Zöld Energia

A napelemek következő generációját fejlesztették ki belga tudósok

A napelemekkel kombinálható hidrogénpaneleket rengeteg területen hasznosíthatják.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-06

Szerző:

Hell

A belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem csapata olyan tetőre telepíthető paneleket fejlesztett ki a Solhyd projekt keretében, amelyek a napenergiát és a levegőben lévő vizet egyszerre hasznosítják – számol be a PV Magazine. A hagyományos napelemekkel ellentétben a hidrogénpanelek nem vezetékekkel, hanem csövekkel csatlakoztathatóak. A technológia lényege, hogy a panel napenergia felhasználásával hoz létre közvetlenül hidrogént a vízpárából. A szakértők szerint fejlesztésük hatékonysága 15 százalékos, és napi 250 liter hidrogén előállítására alkalmas. A rendszerben felül egy napelemes réteg található, a hidrogént közvetlenül, egy membrán segítségével vonják ki a levegőből. A cél most az, hogy egy egyetemi vállalat révén a piacra is bevezessék a panelt.

„A Solhyd hidrogénpaneljei kompatibilisek a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható modern PV-modullal, amelyeket közvetlenül a rendszerünkhöz lehet csatlakoztatni. Így profitálhatunk a PV-ipar folyamatban lévő fejlesztéseiből és költségcsökkentéséből” – mondta Jan Rongé, a csapat tagja.

A kutatók szerint találmányuk ideális a decentralizált termelésre. Becslésük alapján 20 panel elég lehet, hogy egész télen biztosítson hőt és áramot egy jól szigetelt, hőszivattyús háznak. Egy napkollektor és hagyományos napelemek mellé telepítve a hidrogénpanelek segíthetik az otthonok fűtését, ráadásul egész évben áramot szolgáltathatnak. „A hidrogénpanelek maguk nem tárolják a hidrogént, és nagyon alacsony nyomáson működnek. Ez számos biztonsági és költségbeli előnnyel jár” – emelte ki Rongé, hozzátéve, hogy a hidrogént központilag gyűjti be a rendszer, és szükség szerint sűríti is azt. A szakértők úgy vélik, a Solhyd paneljeit különböző területeken, köztük a közlekedésben lehetne alkalmazni. Rongé szerint rövid távon a közepes méretű felhasználást, így tartalékenergiaként való alkalmazást célozzák meg.

A Solhyd szeptemberben költözött ki az egyetem laboratóriumából, és indított be egy kisebb gyártelepet. Itt eleinte néhány tucat panelt fognak elkészíteni a pilotprojektek számára, 2026-ra viszont már évi 5000-et hoznának létre. A tömeggyártás beindulásával a panelek költsége is látványosan lecsökkenhet.

Kép: Comate

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Tovább olvasom