Zöldinfó
A mesterséges intelligencia már az elefántokat is óvja
Mesterséges intelligencia segíti a vadon élő ázsiai elefántok védelmét Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A mesterséges intelligencia és a műholdas helymeghatározás segítségével valós időben figyelik a vadon élő ázsiai elefántok mozgását a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – derül ki az alternativenergia.hu cikkéből. A jünnani vadon élő ázsiai elefántok megfigyelésében a kínai Pejtou (BeiDou) műholdas navigációs rendszerre épülő intelligens nyakörveket alkalmaznak. Az eszközök folyamatosan adatokat szolgáltatnak az állatok helyzetéről, mozgásáról és aktivitásáról, amelyeket mesterséges intelligenciával támogatott elemzőrendszerek dolgoznak fel. Kifejezetten a vadon élő ázsiai elefántok védelmére fejlesztették ki ezeket a nyakörveket, amelyek valós időben képesek követni az állatok helyzetét és aktivitási állapotát – mondta Csen Fej, a kínai Nemzeti Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal Ázsiai Elefántkutató Központjának igazgatója.
Az ázsiai elefánt a trópusi erdei ökoszisztémák egyik kulcsfontosságú eleme, Kínában kiemelt állami védelem alatt áll, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Jünnan tartományban jelenleg kilenc elefántcsorda él több mint 300 egyeddel, mintegy 40 település térségében. A nagy mennyiségű adat elemzésében a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik: képes az állatok napi aktivitási mintázatainak, szezonális viselkedésének és mozgási útvonalainak azonosítására. A rendszer előre jelezheti azokat a helyzeteket is, amikor az állatok emberi települések vagy közlekedési infrastruktúra közelébe kerülhetnek.
A kutatók szerint az aktivitási mintázatok elemzése kulcsfontosságú az állatok viselkedésének megértésében, mivel segít feltárni, miként alkalmazkodnak környezetükhöz, illetve milyen környezeti hatások vagy túlélési kockázatok befolyásolják mozgásukat. A hagyományos terepi megfigyeléssel vagy kameracsapdákkal szemben a műholdas nyomkövető rendszerek megszakítás nélküli, teljesen automatizált adatgyűjtést tesznek lehetővé. A Jünnanban működő mesterséges intelligenciára épülő infravörös megfigyelőrendszerek valós idejű riasztást is képesek küldeni, ha elefántok közelítenek lakott területekhez vagy vasútvonalakhoz. A Kína-Laosz vasútvonal mentén alagutak meghosszabbításával, hidak építésével és védőkerítések telepítésével olyan infrastruktúrát alakítottak ki, amely biztosítja az elefántok biztonságos mozgását. Az intelligens figyelőrendszerek emellett segítenek megelőzni az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat.
Zöldinfó
Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül
Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.
“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.
A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.
Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.
Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNem sütött tisztán a nap a napelemes pályázatok felett
