Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Schneider Electric Dunavecsén épülő okosgyárában várhatóan 2024-ben indul a termelés

A Schneider Electric Dunavecsén épülő okosgyárában várhatóan 2024-ben indul meg a termelés, a beruházás értéke 40 millió euró – közölte a társaság kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Az okosgyár területe 25 ezer négyzetméter lesz, és az üzem minden jelenlegi technológiai, fenntarthatósági és digitális elvárásának megfelel majd: karbonsemleges működés mellett és a legfejlettebb ipari technológia segítségével gyártanak elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket. Hozzátették, hogy a tervek szerint 500 magasan kvalifikált munkahelyet biztosítanak a környéken élőknek 2025 után.

Arra is kitértek, a Schneider Electric célja, hogy 2025-re szén-dioxid-semlegességet érjen el működésében, 2030-ra pedig nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el, ennek szellemében építi dunavecsei okosgyárát is. A vállalat a karbonsemlegesség elérése érdekében úgynevezett Zero Carbon Projectet is indított, hogy a legnagyobb beszállítóit segítse 2025-ig felére csökkenteni saját szén-dioxid-kibocsátásukat, a programhoz már több mint ezer beszállító csatlakozott.  

A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon, ahol mintegy 2000 embert foglalkoztat. A társaságnak négy gyára (két zalaegerszegi, egy gyöngyösi és egy kunszentmiklósi üzem) és egy régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja van Magyarországon. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központja, valamint Energia- és Fenntarthatósági Szolgáltatóközpontjának európai központja és a társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központja is. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. értékesítésből származó árbevétele tavaly több mint 81 milliárd forint, egy évvel korábban pedig közel 70 milliárd forint volt. Az árbevétel mintegy fele exportértékesítésből származott. A cég 2021-ben 1,73 milliárd nyereséggel zárt, míg 2020-ban közel 2,17 milliárd forint volt az adózott eredménye.     A társaság korábbi tájékoztatása szerint az SE-CEE Schneider Electric Közép-Kelet Európai Kft. árbevétele 2021-ben közel 244 milliárd forintra nőtt az előző évi 207 milliárd forintról, amelynek több mint 90 százaléka exportértékesítésből származott. A vállalkozás adózott eredménye ugyanebben az időszakban 2,7 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra emelkedett.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák