Zöldinfó

A német kormány 65 milliárd eurós tehercsökkentési programot indít

A német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására – jelentették be vasárnap Berlinben.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-09

Szerző:

Hell

Olaf Scholz kancellár a koalíciós egyeztető tanács vasárnap hajnalban véget ért ülésén kidolgozott megállapodást bemutató tájékoztatóján kiemelte, hogy az idei harmadik tehercsökkentő csomag nagyobb, mint az első kettő együttvéve, a már bevezett és a tervezett új intézkedések így 95 milliárd euró értékű segítséget jelentenek. A tervezett új intézkedések között szerepel, hogy emelik a többi között a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik, a munkaviszonyban állóknak járó 300 euró után pedig a nyugdíjasok ugyancsak 300 euró, a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak az energiaköltségekre. Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugró profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A szövetségi kormány tervez egy sor további intézkedést is, a többi között az otthoni munkavégzés, az úgynevezett home office költségeinek csökkentését szolgáló ideiglenes adózási szabályok egyszerűsítését és állandósítását. Tervezik a június-augusztusi időszakra biztosított kedvezményes árú helyi és regionális közösségi közlekedési bérlet intézményének állandósítását is. Az elképzelés szerint ez az újfajta bérlet 49 és 69 euró közötti összegbe kerül majd, szemben a jelenlegi, 80 euró feletti árakkal. A szövetségi kormány évi 1,5 milliárd euróval támogatja a tartományi kormányokat a terv megvalósításában.

Olaf Scholz a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert dal címadó sorát idézve hangsúlyozta: továbbra is érvényes az az alapelv, hogy “You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra). A szociáldemokrata (SPD) politikus kiemelte, hogy nehéz idők várnak Németországra, de a kormány mindent megtesz a társadalmi összetartás megőrzéséért és a rászorulók támogatásáért. A nehézségeket jellemezve rámutatott, hogy semmiféle európai uniós szankció nem sújtja az Oroszországban kitermelt földgáz importját, Oroszország “ennek ellenére egyre kevesebbet szállít, és részben le is állítja szállításait”. Azonban az utóbbi hónapok erőfeszítései révén Németország felkészült a fűtési szezonra, a gáztárolók töltöttségi szintje így már a 85 százalékot is meghaladja – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva, hogy a jelenlegi adatok alapján nem várható gond az ellátással, Németország “átvészeli a telet”. Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke kiemelte: a 65 milliárd eurós csomag megerősíti azt az üzenetet, hogy a Németországot kormányzó koalíció nem engedi meg, hogy Oroszország megosztottságot idézzen elő a németek között.

Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális FDP vezetője mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az együttvéve csaknem 100 milliárd eurós tehercsökkentő csomagok ellenére megmarad a szövetségi kormány pénzügyi mozgástere, így az idén nincs szükség pótköltségvetésre, jövőre pedig az eredeti terveknek megfelelően ismét betartják az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiacsökkentés energiaválság takarékoskodás

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom