorsabb elvezetése helyett annak megtartására és tudatos felhasználására kell helyezni a hangsúlyt – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben nem történik változás, akkor tíz éven belül egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban. Gajdos László kiemelte: az elmúlt években folyók tűntek el és tavak száradtak ki, miközben a magyar vízgazdálkodás hagyományosan az árvíz elleni védekezésre, illetve a felesleges víz gyors elvezetésére rendezkedett be. Míg az 1995-ös vízgazdálkodási törvényben több mint 80 alkalommal szerepel az árvíz elleni védekezés, az aszály viszont mindössze négyszer. A jogszabályt ezért a megváltozott körülményekhez igazítják, és módosítják – fogalmazott.

A tárcavezető szerint új szemléletre van szükség, amelynek középpontjában a rendelkezésre álló vízkészletekkel való gazdálkodás, valamint a víz megtartása áll. “Gazdálkodnunk kell a vizünkkel, be kell osztanunk a vizeinket, és szükség van minden olyan területre, ahol vizet lehet megtartani” – jegyezte meg. A miniszter elmondta, hogy a vízmegtartást szolgálja a nemrég elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv, és emellett a kormány új klímatörvényt készít elő. A tárcavezető hangsúlyozta: a változásokhoz a lakosság együttműködésére is szükség van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák