Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel szejm megszavazta a fűtéstámogatási törvényt

A lengyel szejm megszavazta csütörtök este végleges formájában a fűtéstámogatásról szóló törvényt, melynek értelmében egyszeri támogatást fizetnek ki a háztartásoknak és a közérdekű intézményeknek, a távfűtés esetében pedig megszabják az államilag támogatott átlagárat.

Létrehozva:

|

A már megszavazott jogszabályt előzőleg a szenátus visszaküldte az alsóháznak, amely jóváhagyta a szenátusi módosítások egy részét. A jogszabály így már csak az államfő aláírására vár. A törvény szerint ezertől háromezer zlotyig (86 ezer – 258 ezer forint) terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek a fűtőanyagként biomasszát, folyékony gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások. A távfűtés esetében az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy a háztartások, valamint az egészségügyi, oktatási, egyházi, kulturális és egyéb, úgynevezett “érzékeny” közérdekű intézmények fűtésszámlái nem emelkednek több mint 42 százalékkal. A távfűtésre vonatkozó támogatási rendszer október elejétől április végéig lesz érvényben. Mindezen támogatásokra 10 milliárd zlotyig (860 milliárd forint) terjedő összeget különítenek el az állami tartalékokból. Augusztusban már hatályba lépett a kizárólag a szénnel fűtő háztartásoknak szánt egyszeri, 3 ezer zloty összegű támogatásról szóló törvény.

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 30 tematikus program várja a látogatókat 2026-ban a botanikus kertekben

Kezdődik a szezon a magyarországi arborétumokban és botanikus kertekben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Zsigmond Vince elmondta, hogy az arborétumok és botanikus kertek nagy értéke az állandóságuk: olyan vonzó értékeket hordoznak, amelyek érdeklik az embereket, az ottani tevékenységek közügyet szolgálnak. Emlékeztetett, hogy az ilyen intézmények feladata élő növénygyűjtemények fenntartása, “élő múzeumok” – ismertette az alternativenergia.hu. Mint mondta, a múzeumokkal ellentétben viszont az élő, növényi gyűjteményekről gondoskodni kell, összetételük dinamikusan változik, “hiszen ami él, az el is pusztul”. Emellett az évszakok változása miatt a kertek az év során más és más arcukat mutatják, akár több időpontban is érdemes felkeresni azokat – tette hozzá. Arra is kitért, hogy az arborétumoknak és botanikus kerteknek kutatási, oktatási, természetvédelmi, ismeretterjesztő, valamint a környezeti neveléshez kapcsolódó funkciója is van, tág kulturális és tudományos kapcsolódási lehetőségekkel. Ezeken a természetvédelmi területeken a védett fajok nemcsak megőrizhetőek, de folyamatosan megfigyelhetőek is, és visszatelepítésre is alkalmasak – részletezte.

Arról is beszélt, hogy a hazai gyűjteményes kertek látogatószáma 2025-ben is meghaladta a kétmilliót, ami nagy lehetőség a szemléletformálásra, arra, hogy az élővilág rendszereiről különféle összefüggéseket világítsanak meg, beszéljenek az egyes fajokat és életközösségeket fenyegető kockázatokról. Az arborétumokban és botanikus kertekben az év fajainak többségével is lehet találkozni: az idei év fája, a kecskefűz tíz, az év gyógynövénye, a kerti kakukkfű 13 tagkertben is látható. Az év kétéltűje, a fürgegyík tíz gyűjteményes kertben is megfigyelhető, az év vadvirága, a védett homoki árvalányhaj pedig kettőben.

2026-ban több mint 30 jeles napon kínálnak programokat országszerte az arborétumokban és botanikus kertekben, a legtöbb helyszínen a Föld napján és a madarak és fák napján várják majd a látogatókat. Számos tagkert rendez egyedi tematikus eseményeket, vezetett sétákat is, például liliomfa, cseresznye, nőszirom és havasszépe virágzáskor, levendula- és rózsanyíláskor, vagy őszi lombszíneződés idején. Több intézmény kert-, képző-, és zeneművészeti programot is kínál, lesznek önkénteseket bevonó események, és egyre népszerűbb az idős fákat ünneplő Bölcs Fák program is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák