Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Schneider Electric Dunavecsén épülő okosgyárában várhatóan 2024-ben indul a termelés

A Schneider Electric Dunavecsén épülő okosgyárában várhatóan 2024-ben indul meg a termelés, a beruházás értéke 40 millió euró – közölte a társaság kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Az okosgyár területe 25 ezer négyzetméter lesz, és az üzem minden jelenlegi technológiai, fenntarthatósági és digitális elvárásának megfelel majd: karbonsemleges működés mellett és a legfejlettebb ipari technológia segítségével gyártanak elektromos elosztóberendezésekhez szükséges középfeszültségű termékeket. Hozzátették, hogy a tervek szerint 500 magasan kvalifikált munkahelyet biztosítanak a környéken élőknek 2025 után.

Arra is kitértek, a Schneider Electric célja, hogy 2025-re szén-dioxid-semlegességet érjen el működésében, 2030-ra pedig nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el, ennek szellemében építi dunavecsei okosgyárát is. A vállalat a karbonsemlegesség elérése érdekében úgynevezett Zero Carbon Projectet is indított, hogy a legnagyobb beszállítóit segítse 2025-ig felére csökkenteni saját szén-dioxid-kibocsátásukat, a programhoz már több mint ezer beszállító csatlakozott.  

A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon, ahol mintegy 2000 embert foglalkoztat. A társaságnak négy gyára (két zalaegerszegi, egy gyöngyösi és egy kunszentmiklósi üzem) és egy régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja van Magyarországon. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központja, valamint Energia- és Fenntarthatósági Szolgáltatóközpontjának európai központja és a társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központja is. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. értékesítésből származó árbevétele tavaly több mint 81 milliárd forint, egy évvel korábban pedig közel 70 milliárd forint volt. Az árbevétel mintegy fele exportértékesítésből származott. A cég 2021-ben 1,73 milliárd nyereséggel zárt, míg 2020-ban közel 2,17 milliárd forint volt az adózott eredménye.     A társaság korábbi tájékoztatása szerint az SE-CEE Schneider Electric Közép-Kelet Európai Kft. árbevétele 2021-ben közel 244 milliárd forintra nőtt az előző évi 207 milliárd forintról, amelynek több mint 90 százaléka exportértékesítésből származott. A vállalkozás adózott eredménye ugyanebben az időszakban 2,7 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra emelkedett.

Advertisement

Zöld Energia

Vége az „ingyenes” energiatárolóknak, mutatjuk mi változik a támogatásban

A kormány döntése értelmében több család juthat energiatároló-támogatáshoz az OETP kereteiből, és noha az alacsonyabb támogatási összeg miatt a háztartásoknak saját forrást is be kell vonniuk, ez a szakértő alapján érettebb és felelősebb piaci működést eredményez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Heves szakmai és lakossági vitákat váltott ki a kormány szeptemberi döntése, amellyel jelentősen módosította az Otthoni Energiatároló Program (OETP) feltételeit. A módosítás értelmében a keretösszeg változatlanul hagyása mellett a támogatásban részesülő háztartások száma érdemben emelkedik, ami az egy főre jutó összeg csökkenésével jár, írja az alternativenergia.hu. Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke szerint azonban az átalakítás nemcsak racionális, hanem nemzetgazdasági és piaci szempontból is kifejezetten kedvező irányba tereli a hazai szektort. Az OETP-t még a korábbi kormányzat indította el február 2-án. A konstrukció eredetileg háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást biztosított legalább 10 kilowattórás akkumulátoros tárolók telepítésére napelemes rendszerek mellé. A hatalmas érdeklődés miatt – az első ütem március 15-i zárásáig mintegy 132 ezer igény érkezett – a 100 milliárd forintos keretösszeg az igénylők alig harmadára, körülbelül 42 ezer háztartásra lett volna elegendő. A második ütemet emiatt március 16-án azonnal felfüggesztették. A hónapokig tartó bizonytalanság komoly lakossági és kivitelezői fennakadásokat okozott, több vállalkozás fennmaradását is megkérdőjelezve. A helyzetet a Tisza-kormány szeptemberi döntése oldotta meg. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint a tárca tájékoztatása alapján a 105 milliárd forintos keretösszeg változatlanul hagyásával a korábbi 42 ezer nyertes mellett további 15 ezer háztartás kaphat támogatást. Ez azzal jár, hogy az átlagos támogatási összeg 2,5 millióról 1,8 millió forintra mérséklődik.
Az OETP főbb paramétereinek változása Eredeti feltételek Módosított feltételek
Támogatott háztartások száma ~42 000 ~57 000
Átlagos támogatási összeg 2,5 millió Ft 1,8 millió Ft
Dokumentumok benyújtási határideje Eredeti határidő 2027. február 26.
Előlegfizetés feltétele Általános Külön kérelem + bankgarancia
Műszaki elvárás Alapkiépítés Távolról vezérelhetőség

Az „aranyláz” vége és a felelős lakossági hozzáállás

Szolnoki Ádám kiemelte, hogy a Manap már a program indításakor jelezte a szaktárcának: az egy háztartásra jutó 2,5 millió forint túlzó volt, és lényegében ingyenessé tette a beruházásokat. A túlzott támogatási intenzitás egyfajta „aranylázat” váltott ki, amelyben sokan kizárólag az ingyenpénz ígérete miatt nyújtottak be igénylést. Az akkumulátorok ára a pályázat előkészítésének kezdete óta érdemben csökkent. Noha az elmúlt egy évben némi drágulás mutatkozott, hosszabb távon a technológia olcsóbbá vált, így a most meghatározott 1,8 millió forintos összeg még mindig rendkívül magas, 80–90%-os támogatási intenzitást biztosít. „Azzal, hogy a lakosságnak némi önerőt is be kell fektetnie, a háztartások sokkal komolyabban fogják venni a projektet, és jobban megnézik, mibe fektetnek” – hangsúlyozta a szakember.
A Manap elnöke ugyanakkor óva inti a lakosságot az ingyenes csomagokat kínáló, felelőtlen kivitelezőktől. Tájékoztatása szerint a piacon sok cég működik „túlélő üzemmódban”, és nem képez tartalékot a későbbi garanciális igényekre. A megrendelőknek ezért célszerű alaposan megvizsgálniuk a telepítők hátterét, valamint a gyártók európai és magyarországi szervizhálózatát.

A céges támogatások kora lejárt

Az iparági egyesület vezetője határozott üzenetet fogalmazott meg a jogalkotók felé: a lakossági szektoron kívül nincs szükség több állami támogatásra a napelem- és tárolópiacon. A vállalati és energiatermelői beruházások a technológiai árcsökkenés miatt támogatás nélkül is kiválóan megtérülnek. A piaci támogatások lebegtetése vagy a „csodavárás” kifejezetten hátráltatja a döntéshozatalt. A piac szempontjából kedvező jelként értékelte Tótth András energetikai államtitkár október 8-i nyilatkozatát a Portfolio Energy Investment Forumon, ahol jelezte: a vállalkozások a jövőben ne számítsanak beruházási támogatásokra ezen a területen.

A jövő az okos tarifarendszerben van

Hosszú távon az OETP csupán sebtapasz a piaci problémákra. Szolnoki Ádám szerint a fenntartható megoldást a villamosenergia-tarifarendszer átalakítása jelentené. A jelenlegi hatósági árak és a széles körű rezsicsökkentés torzítják a piacot, és gazdaságilag életképtelenné teszik a hálózatfejlesztési, valamint energiahatékonysági beruházásokat. A szakember javasolja a zónaidős tarifák bevezetését a termelő-fogyasztó (prosumer) háztartások számára:
  • Csúcsidőszakban (este és reggel): Magasabb átvételi és táplálási díjak.
  • Napközbeni időszakban: Alacsonyabb díjszabás a hálózati túlterheltség elkerülésére.
A szociális alapúvá tett rezsicsökkentés és a piaci viszonyokat jobban leképező tarifák bevezetése ösztönözné az okos energiagazdálkodást, és feleslegessé tenné a lakossági tárolótelepítések állami támogatását.
Tovább olvasom

Ezeket olvassák