Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek

A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek, sőt a legnagyobb jégmezőn, a Pasterze-gleccseren és egyes más helyeken négyszeres olvadási rátát észleltek – közölte csütörtökön őszi jelentésében az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Intézet (ZAMG).

Létrehozva:

|

A gleccserek esetében idén a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, az olvadás által leginkább sújtott helyeken körülbelül négy méterrel csökkent a jég vastagsága egy éven belül – mondta a szervezet szakértője, Marion Greilinger. A ZAMG gleccserfigyelő programja keretében végzett mérések alapján elmondható, hogy 2022 “extrém év volt a gleccserek tekintetében” – jelentette ki a kutató, az intézet klímafigyelő és krioszféra osztályának vezetője. A legmagasabb osztrák hegy, a 3798 méteres Grossglockner lábánál húzódó Pasterze-gleccsernek – Ausztria legnagyobb és a Keleti-Alpok leghosszabb gleccserének – még a felső szakaszán is 3,7 méteres átlagos jégvesztést mértek, miközben az elmúlt években átlagában csak 1,6 méter volt a veszteség. Az erőteljes olvadás nyomán arra lehet számítani, hogy “hamarosan”, már az elkövetkező években két részre szakad a turisták által is látogatott Pasterze. A kettéválás azzal a következménnyel jár, hogy a gleccser felső szakasza nem biztosít többé utánpótlást az alsónak, amely így holt jéggé válik. A Magas-Tauern hegységben lévő Kleinflesskees-gleccser vastagsága átlagosan 4,2 méterrel csökkent a korábbi évek 1,8 méteres olvadásával szemben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.

“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.

“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák