Zöldinfó

A mesterséges intelligencia már az elefántokat is óvja

Mesterséges intelligencia segíti a vadon élő ázsiai elefántok védelmét Kínában.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2026-05-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia és a műholdas helymeghatározás segítségével valós időben figyelik a vadon élő ázsiai elefántok mozgását a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – derül ki az alternativenergia.hu cikkéből. A jünnani vadon élő ázsiai elefántok megfigyelésében a kínai Pejtou (BeiDou) műholdas navigációs rendszerre épülő intelligens nyakörveket alkalmaznak. Az eszközök folyamatosan adatokat szolgáltatnak az állatok helyzetéről, mozgásáról és aktivitásáról, amelyeket mesterséges intelligenciával támogatott elemzőrendszerek dolgoznak fel. Kifejezetten a vadon élő ázsiai elefántok védelmére fejlesztették ki ezeket a nyakörveket, amelyek valós időben képesek követni az állatok helyzetét és aktivitási állapotát – mondta Csen Fej, a kínai Nemzeti Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal Ázsiai Elefántkutató Központjának igazgatója.

Az ázsiai elefánt a trópusi erdei ökoszisztémák egyik kulcsfontosságú eleme, Kínában kiemelt állami védelem alatt áll, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Jünnan tartományban jelenleg kilenc elefántcsorda él több mint 300 egyeddel, mintegy 40 település térségében. A nagy mennyiségű adat elemzésében a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik: képes az állatok napi aktivitási mintázatainak, szezonális viselkedésének és mozgási útvonalainak azonosítására. A rendszer előre jelezheti azokat a helyzeteket is, amikor az állatok emberi települések vagy közlekedési infrastruktúra közelébe kerülhetnek.

A kutatók szerint az aktivitási mintázatok elemzése kulcsfontosságú az állatok viselkedésének megértésében, mivel segít feltárni, miként alkalmazkodnak környezetükhöz, illetve milyen környezeti hatások vagy túlélési kockázatok befolyásolják mozgásukat. A hagyományos terepi megfigyeléssel vagy kameracsapdákkal szemben a műholdas nyomkövető rendszerek megszakítás nélküli, teljesen automatizált adatgyűjtést tesznek lehetővé. A Jünnanban működő mesterséges intelligenciára épülő infravörös megfigyelőrendszerek valós idejű riasztást is képesek küldeni, ha elefántok közelítenek lakott területekhez vagy vasútvonalakhoz. A Kína-Laosz vasútvonal mentén alagutak meghosszabbításával, hidak építésével és védőkerítések telepítésével olyan infrastruktúrát alakítottak ki, amely biztosítja az elefántok biztonságos mozgását. Az intelligens figyelőrendszerek emellett segítenek megelőzni az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem elefánt környezetvédelem vadállat vadon élő állat

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom