Zöldinfó

A német kormány 65 milliárd eurós tehercsökkentési programot indít

A német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására – jelentették be vasárnap Berlinben.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-09

Szerző:

Hell

Olaf Scholz kancellár a koalíciós egyeztető tanács vasárnap hajnalban véget ért ülésén kidolgozott megállapodást bemutató tájékoztatóján kiemelte, hogy az idei harmadik tehercsökkentő csomag nagyobb, mint az első kettő együttvéve, a már bevezett és a tervezett új intézkedések így 95 milliárd euró értékű segítséget jelentenek. A tervezett új intézkedések között szerepel, hogy emelik a többi között a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik, a munkaviszonyban állóknak járó 300 euró után pedig a nyugdíjasok ugyancsak 300 euró, a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak az energiaköltségekre. Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugró profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A szövetségi kormány tervez egy sor további intézkedést is, a többi között az otthoni munkavégzés, az úgynevezett home office költségeinek csökkentését szolgáló ideiglenes adózási szabályok egyszerűsítését és állandósítását. Tervezik a június-augusztusi időszakra biztosított kedvezményes árú helyi és regionális közösségi közlekedési bérlet intézményének állandósítását is. Az elképzelés szerint ez az újfajta bérlet 49 és 69 euró közötti összegbe kerül majd, szemben a jelenlegi, 80 euró feletti árakkal. A szövetségi kormány évi 1,5 milliárd euróval támogatja a tartományi kormányokat a terv megvalósításában.

Olaf Scholz a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert dal címadó sorát idézve hangsúlyozta: továbbra is érvényes az az alapelv, hogy “You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra). A szociáldemokrata (SPD) politikus kiemelte, hogy nehéz idők várnak Németországra, de a kormány mindent megtesz a társadalmi összetartás megőrzéséért és a rászorulók támogatásáért. A nehézségeket jellemezve rámutatott, hogy semmiféle európai uniós szankció nem sújtja az Oroszországban kitermelt földgáz importját, Oroszország “ennek ellenére egyre kevesebbet szállít, és részben le is állítja szállításait”. Azonban az utóbbi hónapok erőfeszítései révén Németország felkészült a fűtési szezonra, a gáztárolók töltöttségi szintje így már a 85 százalékot is meghaladja – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva, hogy a jelenlegi adatok alapján nem várható gond az ellátással, Németország “átvészeli a telet”. Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke kiemelte: a 65 milliárd eurós csomag megerősíti azt az üzenetet, hogy a Németországot kormányzó koalíció nem engedi meg, hogy Oroszország megosztottságot idézzen elő a németek között.

Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális FDP vezetője mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az együttvéve csaknem 100 milliárd eurós tehercsökkentő csomagok ellenére megmarad a szövetségi kormány pénzügyi mozgástere, így az idén nincs szükség pótköltségvetésre, jövőre pedig az eredeti terveknek megfelelően ismét betartják az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiacsökkentés energiaválság takarékoskodás

Zöldinfó

Egyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt

A termelési módok és ágak megváltoztatására is szükség lehet a klímaváltozás miatt.

Létrehozva:

14 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-12

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A klímaváltozás és az aszályhelyzet miatt el kell kezdeni megváltoztatni a termelési módokat és -ágakat, sok esetben a termesztett növényeket is; termékpálya-szemléletre és élelmiszer önrendelkezésre kell átállni – összegezte előadásában az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Békés megyei Orosházán, gazdafórumon. Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége” – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető az orosházi művelődési központban tartott, csaknem teltházas rendezvényen elmondta, az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra strukturális hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak, mégsem történt semmi. Pénzzel nem lehet ezt a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz – jegyezte meg. Bóna Szabolcs szerint 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék, “és az zseniálisan jó munka lesz”. Kifejtette, 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát tudják növelni.

Aláhúzta, elsősorban a vízmegtartást kell ösztönözni; az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez szándék is van a gazdák részéről. Kifejtette, 2028-2030-ban mintegy 30 ezer hektár mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak, az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. “Az önkéntesség támogatással fokozható” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak. Elmondta ugyanakkor, hogy 2027-2029 között évente körülbelül 3500 folyókilométer csatornát lehet felújítani; de szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének.

“Tudomásul kell venni, hogy vízben szegények vagyunk” – közölte, hangsúlyozva, hogy a tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében 2029-2030-ra 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni – jelentette ki. A kutakról szólva elmondta, tudni kell, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a “jövő ivóvize”, ezért itt egy 10 éves átmenettel valódi szabályozást szeretnének elindítani. “Az unokájára gondoljon, aki azért lobbizik, hogy öntözni szeretne” – jelentette ki.

Bóna Szabolcs szerint alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez; “fájdalmas dolog lesz, de sok szántó nem szántásra alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek”. Szerinte fontos, hogy tanulni kell, “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége”. Megjegyezte azt is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál “egészen jó szakmai háttérmunka” zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), a laborkapacitásokat is tervezik megerősíteni.

A miniszter előadásában hangsúlyozta, sokszor vádolják őket semmittevéssel, de elsőként a jogi szabályozást kell kialakítani, és “megfeszített munka mellett zajlik a törvényalkotás”. A kifizetési lehetőségek törvényi beterjesztése megtörtént, csütörtökön megkezdődött a vita az Országgyűlésben. A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni; és sikerült elérni, hogy úgynevezett szuperelőleget tudjanak fizetni, év végéig ez várhatóan 400 milliárd forint lesz. Viszont a de minimis kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat pedig nemzeti keretből nem lehet kiírni. Elárulta, kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés. “Amit csak lehet, még idén szeretnénk belepumpálni az agráriumba” – fogalmazott.

Hozzátette, jövőre szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik. Kérdésre válaszolva Bóna Szabolcs elmondta, nincs azzal baj, hogy az alkotmányban a GMO-mentesség rögzítve van, ahhoz nem kell hozzányúlni; de a modern, molekuláris technológiákat nem utasítják el teljesen. A sertés- és tejválsággal kapcsolatban azt mondta, piacgazdaság és szabadkereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem tud belenyúlni, “támogatások tekintetében pedig itt is elmentünk a falig”.

A JÉGER jégkármérséklő rendszerről azt mondta, a kutatások szerint a hatékonysága 10 százalék körül volt; az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik hatása a környezetre, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de a “rendszer sorsa megpecsételődött”. A zöldségáfa csökkentésével kapcsolatos korábbi Tisza-ígéretre reagálva a tárcavezető azt mondta: a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de “ez nem azt jelenti, hogy nem lesz”. Bóna Szabolcs türelmet kért az emberektől.

Tovább olvasom