Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel szejm megszavazta a fűtéstámogatási törvényt

A lengyel szejm megszavazta csütörtök este végleges formájában a fűtéstámogatásról szóló törvényt, melynek értelmében egyszeri támogatást fizetnek ki a háztartásoknak és a közérdekű intézményeknek, a távfűtés esetében pedig megszabják az államilag támogatott átlagárat.

Létrehozva:

|

A már megszavazott jogszabályt előzőleg a szenátus visszaküldte az alsóháznak, amely jóváhagyta a szenátusi módosítások egy részét. A jogszabály így már csak az államfő aláírására vár. A törvény szerint ezertől háromezer zlotyig (86 ezer – 258 ezer forint) terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek a fűtőanyagként biomasszát, folyékony gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások. A távfűtés esetében az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy a háztartások, valamint az egészségügyi, oktatási, egyházi, kulturális és egyéb, úgynevezett “érzékeny” közérdekű intézmények fűtésszámlái nem emelkednek több mint 42 százalékkal. A távfűtésre vonatkozó támogatási rendszer október elejétől április végéig lesz érvényben. Mindezen támogatásokra 10 milliárd zlotyig (860 milliárd forint) terjedő összeget különítenek el az állami tartalékokból. Augusztusban már hatályba lépett a kizárólag a szénnel fűtő háztartásoknak szánt egyszeri, 3 ezer zloty összegű támogatásról szóló törvény.

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák