Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A lengyel szejm megszavazta a fűtéstámogatási törvényt

A lengyel szejm megszavazta csütörtök este végleges formájában a fűtéstámogatásról szóló törvényt, melynek értelmében egyszeri támogatást fizetnek ki a háztartásoknak és a közérdekű intézményeknek, a távfűtés esetében pedig megszabják az államilag támogatott átlagárat.

Létrehozva:

|

A már megszavazott jogszabályt előzőleg a szenátus visszaküldte az alsóháznak, amely jóváhagyta a szenátusi módosítások egy részét. A jogszabály így már csak az államfő aláírására vár. A törvény szerint ezertől háromezer zlotyig (86 ezer – 258 ezer forint) terjedő egyszeri támogatást igényelhetnek a fűtőanyagként biomasszát, folyékony gázt (LPG) vagy fűtőolajat használó háztartások. A távfűtés esetében az államilag támogatott átlagárral garantálják, hogy a háztartások, valamint az egészségügyi, oktatási, egyházi, kulturális és egyéb, úgynevezett “érzékeny” közérdekű intézmények fűtésszámlái nem emelkednek több mint 42 százalékkal. A távfűtésre vonatkozó támogatási rendszer október elejétől április végéig lesz érvényben. Mindezen támogatásokra 10 milliárd zlotyig (860 milliárd forint) terjedő összeget különítenek el az állami tartalékokból. Augusztusban már hatályba lépett a kizárólag a szénnel fűtő háztartásoknak szánt egyszeri, 3 ezer zloty összegű támogatásról szóló törvény.

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák