Zöldinfó
A napelemes tetőcserepek jelenleg még drágák, de mi szól mellettük?
A napelemes tetőcserepek kifejezetten széppé varázsolhatják otthonunkat, de nem árt tisztában lenni vele: rendkívül költséges beruházásról van szó.
Amikor otthoni napelemekről van szó, az emberek többsége a háztetőre telepíthető panelekben gondolkodik, pedig egyéb, az otthon megjelenését kevésbé befolyásoló megoldások is elérhetőek. Az épületbe integrálható fotovoltaikus technológiák (BIPV) közül a legismertebbek alighanem a napelemes cserepek, ezek közé tartoznak a Tesla által gyártott eszközök, de itthon a Terrán is kínál ilyen típusú termékeket. Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a napelemek, úgy próbálnak egyre többen alternatívát találni a tetőt gyakran elcsúfító panelekre.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Vajon megéri valamilyen BIPV megoldás mellett dönteni? Elterjedhet egyáltalán a jövőben a megközelítés? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a SolarQuotes blog, amely a közelmúltban melbourne-i 2022 All Energy Australia konferencián közelről is szemügyre vehetett néhány BIPV terméket.
Költséges mulatság
Az integrálható megközelítés lényege jellemzően az, hogy a fotovoltaikus cellákat közvetlenül az épületbe, így a tetőbe telepítsék. A napelemek helyet kaphatnak akár a falakban vagy az ablakban is, de tény, hogy a legtöbb háztulajdonos a tető mellett dönt. Fontos leszögezni, hogy a napelemes cserepek igen költségesek, egyelőre főként azok számára kínálhatnak megoldást, akiknek elég fontos az esztétika ahhoz, hogy a szokásosnál is komolyabb összeget fordítsanak a napelemes beruházásra. A legalkalmasabb idő a telepítésre az otthonépítés, valamint a tetőcsere lehet, jó állapotú tetőszerkezetet ritkán szokás átépíteni csak emiatt. Érdemes azt is felmérni, hogy egyáltalán mennyire lehet észrevenni a tetőn lévő napelemeket.
Egy kifejezetten magas ház esetében például elképzelhető, hogy a tető egyáltalán vagy alig látható, így az érzékelhető szépség talán nem is csorbul a hagyományos panelek miatt. Érdekes szempont az is, hogy noha az ember azt hihetné, hogy egész tetőjét napelemes cserepekre cserélve növelheti a termelést, ez nincs így. A legtöbb napelemes cserép alkalmatlan arra, hogy a teljes tetőt befedje, ilyen szempontból ezért jobb választások lehetnek a hatékony, a tetőbe nem besimuló panelek.
Mit tud egy napelemes tetőcserép?
Napjainkban sok napelem esetében magára a termékre és a teljesítményre is legalább 25 év garancia érhető el. A BIPV-nél azonban a termékgarancia általában kevesebb, tíz év szokott lenni, ami azt jelenti, hogy tíz év elteltével a tető ugyan megmarad, áramtermelése viszont jelentősen lecsökkenhet. További problémát okozhat, hogy míg a hagyományos paneleknél gyakran más gyártó alkatrészei is felhasználhatóak a javításhoz, addig a napelemes cserepeknél ez ritkán van így. Ez különösen akkor lehet kellemetlen, ha a gyártó idő közben megszűnik. A BIPV ellen szól továbbá, hogy ezen termékek hatékonysága jellemzően elmarad a többi kereskedelmi napeleméhez képest. Amennyiben a cserép nem fekete vagy nagyon sötét, szinte feketés kék, kevesebb napsugárzás jut el a cellákhoz, ami mérsékli a termelést. A visszaesés akár 15-20 százalékos is lehet.
A fotovoltaikus cserepek számára ráadásul a hő is külön kihívást okozhat: míg a hagyományos panelek a tetőtől elemelkedve szellőzhetnek, addig a cserepek felforrósodhatnak, ezért tovább csökkenhet hatékonyságuk. A panelek egyébként kiemelkedve árnyékot is adhatnak, ezzel hűtve az otthont, a BIPV-k ezzel szemben viszont éppen melegíthetik a házat. Jelenleg tehát a napelemes tetőcserepek nagyon drágának számítanak, a helyzet azonban idővel megváltozhat. A BIPV sok más napelemes technológiához hasonlóan egyre olcsóbbá válik, a területnek pedig vannak komoly előnyei – a celláknak például nincs szükségük külön struktúrára, közvetlenül az épületbe illeszthetőek.
Ahhoz, hogy a napelemes cserepek igazán elterjedjenek, standardizálásra, valamint arra is szükség lesz, hogy komolyabb legyen az átjárás a tetőfedés és a napelem-telepítés között. A SolarQuotes jóslata alapján az akadályok miatt még évekbe telhet, mire a BIPV területe igazán berobban, ezzel párhuzamosan azonban a vetélytársak, a hagyományos, hatékonyabb, olcsóbban és egyszerűbben beszerezhető panelek is fejlődni fognak.
Zöldinfó
A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.
A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.
A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.
Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.
A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik

