Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei

Létrehozva:

|

A magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei a tavalyi évhez képest – közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív kutatásának eredményét ismertetve hétfőn az MTI-vel.

A KINCS az október 19-26-án, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján azt írta, hogy a válaszadók 63 százaléka ugyanannyi, 9 százalékuk pedig kevesebb rezsit fizet idén, mint tavaly.
Hozzátették, hogy ez elsősorban a rezsicsökkentési politikának, s emellett a magyarok növekvő energiatudatosságának köszönhető. Kiemelték, azáltal, hogy a kormány továbbra is fenntartja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig, minden magyar család átlagosan 181 ezer forintot takarít meg havonta. A KINCS felmérése szerint a takarékoskodásnak több módját követi a lakosság: többségükre jellemző a tudatos és takarékos áram- és vízfogyasztás (90, illetve 84 százalék), az energiatakarékos eszközök, például LED-lámpák vagy alacsony fogyasztású háztartási eszközök használata (80 százalék), valamint a fűtéstechnikai berendezések folyamatos karbantartása (72 százalék). A közvélemény-kutatásban résztvevők többsége gázzal fűt, ezt követi a fával, távhővel és egyéb módon fűtők száma, és tízből hatan tudatosan szabályozzák az otthonuk hőmérsékletét.

A nyílászárók cseréjével és a szigetelések javításával is fokozható a takarékosság, ezekre a megkérdezettek negyede fordított figyelmet – tették hozzá. “Elsősorban a rezsicsökkentés politikájának és emellett az emberek takarékos energiahasználatának eredménye, hogy a magyarok közel háromnegyedének nem kell többet fizetnie a rezsire, mint egy évvel ezelőtt” – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők, klímavédelem, szemléletformálás: átfogó zöldfordulat az agrártárcánál

Teremtett világunk egyik legnagyobb szépsége a téli erdő, az állami erdők ilyenkor mindenki számára nyitottak, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állami erdészeti társaságok az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztése mellett, évente 4-5 milliárd forintot fordítanak a rekreációs infrastruktúra működtetésére saját költségvetésükből – írja az alternativenergia.hu a tárcavezető által nyilatkozottakat. Hangsúlyozta: “erdeink jelentősen hozzájárulnak klímavédelmi céljaink eléréséhez is. 2019 óta már csaknem 200 millió új fát ültettünk el országszerte. Magyarország erdőterülete az elmúlt száz év alatt megduplázódott, ami a magyar gazdák és az erdészek összefogásának eredménye”. Mint mondta, a Településfásítási Program “a rendszerváltás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés”, amelynek keretében 2026 végére már a százezredik fát is elültették. A miniszter kiemelte: a gyermekek szemléletformálása is kiemelten fontos célkitűzés, az iskolákban zajló Erdő Program mára a legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezéssé vált. A program erdőpedagógiai foglalkozásain már 114 ezer gyermek vett részt országszerte – tette hozzá.

Nagy István videójában szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika stratégiai terv keretében a kormány a korábbihoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. “Minden elültetett fa egy újabb lépés egy egészségesebb jövő felé! Nem állunk meg, jövőre is folytatjuk” – hangoztatta. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a szakszerű erdőkezelésnek és a környezeti edukációnak kiemelt szerepe van abban, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez. Ismertetésük szerint az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettek el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe.

Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – írták. Közleményük szerint az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron, ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.

Advertisement

A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája – emelte ki a tárca. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültettek el országszerte a vidéki településeken – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák