Zöld Energia
A napelemek következő generációját fejlesztették ki belga tudósok
A napelemekkel kombinálható hidrogénpaneleket rengeteg területen hasznosíthatják.
A belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem csapata olyan tetőre telepíthető paneleket fejlesztett ki a Solhyd projekt keretében, amelyek a napenergiát és a levegőben lévő vizet egyszerre hasznosítják – számol be a PV Magazine. A hagyományos napelemekkel ellentétben a hidrogénpanelek nem vezetékekkel, hanem csövekkel csatlakoztathatóak. A technológia lényege, hogy a panel napenergia felhasználásával hoz létre közvetlenül hidrogént a vízpárából. A szakértők szerint fejlesztésük hatékonysága 15 százalékos, és napi 250 liter hidrogén előállítására alkalmas. A rendszerben felül egy napelemes réteg található, a hidrogént közvetlenül, egy membrán segítségével vonják ki a levegőből. A cél most az, hogy egy egyetemi vállalat révén a piacra is bevezessék a panelt.
„A Solhyd hidrogénpaneljei kompatibilisek a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható modern PV-modullal, amelyeket közvetlenül a rendszerünkhöz lehet csatlakoztatni. Így profitálhatunk a PV-ipar folyamatban lévő fejlesztéseiből és költségcsökkentéséből” – mondta Jan Rongé, a csapat tagja.
A kutatók szerint találmányuk ideális a decentralizált termelésre. Becslésük alapján 20 panel elég lehet, hogy egész télen biztosítson hőt és áramot egy jól szigetelt, hőszivattyús háznak. Egy napkollektor és hagyományos napelemek mellé telepítve a hidrogénpanelek segíthetik az otthonok fűtését, ráadásul egész évben áramot szolgáltathatnak. „A hidrogénpanelek maguk nem tárolják a hidrogént, és nagyon alacsony nyomáson működnek. Ez számos biztonsági és költségbeli előnnyel jár” – emelte ki Rongé, hozzátéve, hogy a hidrogént központilag gyűjti be a rendszer, és szükség szerint sűríti is azt. A szakértők úgy vélik, a Solhyd paneljeit különböző területeken, köztük a közlekedésben lehetne alkalmazni. Rongé szerint rövid távon a közepes méretű felhasználást, így tartalékenergiaként való alkalmazást célozzák meg.
A Solhyd szeptemberben költözött ki az egyetem laboratóriumából, és indított be egy kisebb gyártelepet. Itt eleinte néhány tucat panelt fognak elkészíteni a pilotprojektek számára, 2026-ra viszont már évi 5000-et hoznának létre. A tömeggyártás beindulásával a panelek költsége is látványosan lecsökkenhet.
Kép: Comate
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés19 óra telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
