Zöld Energia
A megnövekedett UV sugárzás hatásai a napelemeinkre
Francia tudósok a napelem modulokban található különböző anyagok hatékonyságát vizsgálták ultraibolya (UV) fény alatt.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy a bizonyos adalékokat tartalmazó kapszulázó anyagok idővel hajlamosak besárgulni, ami hozzájárulhat a teljesítmény romláshoz, különböző problémák léphetnek fel a napelemes rendszer működése során – számol be a PV-magazin. Magát a tokozóanyagot illetően, a hosszú ideig tartó fénynek való kitettség során bekövetkező sárgulás gyakori probléma, amely önmagában is teljesítménycsökkenést okozhat, és csökkentheti az egyéb degradációval szembeni védelem szintjét is. A csoport egycellás modulokat állított elő, 160 fokon laminált heteroátmenetű napelemeket használva, öt különböző, kereskedelmi forgalomban kapható PV-kapszulázó anyaggal – kettő etilénvinil-acetát (EVA) alapú, három pedig poliolefin (POE) alapú. Ezeket a modulokat 4200 órán keresztül világították, és a mintákat mintegy 1300 órán keresztül ultraibolya sugárzás és megemelt hőmérséklet mellett is tesztelték.
Az eredmények azt mutatták, hogy az EVA tokozóanyag volt a leginkább érintett, és a POE minták közül kettő is mutatott kisebb mértékű sárgulást. Figyelemre méltó, hogy az a három minta, amelyik sárgulást mutatott, olyan adalékanyagokat tartalmazott, amelyeket az UV-fény elnyelésére terveztek. A 4200 órás tesztelés után az EVA modul a kezdeti teljesítményének 4,2%-át veszítette el. Végső soron bebizonyosodott, hogy az UV-abszorbens adalékanyagok hajlamosak lebomlani, ami idővel befolyásolja a PV-modulok teljesítményét. A megoldást az jelentené, ha a szerves UV-abszorberek helyett inkább ásványi alapú anyagokat próbálnának ki a gyártás során.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
