Zöld Energia

A megnövekedett UV sugárzás hatásai a napelemeinkre

Francia tudósok a napelem modulokban található különböző anyagok hatékonyságát vizsgálták ultraibolya (UV) fény alatt.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-17

Szerző:

Vanessza

Az eredmények azt bizonyítják, hogy a bizonyos adalékokat tartalmazó kapszulázó anyagok idővel hajlamosak besárgulni, ami hozzájárulhat a teljesítmény romláshoz, különböző problémák léphetnek fel a napelemes rendszer működése során – számol be a PV-magazin. Magát a tokozóanyagot illetően, a hosszú ideig tartó fénynek való kitettség során bekövetkező sárgulás gyakori probléma, amely önmagában is teljesítménycsökkenést okozhat, és csökkentheti az egyéb degradációval szembeni védelem szintjét is. A csoport egycellás modulokat állított elő, 160 fokon laminált heteroátmenetű napelemeket használva, öt különböző, kereskedelmi forgalomban kapható PV-kapszulázó anyaggal – kettő etilénvinil-acetát (EVA) alapú, három pedig poliolefin (POE) alapú. Ezeket a modulokat 4200 órán keresztül világították, és a mintákat mintegy 1300 órán keresztül ultraibolya sugárzás és megemelt hőmérséklet mellett is tesztelték.

Az eredmények azt mutatták, hogy az EVA tokozóanyag volt a leginkább érintett, és a POE minták közül kettő is mutatott kisebb mértékű sárgulást. Figyelemre méltó, hogy az a három minta, amelyik sárgulást mutatott, olyan adalékanyagokat tartalmazott, amelyeket az UV-fény elnyelésére terveztek. A 4200 órás tesztelés után az EVA modul a kezdeti teljesítményének 4,2%-át veszítette el. Végső soron bebizonyosodott, hogy az UV-abszorbens adalékanyagok hajlamosak lebomlani, ami idővel befolyásolja a PV-modulok teljesítményét. A megoldást az jelentené, ha a szerves UV-abszorberek helyett inkább ásványi alapú anyagokat próbálnának ki a gyártás során.

Zöld Energia

Mi történne, ha a rekorderejű szelet szélturbinák hasznosítanák?

Megdőlt az országos napi szélrekord szombaton.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megdőlt az országos napi szélrekord június 13-án – közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján vasárnap. Azt írták: szombaton egy átvonuló intenzív zápor környezetében Győr Egyetem meteorológiai állomáson kora délután óránként 99 kilométeres széllökést mértek, amellyel megdőlt az erre a napra vonatkozó legerősebb széllökés országos rekordja. Hozzátették: a korábbi, óránkénti 97,6 kilométeres rekordot Békéscsabán rögzítették, még 2018-ban – írja az alternativenergia.hu.

Mennyire volt erős a mostani szél?

A Győrben mért 99 km/órás széllökés ugyan országos napi rekordnak számít június 13-ára vonatkozóan, de messze elmarad a Magyarországon valaha mért legerősebb széltől. Az országos abszolút rekordot 172 km/órás széllökéssel tartják nyilván, amelyet a Kab-hegyen mértek 2010 decemberében. A hegyvidéki területeken rendszeresen előfordulnak a 120-150 km/órát meghaladó széllökések, míg síkvidéken a 100 km/órát meghaladó értékek már kifejezetten ritkának számítanak.

Mit jelent ez a szélenergia szempontjából?

A szélenergia-termelés szempontjából a 99 km/órás, vagyis mintegy 27,5 méter/másodperces szél rendkívül erősnek számít. A modern szélturbinák jellemzően már 10-15 km/órás szélsebességnél termelni kezdenek, a maximális teljesítményüket pedig általában 45-55 km/órás szél környékén érik el. A túl erős szelek azonban már veszélyt jelenthetnek a berendezésekre, ezért a legtöbb nagy szélturbina 90-100 km/órás szélsebesség környékén automatikusan leáll.

A világ vezető szélenergia-termelő országaiban – például Dániában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában – az éves átlagos szélsebesség a legjobb helyszíneken 20-30 km/óra között mozog, a tengeri szélerőműveknél pedig gyakran meghaladja a 35 km/órát is. A most Győrben mért 99 km/órás széllökés tehát jóval erősebb volt annál, mint amire a szélerőműveket optimálisan tervezik.

Mennyi energiát lehetne termelni ilyen széllel?

Egy korszerű, 5 megawattos szélturbina ideális körülmények között naponta akár 120 megawattóra villamos energiát is előállíthat. Ez nagyjából 30-40 magyar háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. Fontos azonban, hogy a 99 km/órás szél csak egy rövid ideig tartó széllökés volt, nem pedig egész nap fennálló átlagos szélsebesség. Ha elméletileg egy ilyen erősségű, de még biztonságosan hasznosítható szél egy teljes napon át fújna, egyetlen nagy szélturbina több tízezer kilowattóra energiát termelhetne, de a gyakorlatban a turbinák ilyen szélerősségnél már jellemzően leállnak a szerkezeti károk elkerülése érdekében.

Tovább olvasom