Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A napelemek következő generációját fejlesztették ki belga tudósok

A napelemekkel kombinálható hidrogénpaneleket rengeteg területen hasznosíthatják.

Létrehozva:

|

A belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem csapata olyan tetőre telepíthető paneleket fejlesztett ki a Solhyd projekt keretében, amelyek a napenergiát és a levegőben lévő vizet egyszerre hasznosítják – számol be a PV Magazine. A hagyományos napelemekkel ellentétben a hidrogénpanelek nem vezetékekkel, hanem csövekkel csatlakoztathatóak. A technológia lényege, hogy a panel napenergia felhasználásával hoz létre közvetlenül hidrogént a vízpárából. A szakértők szerint fejlesztésük hatékonysága 15 százalékos, és napi 250 liter hidrogén előállítására alkalmas. A rendszerben felül egy napelemes réteg található, a hidrogént közvetlenül, egy membrán segítségével vonják ki a levegőből. A cél most az, hogy egy egyetemi vállalat révén a piacra is bevezessék a panelt.

„A Solhyd hidrogénpaneljei kompatibilisek a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható modern PV-modullal, amelyeket közvetlenül a rendszerünkhöz lehet csatlakoztatni. Így profitálhatunk a PV-ipar folyamatban lévő fejlesztéseiből és költségcsökkentéséből” – mondta Jan Rongé, a csapat tagja.

A kutatók szerint találmányuk ideális a decentralizált termelésre. Becslésük alapján 20 panel elég lehet, hogy egész télen biztosítson hőt és áramot egy jól szigetelt, hőszivattyús háznak. Egy napkollektor és hagyományos napelemek mellé telepítve a hidrogénpanelek segíthetik az otthonok fűtését, ráadásul egész évben áramot szolgáltathatnak. „A hidrogénpanelek maguk nem tárolják a hidrogént, és nagyon alacsony nyomáson működnek. Ez számos biztonsági és költségbeli előnnyel jár” – emelte ki Rongé, hozzátéve, hogy a hidrogént központilag gyűjti be a rendszer, és szükség szerint sűríti is azt. A szakértők úgy vélik, a Solhyd paneljeit különböző területeken, köztük a közlekedésben lehetne alkalmazni. Rongé szerint rövid távon a közepes méretű felhasználást, így tartalékenergiaként való alkalmazást célozzák meg.

Advertisement

A Solhyd szeptemberben költözött ki az egyetem laboratóriumából, és indított be egy kisebb gyártelepet. Itt eleinte néhány tucat panelt fognak elkészíteni a pilotprojektek számára, 2026-ra viszont már évi 5000-et hoznának létre. A tömeggyártás beindulásával a panelek költsége is látványosan lecsökkenhet.

 

Advertisement

 

Kép: Comate

Advertisement

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Advertisement

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák