Zöldinfó
A napelemes tetőcserepek jelenleg még drágák, de mi szól mellettük?
A napelemes tetőcserepek kifejezetten széppé varázsolhatják otthonunkat, de nem árt tisztában lenni vele: rendkívül költséges beruházásról van szó.
Amikor otthoni napelemekről van szó, az emberek többsége a háztetőre telepíthető panelekben gondolkodik, pedig egyéb, az otthon megjelenését kevésbé befolyásoló megoldások is elérhetőek. Az épületbe integrálható fotovoltaikus technológiák (BIPV) közül a legismertebbek alighanem a napelemes cserepek, ezek közé tartoznak a Tesla által gyártott eszközök, de itthon a Terrán is kínál ilyen típusú termékeket. Ahogy egyre elterjedtebbé válnak a napelemek, úgy próbálnak egyre többen alternatívát találni a tetőt gyakran elcsúfító panelekre.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Vajon megéri valamilyen BIPV megoldás mellett dönteni? Elterjedhet egyáltalán a jövőben a megközelítés? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a SolarQuotes blog, amely a közelmúltban melbourne-i 2022 All Energy Australia konferencián közelről is szemügyre vehetett néhány BIPV terméket.
Költséges mulatság
Az integrálható megközelítés lényege jellemzően az, hogy a fotovoltaikus cellákat közvetlenül az épületbe, így a tetőbe telepítsék. A napelemek helyet kaphatnak akár a falakban vagy az ablakban is, de tény, hogy a legtöbb háztulajdonos a tető mellett dönt. Fontos leszögezni, hogy a napelemes cserepek igen költségesek, egyelőre főként azok számára kínálhatnak megoldást, akiknek elég fontos az esztétika ahhoz, hogy a szokásosnál is komolyabb összeget fordítsanak a napelemes beruházásra. A legalkalmasabb idő a telepítésre az otthonépítés, valamint a tetőcsere lehet, jó állapotú tetőszerkezetet ritkán szokás átépíteni csak emiatt. Érdemes azt is felmérni, hogy egyáltalán mennyire lehet észrevenni a tetőn lévő napelemeket.
Egy kifejezetten magas ház esetében például elképzelhető, hogy a tető egyáltalán vagy alig látható, így az érzékelhető szépség talán nem is csorbul a hagyományos panelek miatt. Érdekes szempont az is, hogy noha az ember azt hihetné, hogy egész tetőjét napelemes cserepekre cserélve növelheti a termelést, ez nincs így. A legtöbb napelemes cserép alkalmatlan arra, hogy a teljes tetőt befedje, ilyen szempontból ezért jobb választások lehetnek a hatékony, a tetőbe nem besimuló panelek.
Mit tud egy napelemes tetőcserép?
Napjainkban sok napelem esetében magára a termékre és a teljesítményre is legalább 25 év garancia érhető el. A BIPV-nél azonban a termékgarancia általában kevesebb, tíz év szokott lenni, ami azt jelenti, hogy tíz év elteltével a tető ugyan megmarad, áramtermelése viszont jelentősen lecsökkenhet. További problémát okozhat, hogy míg a hagyományos paneleknél gyakran más gyártó alkatrészei is felhasználhatóak a javításhoz, addig a napelemes cserepeknél ez ritkán van így. Ez különösen akkor lehet kellemetlen, ha a gyártó idő közben megszűnik. A BIPV ellen szól továbbá, hogy ezen termékek hatékonysága jellemzően elmarad a többi kereskedelmi napeleméhez képest. Amennyiben a cserép nem fekete vagy nagyon sötét, szinte feketés kék, kevesebb napsugárzás jut el a cellákhoz, ami mérsékli a termelést. A visszaesés akár 15-20 százalékos is lehet.
A fotovoltaikus cserepek számára ráadásul a hő is külön kihívást okozhat: míg a hagyományos panelek a tetőtől elemelkedve szellőzhetnek, addig a cserepek felforrósodhatnak, ezért tovább csökkenhet hatékonyságuk. A panelek egyébként kiemelkedve árnyékot is adhatnak, ezzel hűtve az otthont, a BIPV-k ezzel szemben viszont éppen melegíthetik a házat. Jelenleg tehát a napelemes tetőcserepek nagyon drágának számítanak, a helyzet azonban idővel megváltozhat. A BIPV sok más napelemes technológiához hasonlóan egyre olcsóbbá válik, a területnek pedig vannak komoly előnyei – a celláknak például nincs szükségük külön struktúrára, közvetlenül az épületbe illeszthetőek.
Ahhoz, hogy a napelemes cserepek igazán elterjedjenek, standardizálásra, valamint arra is szükség lesz, hogy komolyabb legyen az átjárás a tetőfedés és a napelem-telepítés között. A SolarQuotes jóslata alapján az akadályok miatt még évekbe telhet, mire a BIPV területe igazán berobban, ezzel párhuzamosan azonban a vetélytársak, a hagyományos, hatékonyabb, olcsóbban és egyszerűbben beszerezhető panelek is fejlődni fognak.
Zöldinfó
Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.
Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.
Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon

