Zöld Energia
A napelemek következő generációját fejlesztették ki belga tudósok
A napelemekkel kombinálható hidrogénpaneleket rengeteg területen hasznosíthatják.
A belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem csapata olyan tetőre telepíthető paneleket fejlesztett ki a Solhyd projekt keretében, amelyek a napenergiát és a levegőben lévő vizet egyszerre hasznosítják – számol be a PV Magazine. A hagyományos napelemekkel ellentétben a hidrogénpanelek nem vezetékekkel, hanem csövekkel csatlakoztathatóak. A technológia lényege, hogy a panel napenergia felhasználásával hoz létre közvetlenül hidrogént a vízpárából. A szakértők szerint fejlesztésük hatékonysága 15 százalékos, és napi 250 liter hidrogén előállítására alkalmas. A rendszerben felül egy napelemes réteg található, a hidrogént közvetlenül, egy membrán segítségével vonják ki a levegőből. A cél most az, hogy egy egyetemi vállalat révén a piacra is bevezessék a panelt.
„A Solhyd hidrogénpaneljei kompatibilisek a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható modern PV-modullal, amelyeket közvetlenül a rendszerünkhöz lehet csatlakoztatni. Így profitálhatunk a PV-ipar folyamatban lévő fejlesztéseiből és költségcsökkentéséből” – mondta Jan Rongé, a csapat tagja.
A kutatók szerint találmányuk ideális a decentralizált termelésre. Becslésük alapján 20 panel elég lehet, hogy egész télen biztosítson hőt és áramot egy jól szigetelt, hőszivattyús háznak. Egy napkollektor és hagyományos napelemek mellé telepítve a hidrogénpanelek segíthetik az otthonok fűtését, ráadásul egész évben áramot szolgáltathatnak. „A hidrogénpanelek maguk nem tárolják a hidrogént, és nagyon alacsony nyomáson működnek. Ez számos biztonsági és költségbeli előnnyel jár” – emelte ki Rongé, hozzátéve, hogy a hidrogént központilag gyűjti be a rendszer, és szükség szerint sűríti is azt. A szakértők úgy vélik, a Solhyd paneljeit különböző területeken, köztük a közlekedésben lehetne alkalmazni. Rongé szerint rövid távon a közepes méretű felhasználást, így tartalékenergiaként való alkalmazást célozzák meg.
A Solhyd szeptemberben költözött ki az egyetem laboratóriumából, és indított be egy kisebb gyártelepet. Itt eleinte néhány tucat panelt fognak elkészíteni a pilotprojektek számára, 2026-ra viszont már évi 5000-et hoznának létre. A tömeggyártás beindulásával a panelek költsége is látványosan lecsökkenhet.
Kép: Comate
Zöld Energia
Magyarország a fenntartható energiaút felé – a nap és a föld erejével
Energiatárolók és a geotermikus energia erősítheti az energiaszuverenitást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországon naperőművekkel megtermelt energia tárolására, továbbá a geotermikus energia felhasználásának erősítésére van szükség ahhoz, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön – írja az alternativenergia.hu. Lantos Csaba a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) közgyűlésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy 2010-ben Magyarországon még mindössze 300 darab, összesen 1,4 megawattnyi naperőműtelep működött. Ma 316 ezer naperőmű együttesen 8100 megawattnyi áramot termel. Ekkora mértékű növekedést senki nem ért el a világon, és abban is világelső az ország, hogy a napelemek által megtermelt áram aránya 25 százalék a teljes megtermelt mennyiségből. Magyarország megelőzi ezzel Chilét és Görögországot, az import elektromos áram hányada pedig jelentősen, körülbelül tíz százalékkal csökkent – ismertette a miniszter. “Erről szól az energiaszuverenitás” – mutatott rá.
A megyei jogú városok vezetőivel arról tárgyaltak, hogy miként lehet olyan újabb beruházásokat végrehajtani, olyan szabályozást és támogatási rendszert kialakítani, amelyek például energiatárolók telepítését segítené. Ma a naperőművekkel megtermelt 12 terawattóra mennyiségű áramból másfél terawattóra a többlet, amit hasznosabb lenne nem a hálózatba táplálni, hanem helyben energiatárolókban megőrizni – jelezte Lantos Csaba. A miniszter azzal folytatta: Magyarországnak kitűnőek a geotermális adottságai, “támogatjuk, hogy minél több geotermiát használjunk” úgy, hogy nemcsak kivesszük a fúrt kutakból a meleg vizet, hanem a lehűlés után visszatápláljuk. Ez erősíti a körforgásos energiafelhasználást, mert fenntartható jövőt kell építenünk, ahol kevesebb üvegházhatású gázt használunk, egy zöldebb világ pedig jobban élhető világ lesz – mondta.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP), egyben a MJVSZ elnöke felidézte, hogy 1994 és 1998 között az akkori baloldali kormány eladta a közműcégeket külföldi tulajdonosoknak, ettől pedig “óriási lett ennek az országnak a kiszolgáltatottsága”. Ezt követően a 2002 és 2010 közötti gazdaságpolitika eredménye az lett, hogy mi, magyar polgárok fizettük Európában a legtöbbet a gázért és a villanyért.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaZsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaAz akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek