Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel szejm megszavazta a fűtéstámogatási törvényt

A lengyel szejm megszavazta csütörtök este végleges formájában a fűtéstámogatásról szóló törvényt, melynek értelmében egyszeri támogatást fizetnek ki a háztartásoknak és a közérdekű intézményeknek, a távfűtés esetében pedig megszabják az államilag támogatott átlagárat.

Létrehozva:

|

A már megszavazott jogszabályt előzőleg a szenátus visszaküldte az alsóháznak, amely jóváhagyta a szenátusi módosítások egy részét. A jogszabály így már csak az államfő aláírására vár. A törvény szerint ezertől háromezer zlotyig (86 ezer – 258 ezer forint) terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek a fűtőanyagként biomasszát, folyékony gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások. A távfűtés esetében az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy a háztartások, valamint az egészségügyi, oktatási, egyházi, kulturális és egyéb, úgynevezett “érzékeny” közérdekű intézmények fűtésszámlái nem emelkednek több mint 42 százalékkal. A távfűtésre vonatkozó támogatási rendszer október elejétől április végéig lesz érvényben. Mindezen támogatásokra 10 milliárd zlotyig (860 milliárd forint) terjedő összeget különítenek el az állami tartalékokból. Augusztusban már hatályba lépett a kizárólag a szénnel fűtő háztartásoknak szánt egyszeri, 3 ezer zloty összegű támogatásról szóló törvény.

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák