Zöldinfó
A napelemes tetőcserepek jelenleg még drágák, de mi szól mellettük?
A napelemes tetőcserepek kifejezetten széppé varázsolhatják otthonunkat, de nem árt tisztában lenni vele: rendkívül költséges beruházásról van szó.
Amikor otthoni napelemekről van szó, az emberek többsége a háztetőre telepíthető panelekben gondolkodik, pedig egyéb, az otthon megjelenését kevésbé befolyásoló megoldások is elérhetőek. Az épületbe integrálható fotovoltaikus technológiák (BIPV) közül a legismertebbek alighanem a napelemes cserepek, ezek közé tartoznak a Tesla által gyártott eszközök, de itthon a Terrán is kínál ilyen típusú termékeket. Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a napelemek, úgy próbálnak egyre többen alternatívát találni a tetőt gyakran elcsúfító panelekre.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Vajon megéri valamilyen BIPV megoldás mellett dönteni? Elterjedhet egyáltalán a jövőben a megközelítés? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a SolarQuotes blog, amely a közelmúltban melbourne-i 2022 All Energy Australia konferencián közelről is szemügyre vehetett néhány BIPV terméket.
Költséges mulatság
Az integrálható megközelítés lényege jellemzően az, hogy a fotovoltaikus cellákat közvetlenül az épületbe, így a tetőbe telepítsék. A napelemek helyet kaphatnak akár a falakban vagy az ablakban is, de tény, hogy a legtöbb háztulajdonos a tető mellett dönt. Fontos leszögezni, hogy a napelemes cserepek igen költségesek, egyelőre főként azok számára kínálhatnak megoldást, akiknek elég fontos az esztétika ahhoz, hogy a szokásosnál is komolyabb összeget fordítsanak a napelemes beruházásra. A legalkalmasabb idő a telepítésre az otthonépítés, valamint a tetőcsere lehet, jó állapotú tetőszerkezetet ritkán szokás átépíteni csak emiatt. Érdemes azt is felmérni, hogy egyáltalán mennyire lehet észrevenni a tetőn lévő napelemeket.
Egy kifejezetten magas ház esetében például elképzelhető, hogy a tető egyáltalán vagy alig látható, így az érzékelhető szépség talán nem is csorbul a hagyományos panelek miatt. Érdekes szempont az is, hogy noha az ember azt hihetné, hogy egész tetőjét napelemes cserepekre cserélve növelheti a termelést, ez nincs így. A legtöbb napelemes cserép alkalmatlan arra, hogy a teljes tetőt befedje, ilyen szempontból ezért jobb választások lehetnek a hatékony, a tetőbe nem besimuló panelek.
Mit tud egy napelemes tetőcserép?
Napjainkban sok napelem esetében magára a termékre és a teljesítményre is legalább 25 év garancia érhető el. A BIPV-nél azonban a termékgarancia általában kevesebb, tíz év szokott lenni, ami azt jelenti, hogy tíz év elteltével a tető ugyan megmarad, áramtermelése viszont jelentősen lecsökkenhet. További problémát okozhat, hogy míg a hagyományos paneleknél gyakran más gyártó alkatrészei is felhasználhatóak a javításhoz, addig a napelemes cserepeknél ez ritkán van így. Ez különösen akkor lehet kellemetlen, ha a gyártó idő közben megszűnik. A BIPV ellen szól továbbá, hogy ezen termékek hatékonysága jellemzően elmarad a többi kereskedelmi napeleméhez képest. Amennyiben a cserép nem fekete vagy nagyon sötét, szinte feketés kék, kevesebb napsugárzás jut el a cellákhoz, ami mérsékli a termelést. A visszaesés akár 15-20 százalékos is lehet.
A fotovoltaikus cserepek számára ráadásul a hő is külön kihívást okozhat: míg a hagyományos panelek a tetőtől elemelkedve szellőzhetnek, addig a cserepek felforrósodhatnak, ezért tovább csökkenhet hatékonyságuk. A panelek egyébként kiemelkedve árnyékot is adhatnak, ezzel hűtve az otthont, a BIPV-k ezzel szemben viszont éppen melegíthetik a házat. Jelenleg tehát a napelemes tetőcserepek nagyon drágának számítanak, a helyzet azonban idővel megváltozhat. A BIPV sok más napelemes technológiához hasonlóan egyre olcsóbbá válik, a területnek pedig vannak komoly előnyei – a celláknak például nincs szükségük külön struktúrára, közvetlenül az épületbe illeszthetőek.
Ahhoz, hogy a napelemes cserepek igazán elterjedjenek, standardizálásra, valamint arra is szükség lesz, hogy komolyabb legyen az átjárás a tetőfedés és a napelem-telepítés között. A SolarQuotes jóslata alapján az akadályok miatt még évekbe telhet, mire a BIPV területe igazán berobban, ezzel párhuzamosan azonban a vetélytársak, a hagyományos, hatékonyabb, olcsóbban és egyszerűbben beszerezhető panelek is fejlődni fognak.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért

