A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.

Forrás: Schneider Electric Hungary