Zöldinfó

A német kormány 65 milliárd eurós tehercsökkentési programot indít

A német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására – jelentették be vasárnap Berlinben.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-09

Szerző:

Hell

Olaf Scholz kancellár a koalíciós egyeztető tanács vasárnap hajnalban véget ért ülésén kidolgozott megállapodást bemutató tájékoztatóján kiemelte, hogy az idei harmadik tehercsökkentő csomag nagyobb, mint az első kettő együttvéve, a már bevezett és a tervezett új intézkedések így 95 milliárd euró értékű segítséget jelentenek. A tervezett új intézkedések között szerepel, hogy emelik a többi között a családi pótlékot és a lakhatási támogatást, amelynek jogosultsági körét is kiterjesztik, a munkaviszonyban állóknak járó 300 euró után pedig a nyugdíjasok ugyancsak 300 euró, a diákok 200 euró egyszeri támogatást kapnak az energiaköltségekre. Bevezetnek egyebek mellett egy úgynevezett áramárféket is. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát.

A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják azon piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét, amelyek nem földgáz felhasználásával, hanem olcsóbb megoldással termelnek áramot, és kiugró profitot érnek el annak révén, hogy a villamos energia árát a termeléshez szükséges legdrágább módszer, azaz a földgáztüzelés határozza meg. A szövetségi kormány tervez egy sor további intézkedést is, a többi között az otthoni munkavégzés, az úgynevezett home office költségeinek csökkentését szolgáló ideiglenes adózási szabályok egyszerűsítését és állandósítását. Tervezik a június-augusztusi időszakra biztosított kedvezményes árú helyi és regionális közösségi közlekedési bérlet intézményének állandósítását is. Az elképzelés szerint ez az újfajta bérlet 49 és 69 euró közötti összegbe kerül majd, szemben a jelenlegi, 80 euró feletti árakkal. A szövetségi kormány évi 1,5 milliárd euróval támogatja a tartományi kormányokat a terv megvalósításában.

Olaf Scholz a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert dal címadó sorát idézve hangsúlyozta: továbbra is érvényes az az alapelv, hogy “You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra). A szociáldemokrata (SPD) politikus kiemelte, hogy nehéz idők várnak Németországra, de a kormány mindent megtesz a társadalmi összetartás megőrzéséért és a rászorulók támogatásáért. A nehézségeket jellemezve rámutatott, hogy semmiféle európai uniós szankció nem sújtja az Oroszországban kitermelt földgáz importját, Oroszország “ennek ellenére egyre kevesebbet szállít, és részben le is állítja szállításait”. Azonban az utóbbi hónapok erőfeszítései révén Németország felkészült a fűtési szezonra, a gáztárolók töltöttségi szintje így már a 85 százalékot is meghaladja – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva, hogy a jelenlegi adatok alapján nem várható gond az ellátással, Németország “átvészeli a telet”. Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke kiemelte: a 65 milliárd eurós csomag megerősíti azt az üzenetet, hogy a Németországot kormányzó koalíció nem engedi meg, hogy Oroszország megosztottságot idézzen elő a németek között.

Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális FDP vezetője mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az együttvéve csaknem 100 milliárd eurós tehercsökkentő csomagok ellenére megmarad a szövetségi kormány pénzügyi mozgástere, így az idén nincs szükség pótköltségvetésre, jövőre pedig az eredeti terveknek megfelelően ismét betartják az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályt, miszerint a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiacsökkentés energiaválság takarékoskodás

Zöldinfó

CO₂-ból érték: új eljárás a kibocsátás csökkentésére és alapanyaggyártásra

Különleges megoldással üzennek hadat a CO2-kibocsátásnak a szegedi egyetem tudósai.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkerülni, hogy az ipari létesítményekből a légkörbe kerüljön a szén-dioxid és közben a vegyipar számára hasznos alapanyagokat előállítani – írja az alternativenergia.hu. Ezt, a bolygónk jövője szempontjából kiemelten fontos és üzletileg is ígéretes célt tűzték ki maguk elé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A projektben – amely elnyerte az SZTE innovációs díját is – a rendkívül drága és kis mennyiségben rendelkezésre álló irídium helyett sikerrel alkalmaztak kobalt-oxidot anód katalizátorként a CO2 elektrolízise során, most pedig már azon dolgoznak, hogy átmeneti fémekkel még hatékonyabbá tegyék az eljárást. Hatalmas kihívást jelent az emberiség számára a klímaváltozás, amelynek egyik kiváltó oka a légkörben jelenlévő szén-dioxid (CO2) koncentrációjának folyamatos növekedése, ami egyértelműen az emberi tevékenységhez (pl. fosszilis energiahordozók elégetése) köthető. A CO2 elektrokémiai átalakítása révén azonban egyszerre lehetne csökkenteni az ipari létesítmények károsanyag-kibocsátását és a vegyipar számára hasznos anyagokat előállítani.

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a CO2 elektrolízis útján történő átalakítása. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb a légköri CO2 növekvő koncentrációjának hatása a klímára. Másrészt pedig egyre nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre olcsó és tiszta villamos
energia, köszönhetően a megújuló energiaforrások fokozódó hasznosításának. Bár laboratóriumi körülmények között már most is van lehetőség olyan elektrolizáló cellák működtetésére, amelyek képesek átalakítani a CO2-t és ennek eredményeképp a vegyipar számára hasznos termékeket (például etilént, szén-monoxidot és hangyasavat) előállítani, a módszer ipari méretű hasznosításának még csak ez elején tartunk. „Nagy kihívást jelent, hogy a folyamathoz jelenleg az elektrolizáló cellákban irídiumot használnak katalizátorként. Ez nagyon ritka fém – évente néhány tonnás kitermeléssel –, emiatt rendkívül drága, egy-egy elektrolizáló teljes előállítási
költségének akár a felét is kiteheti a katalizátor ára.

A mi kutatócsoportunk Dr. Janáky Csaba irányítása mellett már több mint 10 éve foglalkozik CO2 elektrolízissel. Az elmúlt 3–4 évben kezdtük azt vizsgálni, hogy milyen alternatív anód katalizátorokkal lehetne kiváltani az irídiumot. A kobalt-oxiddal, mint katalizátorral nagyjából két éve foglalkozunk. Az egyik legnagyobb problémát a kobalt-oxid félvezető tulajdonságai jelentették. Többek között emiatt ez korántsem annyira aktív
az elektrolízis folyamata alatt, mint az irídium. Viszont sikerült kidolgoznunk egy olyan szintézis módszert, amivel részben kiküszöböltük a kobalt-oxid kedvezőtlen tulajdonságaiból eredő problémákat” – mondta el Dr. Kormányos Attila, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének tudományos munkatársa.

A szegedi tudósok eredményeiket tavaly már a nemzetközi szaksajtóban is publikáltak, a „Kobalt-oxid alkalmazása anód katalizátorként szén-dioxid elektrolizáló cellákban” elnevezésű kutatásuk pedig kiérdemelte az SZTE Innovációs Díját a „Leginnovatívabb kutatómunka az élettelen természettudományok területén” kategóriában. A kutatók természetesen folytatják a munkát és Dr. Kormányos Attila beszámolója szerint most azon dolgoznak, hogyan lehet módosítani a kobalt-oxid szerkezetet különféle átmeneti fémekkel, ezáltal növelve a katalizátor aktivitását és hosszú távú stabilitását. Ez azért lenne fontos, mert bár az irídiumhoz képest a kobalt nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre – évente többszázezer tonnát termelnek ki belőle –, azonban az akkumulátorgyártásban is fontos alapanyag, így gyorsan nő iránta a kereslet és emelkedik az ára.

„Vannak ígéretes eredményeink már ezen a vonalon is, de egyelőre a tesztelés fázisában vagyunk. Ha sikerül átmeneti fémekkel módosított kobalt-oxiddal is az irídium aktivitását és stabilitását megközelítő katalizátort kialakítani, akkor köszönhetően az általunk fejlesztett szintézismódszernek, utána már viszonylag gyorsan tudjuk majd felskálázni a módszert és növelni az elektrolizáló cella méretét. Erre az SZTE-n kialakított Science Parkban működő Energetikai Innovációs Tesztállomás egy bizonyos méretig kiváló lehetőséget nyújt. Várakozásaink szerint nagyjából két év alatt eljuthatunk oda, hogy ott ki tudjuk próbálni a már működő megoldást. Ez a laboratóriumi és az ipari pilot projektek közötti szint. Ezt követően pedig szeretnénk a technológiát ipari méretű projektekben is tesztelni” – tette hozzá Dr. Kormányos Attila.

Tovább olvasom