Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei

Létrehozva:

|

A magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei a tavalyi évhez képest – közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív kutatásának eredményét ismertetve hétfőn az MTI-vel.

A KINCS az október 19-26-án, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján azt írta, hogy a válaszadók 63 százaléka ugyanannyi, 9 százalékuk pedig kevesebb rezsit fizet idén, mint tavaly.
Hozzátették, hogy ez elsősorban a rezsicsökkentési politikának, s emellett a magyarok növekvő energiatudatosságának köszönhető. Kiemelték, azáltal, hogy a kormány továbbra is fenntartja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig, minden magyar család átlagosan 181 ezer forintot takarít meg havonta. A KINCS felmérése szerint a takarékoskodásnak több módját követi a lakosság: többségükre jellemző a tudatos és takarékos áram- és vízfogyasztás (90, illetve 84 százalék), az energiatakarékos eszközök, például LED-lámpák vagy alacsony fogyasztású háztartási eszközök használata (80 százalék), valamint a fűtéstechnikai berendezések folyamatos karbantartása (72 százalék). A közvélemény-kutatásban résztvevők többsége gázzal fűt, ezt követi a fával, távhővel és egyéb módon fűtők száma, és tízből hatan tudatosan szabályozzák az otthonuk hőmérsékletét.

A nyílászárók cseréjével és a szigetelések javításával is fokozható a takarékosság, ezekre a megkérdezettek negyede fordított figyelmet – tették hozzá. “Elsősorban a rezsicsökkentés politikájának és emellett az emberek takarékos energiahasználatának eredménye, hogy a magyarok közel háromnegyedének nem kell többet fizetnie a rezsire, mint egy évvel ezelőtt” – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül

Pert nyert egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Pert nyert a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések meghozatala érdekében, az illetékes hágai kerületi bíróság ítélete szerint Hollandiának új klímavédelmi tervezet kell kidolgoznia Bonaire számára és szigorúbb üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat kell meghatároznia – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése 2022 szeptemberében jelentette be, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva 2025 októberében indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

A hágai kerületi bíróság döntését a Dutch News című, angol nyelvű holland hírporál ismertette, amely szerint Jerzy Luiten elnöklő bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: Hollandia nem tett elegendő intézkedést korábbi gyarmata, a karib-tengeri sziget, Bonaire éghajlatváltozás okozta pusztítások elleni védelme érdekében. Hollandia olyan klímapolitikát folytat, amely nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket világszerte követni kellene a globális felmelegedés korlátozására – hangoztatta. “A nemzeti klímatervek nem kezelik eléggé a holland Karib-térség problémáit, ezért a kormánynak külön tervet kell készítenie a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése okozta hatások mérséklésére, külön tekintettel Bonaire-re” – fogalmazott.

Aláhúzta: Hollandiának új üvegházhatásúgáz-kibocsátási tervet is készítenie kell Bonaire védelmére, amelynek nettó zéró kibocsátást kell előirányoznia 2050-re. A bíróság ítéletében hozzátette: Hollandia megsértette a Bonaire polgárainak emberi jogait, és diszkriminálta őket azzal, hogy ez idáig nem készített külön klímatervet a szigetre vonatkozóan. “Az állam nem tett elegendő, szükséges és időbeni intézkedéseket Bonaire lakóinak védelmére a klímaváltozás negatív hatásaival szemben” – fogalmazott az elnöklő bíró, majd arról tájékozatott, hogy a holland kormánynak 18 hónapja van arra, hogy kötelező klímacélokat tűzzön ki a teljes, azaz nem csak az európai holland gazdaság számára. A napilap emlékeztetett: a holland kormány 2024-ben közölte, hogy Bonaire és két másik különleges státusú tengeren túli területe, Saba és a közelében található Szent Eustachius-sziget saját klímatervet kapnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák