Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A meglévő technológiákkal is nagyot léphetünk a klímavédelmi célok megvalósítása felé

Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben.

Létrehozva:

|

A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.

A végső cél, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemlegessé váljon, ehhez már eddig is meghatároztak fontos állomásokat. Az egyik ilyen céldátum 2030, amikorra a kibocsátás 55 százalékos csökkentését kellene elérni az 1990-es szinthez képest, ebből 2022 végéig 32,5 százalékot sikerült megvalósítani. Az Európai Bizottság héten megfogalmazott javaslata egy újabb fontos határidőt iktat be a folyamatba, 2040-re ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását kellene 90 százalékkal visszafogni a közösségben, szintén az 1990-es szinttel összevetve.

A klímaváltozást okozó hatások megszüntetése bolygónk és az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú, emellett konkrét gazdasági hatásai is vannak. Egy uniós hatásvizsgálat szerint, ha nem cselekszünk, akkor még az óvatos becslések szerint is akár 7 százalékkal csökkenhet az EU GDP-je az évszázad végére a gyorsuló globális felmelegedés miatt.

Advertisement

Abban, hogy sikerül-e elérni a kitűzött célokat a lakosságnak, az üzleti szektornak és a politikai döntéshozóknak egyaránt komoly szerepük van. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az elmúlt időszakban több alkalommal is rámutatott arra, hogy a már most rendelkezésre álló technológiák széleskörű alkalmazására lenne szükség, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.

Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve, a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

Advertisement

A lakó és üzleti célú ingatlanok az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mintegy 39 százalékát, az alapanyag felhasználás és hulladéktermelés pedig harmadát adják a Világgazdasági Fórum elemzése szerint, ezért kulcsfontosságú az épületeink energiahatékonyságának növelése is a klímavédelmi célok eléréséhez. A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a Schneider Electric tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, mely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását. Emellett, ha tiszta energiával kapcsolatos technológiákat alkalmazunk az új épületeinknél, illetve a meglévők felújításánál, annak komoly gazdasági hatása is lesz, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI) és a Boston Egyetem közös tanulmánya szerint ez a megközelítés kétmillió új munkahelyet hozhat létre Európában és az Egyesült Államokban.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki. Ezen szemlélet jegyében alkották meg az új, ipari létesítményekben és az energiaelosztásban alkalmazható középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, amelyek a szén-dioxidnál 23 500-szor szennyezőbb SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett tiszta levegőt használnak. A vállalat új, 40 millió eurós beruházással megvalósuló dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) európai gyártóközpontként vesz részt az új technológia elterjesztésében.

Advertisement

Forrás: Schneider Electric Hungary

Advertisement

Otthon

AI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?

Drága lehet, ha a ChatGPT-re bízzuk a felújítást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki az AI segítségével ellenőrizte vagy kérdőjelezte meg szakmai javaslatait, munkáját vagy árait. A legtöbben nem az AI használatát kifogásolják, hiszen sokan maguk is alkalmazzák, hanem azt, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot. A Mapei Kft. felmérése szerint ennek akár hibás kivitelezés is lehet a következménye. Az AI még nem mindennapos szereplője az építkezéseknek, de már egyértelműen belépett a megrendelők és a szakemberek közötti egyeztetésbe. A kutatásban megkérdezett építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már AI-ra hivatkozó megrendelővel, míg 27 százalékuk még soha nem tapasztalt ilyet. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként szembesült a jelenséggel, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik vele.

Az AI megmondta, a szakember felsóhajtott

A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak az AI-ra: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztási kérdésekben 31, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék találkozott AI-tól származó érvekkel. Az árazásnál 20, a hibák okainál 17, a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalékos az említési arány.

Advertisement

Az adatokból az látszik, hogy a megrendelők legtöbbet a munka előtt használják az AI-t: megoldást, anyagot, munkafolyamatot és árat keresnek. A probléma akkor kezdődik, amikor az előzetes tájékozódásból bebetonozott álláspont lesz.

“Egy chatbot ugyanis általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Advertisement

Kié legyen az utolsó szó: a szakemberé vagy a ChatGPT-é?

A kerekített eredmények alapján tehát tízből körülbelül hét szakember valamilyen mértékű fenntartást fogalmazott meg. A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő mesterséges intelligenciával tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. Közepesen zavarónak 27 százalék tartja, 23 százalékot pedig eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség.

Advertisement

A nyitott válaszokból ugyanakkor nem rajzolódik ki általános technológiaellenesség. Az elfogadóbb szakemberek szerint természetes, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik. Szerintük a felkészültebb ügyféllel akár könnyebb is lehet az egyeztetés, a félreértések pedig megfelelő szakmai magyarázattal tisztázhatók.

A kritikusabb válaszadók fő problémája az, amikor az ügyfél az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezeli. A kritikus szakemberek indoklásai között két állítás volt a leggyakoribb: az AI nem veszi figyelembe a helyszíni körülményeket, illetve pontatlan vagy nem ellenőrzött információt adhat. Többen azt is érzik, hogy a megrendelő inkább hisz a chatbotnak, mint a többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek. Ebből irreális ár elvárások, tarthatatlan határidők vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai igények születhetnek.

Advertisement

Az egy válaszadó szakember szerint az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”. Ez jól összefoglalja a szakemberek dilemmáját: a tanácsot a gép adja, de a hibás kivitelezésért már a kivitelezőnek kell helytállnia.

Az AI már a szakemberek szerszámosládájában is ott van

Advertisement

A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk pedig egyszer-kétszer már kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék fordul az AI-hoz, míg 17 százalékuk még soha nem használta.

“A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére használják az AI-t, amely sokuknál részben már a Google szerepét is átvette, és a kivitelezés szinte teljes folyamatában megjelenik” – mutatott rá Markovich Béla.

Advertisement

A válaszadók 44 százaléka alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos szakmai információk keresésére használja a mesterséges intelligenciát. Költségszámításhoz, az anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék veszi igénybe. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, a munkafolyamatok megtervezésére pedig 10 százalék alkalmazza.

Tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százaléknak segít.

Advertisement

A ChatGPT tud ajánlani csempét, de felrakni továbbra sem fogja

A Mapei kutatása rámutat, hogy az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy az ügyfél az AI segítségével tájékozódik, ötleteket gyűjt, és megpróbálja megérteni az előtte álló munkát. A határ ott húzódik, ahol az AI már nem egyszerű információforrásként, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő virtuális műszaki ellenőrként van jelen. Ha a megrendelő mindenáron az AI tanácsának végrehajtását várja a szakembertől, könnyen éppen az történhet, amit el akart kerülni: szakszerű kivitelezés helyett kontármunka készül.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák