

Zöldinfó
A német kormány 65 milliárd eurós tehercsökkentési programot indít
A német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására – jelentették be vasárnap Berlinben.
Olaf Scholz kancellár a koalíciós egyeztető tanács vasárnap hajnalban véget ért ülésén kidolgozott megállapodást bemutató tájékoztatóján kiemelte, hogy az idei harmadik tehercsökkentő csomag nagyobb, mint az első kettő együttvéve, a már bevezett és a tervezett új intézkedések így 95 milliárd euró értékű segítséget jelentenek. A tervezett új intézkedések között szerepel, hogy emelik a többi között a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik, a munkaviszonyban állóknak járó 300 euró után pedig a nyugdíjasok ugyancsak 300 euró, a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak az energiaköltségekre. Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.
A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugró profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A szövetségi kormány tervez egy sor további intézkedést is, a többi között az otthoni munkavégzés, az úgynevezett home office költségeinek csökkentését szolgáló ideiglenes adózási szabályok egyszerűsítését és állandósítását. Tervezik a június-augusztusi időszakra biztosított kedvezményes árú helyi és regionális közösségi közlekedési bérlet intézményének állandósítását is. Az elképzelés szerint ez az újfajta bérlet 49 és 69 euró közötti összegbe kerül majd, szemben a jelenlegi, 80 euró feletti árakkal. A szövetségi kormány évi 1,5 milliárd euróval támogatja a tartományi kormányokat a terv megvalósításában.
Olaf Scholz a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert dal címadó sorát idézve hangsúlyozta: továbbra is érvényes az az alapelv, hogy “You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra). A szociáldemokrata (SPD) politikus kiemelte, hogy nehéz idők várnak Németországra, de a kormány mindent megtesz a társadalmi összetartás megőrzéséért és a rászorulók támogatásáért. A nehézségeket jellemezve rámutatott, hogy semmiféle európai uniós szankció nem sújtja az Oroszországban kitermelt földgáz importját, Oroszország “ennek ellenére egyre kevesebbet szállít, és részben le is állítja szállításait”. Azonban az utóbbi hónapok erőfeszítései révén Németország felkészült a fűtési szezonra, a gáztárolók töltöttségi szintje így már a 85 százalékot is meghaladja – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva, hogy a jelenlegi adatok alapján nem várható gond az ellátással, Németország “átvészeli a telet”. Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke kiemelte: a 65 milliárd eurós csomag megerősíti azt az üzenetet, hogy a Németországot kormányzó koalíció nem engedi meg, hogy Oroszország megosztottságot idézzen elő a németek között.
Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális FDP vezetője mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az együttvéve csaknem 100 milliárd eurós tehercsökkentő csomagok ellenére megmarad a szövetségi kormány pénzügyi mozgástere, így az idén nincs szükség pótköltségvetésre, jövőre pedig az eredeti terveknek megfelelően ismét betartják az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.
mti

Zöldinfó
Netnográfia az állatvédelemről: a társállatok dominálják a magyar online diskurzust
A magyar társadalom kiemelt érdeklődést mutat az állatvédelem iránt.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vizsgálat eredményei szerint az állatvédelem folyamatosan erősen jelen van a magyar online közösségi térben, és magas érzelmi elköteleződést vált ki a felhasználókból – írta közleményében az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyarok online állatvédelmi beszélgetéseinek többsége a társállatokról – elsősorban a kutyákról és macskákról – szól, amelyek a diskurzus hetven százalékát teszik ki, jól mutatva, hogy ezek az állatok a legtöbb családban már családtagként vannak jelen. Kisebb arányban fordulnak elő beszélgetések a vadon élő állatokról – medvékről, farkasokról, ragadozó madarakról – és a haszonállatok jóllétével kapcsolatos kérdésekről, de még mindig jelentős számban. A netnográfia, a kutatás módszertana az online közösségi terek megfigyelésére és elemzésére épülő kutatási technika, amely a felhasználók digitális platformokon – közösségi médiában, blogokon és fórumokon – folytatott beszélgetéseit, reakcióit és interakcióit vizsgálja. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók valós időben, a résztvevők viselkedésének befolyásolása nélkül kapjanak képet a társadalmi folyamatokról és véleményekről. A netnográfia így különösen alkalmas olyan érzékeny témák vizsgálatára, mint az állatvédelem, megmutatja, hogyan jelennek meg a társadalmi attitűdök és érzelmek a digitális térben, és milyen mintázatok mentén szerveződik a közösségi aktivitás.
A közlemény szerint a vizsgált időszakban 156 208 állatvédelemmel kapcsolatos megjelenést azonosítottak, amelyekhez összesen 978 490 interakció érkezett az online platformokon. A beszélgetések legnagyobb része, 40,8 százaléka a híroldalak cikkeihez és az azokhoz fűzött kommentekhez kötődik, ezt követik a blogbejegyzések (19,4 százalék) és a Facebookon zajló diskurzusok (19,1 százalék). A beszélgetések volumene elsősorban negatív események, például állatkínzási ügyek hatására ugrott meg. Egy-egy súlyos bántalmazásról szóló hír akár 30-40 ezer reakciót is kiváltott a közösségi médiában, és napokra meghatározta az online diskurzust. A kutatás rávilágított, hogy az állatvédelem témájában az emberek nemcsak olvasnak és reagálnak, hanem cselekednek is: az állatkínzásról szóló hírek hatására gyakran indulnak petíciók, adománygyűjtések és önkéntes akciók, amelyekhez széles körű társadalmi támogatás kapcsolódik.
Ismertetésük szerint a vizsgálat eredményei azt is megmutatták, hogy az állatvédelem olyan ügy, amely erősen megmozgatja a közvéleményt: míg a klímaváltozással kapcsolatos diskurzusoknál tíz megjelenésre jut egy komment, az állatvédelem esetében három megjelenésre jut egy hozzászólás. A beszélgetések túlnyomó része erősen negatív érzelmi töltetű, elsősorban felháborodást és dühöt kifejező reakciókból áll. Emellett jelen vannak a pozitív tartalmú bejegyzések is – például örökbefogadási sikertörténetek vagy állatvédelmi kampányok -, valamint a semleges megnyilvánulások, de jóval kisebb arányban. Mindez jól mutatja, hogy az állatvédelem a magyar társadalom széles rétegeiben intenzív érzelmeket vált ki.
“A kutatás megerősíti, hogy az állatvédelem nem csupán egy szűk réteg ügye, hanem a magyar társadalom széles körét érintő és megmozgató kérdés. Az állatvédelemben megjelenő erős érzelmek és közösségi cselekvési formák társadalomformáló erővel bírnak” – idézték Vetter Szilviát, az Állatvédelmi Központ vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy “a digitális térben megjelenő aktivitás jól jelzi, hogy milyen fontos a pozitív példák és edukációs tartalmak erősítése, hogy a társadalom ne csupán a tragédiák idején foglalkozzon az állatvédelemmel.”
A beszélgetések központi eleme a felelős állattartás, így különösen a kötelező chip, az ivartalanítás, az oltások és az örökbefogadás kérdései. Számos megjelenés foglalkozott a menhelyek helyzetével, az állatvédelmi kampányokkal, valamint a civil szervezetek és influenszerek szerepvállalásával is. A kutatásból kiderült, hogy a vizuális tartalmak – képek és rövid videók – különösen hatékonyan terjesztik az állatvédelmi üzeneteket. A TikTok és az Instagram egyre fontosabb szerepet játszik a fiatalabb generációk megszólításában, míg a Facebook továbbra is meghatározó a közösségi szerveződések és adománygyűjtések terén.
Közölték: a vizsgálat 2022. január és 2024. július között zajlott, és 978 490 online interakciót elemzett, köztük posztokat, kommenteket és megosztásokat a legnépszerűbb közösségi platformokról. A kutatás a Talkwalker elemzőrendszer segítségével, anonimizált adatok felhasználásával készült. A kutatás eredményei az Acta Animalia Hungarica folyóirat legfrissebb számában olvashatók, a tanulmány szerzői Vetter Szilvia, valamint Ritó Evelin és Paulovics Anita, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota