Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A napelemes tetőcserepek jelenleg még drágák, de mi szól mellettük?

A napelemes tetőcserepek kifejezetten széppé varázsolhatják otthonunkat, de nem árt tisztában lenni vele: rendkívül költséges beruházásról van szó.

Létrehozva:

|

Amikor otthoni napelemekről van szó, az emberek többsége a háztetőre telepíthető panelekben gondolkodik, pedig egyéb, az otthon megjelenését kevésbé befolyásoló megoldások is elérhetőek. Az épületbe integrálható fotovoltaikus technológiák (BIPV) közül a legismertebbek alighanem a napelemes cserepek, ezek közé tartoznak a Tesla által gyártott eszközök, de itthon a Terrán is kínál ilyen típusú termékeket. Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a napelemek, úgy próbálnak egyre többen alternatívát találni a tetőt gyakran elcsúfító panelekre.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Vajon megéri valamilyen BIPV megoldás mellett dönteni? Elterjedhet egyáltalán a jövőben a megközelítés? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a SolarQuotes blog, amely a közelmúltban melbourne-i 2022 All Energy Australia konferencián közelről is szemügyre vehetett néhány BIPV terméket.

Költséges mulatság

Advertisement

Az integrálható megközelítés lényege jellemzően az, hogy a fotovoltaikus cellákat közvetlenül az épületbe, így a tetőbe telepítsék. A napelemek helyet kaphatnak akár a falakban vagy az ablakban is, de tény, hogy a legtöbb háztulajdonos a tető mellett dönt. Fontos leszögezni, hogy a napelemes cserepek igen költségesek, egyelőre főként azok számára kínálhatnak megoldást, akiknek elég fontos az esztétika ahhoz, hogy a szokásosnál is komolyabb összeget fordítsanak a napelemes beruházásra. A legalkalmasabb idő a telepítésre az otthonépítés, valamint a tetőcsere lehet, jó állapotú tetőszerkezetet ritkán szokás átépíteni csak emiatt. Érdemes azt is felmérni, hogy egyáltalán mennyire lehet észrevenni a tetőn lévő napelemeket.

Terrán Generon napelemes tetőcserép

Egy kifejezetten magas ház esetében például elképzelhető, hogy a tető egyáltalán vagy alig látható, így az érzékelhető szépség talán nem is csorbul a hagyományos panelek miatt. Érdekes szempont az is, hogy noha az ember azt hihetné, hogy egész tetőjét napelemes cserepekre cserélve növelheti a termelést, ez nincs így. A legtöbb napelemes cserép alkalmatlan arra, hogy a teljes tetőt befedje, ilyen szempontból ezért jobb választások lehetnek a hatékony, a tetőbe nem besimuló panelek.

Mit tud egy napelemes tetőcserép?

Advertisement

Napjainkban sok napelem esetében magára a termékre és a teljesítményre is legalább 25 év garancia érhető el. A BIPV-nél azonban a termékgarancia általában kevesebb, tíz év szokott lenni, ami azt jelenti, hogy tíz év elteltével a tető ugyan megmarad, áramtermelése viszont jelentősen lecsökkenhet. További problémát okozhat, hogy míg a hagyományos paneleknél gyakran más gyártó alkatrészei is felhasználhatóak a javításhoz, addig a napelemes cserepeknél ez ritkán van így. Ez különösen akkor lehet kellemetlen, ha a gyártó idő közben megszűnik. A BIPV ellen szól továbbá, hogy ezen termékek hatékonysága jellemzően elmarad a többi kereskedelmi napeleméhez képest. Amennyiben a cserép nem fekete vagy nagyon sötét, szinte feketés kék, kevesebb napsugárzás jut el a cellákhoz, ami mérsékli a termelést. A visszaesés akár 15-20 százalékos is lehet.

A fotovoltaikus cserepek számára ráadásul a hő is külön kihívást okozhat: míg a hagyományos panelek a tetőtől elemelkedve szellőzhetnek, addig a cserepek felforrósodhatnak, ezért tovább csökkenhet hatékonyságuk. A panelek egyébként kiemelkedve árnyékot is adhatnak, ezzel hűtve az otthont, a BIPV-k ezzel szemben viszont éppen melegíthetik a házat. Jelenleg tehát a napelemes tetőcserepek nagyon drágának számítanak, a helyzet azonban idővel megváltozhat. A BIPV sok más napelemes technológiához hasonlóan egyre olcsóbbá válik, a területnek pedig vannak komoly előnyei – a celláknak például nincs szükségük külön struktúrára, közvetlenül az épületbe illeszthetőek.

Advertisement

Ahhoz, hogy a napelemes cserepek igazán elterjedjenek, standardizálásra, valamint arra is szükség lesz, hogy komolyabb legyen az átjárás a tetőfedés és a napelem-telepítés között. A SolarQuotes jóslata alapján az akadályok miatt még évekbe telhet, mire a BIPV területe igazán berobban, ezzel párhuzamosan azonban a vetélytársak, a hagyományos, hatékonyabb, olcsóbban és egyszerűbben beszerezhető panelek is fejlődni fognak.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák