Zöldinfó
A magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei
A magyarok 72 százalékának nem nőttek a rezsiköltségei a tavalyi évhez képest – közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív kutatásának eredményét ismertetve hétfőn az MTI-vel.
A KINCS az október 19-26-án, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján azt írta, hogy a válaszadók 63 százaléka ugyanannyi, 9 százalékuk pedig kevesebb rezsit fizet idén, mint tavaly.
Hozzátették, hogy ez elsősorban a rezsicsökkentési politikának, s emellett a magyarok növekvő energiatudatosságának köszönhető. Kiemelték, azáltal, hogy a kormány továbbra is fenntartja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig, minden magyar család átlagosan 181 ezer forintot takarít meg havonta. A KINCS felmérése szerint a takarékoskodásnak több módját követi a lakosság: többségükre jellemző a tudatos és takarékos áram- és vízfogyasztás (90, illetve 84 százalék), az energiatakarékos eszközök, például LED-lámpák vagy alacsony fogyasztású háztartási eszközök használata (80 százalék), valamint a fűtéstechnikai berendezések folyamatos karbantartása (72 százalék). A közvélemény-kutatásban résztvevők többsége gázzal fűt, ezt követi a fával, távhővel és egyéb módon fűtők száma, és tízből hatan tudatosan szabályozzák az otthonuk hőmérsékletét.
A nyílászárók cseréjével és a szigetelések javításával is fokozható a takarékosság, ezekre a megkérdezettek negyede fordított figyelmet – tették hozzá. “Elsősorban a rezsicsökkentés politikájának és emellett az emberek takarékos energiahasználatának eredménye, hogy a magyarok közel háromnegyedének nem kell többet fizetnie a rezsire, mint egy évvel ezelőtt” – áll a közleményben.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
