Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek

A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek, sőt a legnagyobb jégmezőn, a Pasterze-gleccseren és egyes más helyeken négyszeres olvadási rátát észleltek – közölte csütörtökön őszi jelentésében az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Intézet (ZAMG).

Létrehozva:

|

A gleccserek esetében idén a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, az olvadás által leginkább sújtott helyeken körülbelül négy méterrel csökkent a jég vastagsága egy éven belül – mondta a szervezet szakértője, Marion Greilinger. A ZAMG gleccserfigyelő programja keretében végzett mérések alapján elmondható, hogy 2022 “extrém év volt a gleccserek tekintetében” – jelentette ki a kutató, az intézet klímafigyelő és krioszféra osztályának vezetője. A legmagasabb osztrák hegy, a 3798 méteres Grossglockner lábánál húzódó Pasterze-gleccsernek – Ausztria legnagyobb és a Keleti-Alpok leghosszabb gleccserének – még a felső szakaszán is 3,7 méteres átlagos jégvesztést mértek, miközben az elmúlt években átlagában csak 1,6 méter volt a veszteség. Az erőteljes olvadás nyomán arra lehet számítani, hogy “hamarosan”, már az elkövetkező években két részre szakad a turisták által is látogatott Pasterze. A kettéválás azzal a következménnyel jár, hogy a gleccser felső szakasza nem biztosít többé utánpótlást az alsónak, amely így holt jéggé válik. A Magas-Tauern hegységben lévő Kleinflesskees-gleccser vastagsága átlagosan 4,2 méterrel csökkent a korábbi évek 1,8 méteres olvadásával szemben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A fiatal fák élveznek elsőbbséget: új öntözési protokollt dolgozott ki a FŐKERT

Budapest úgy takarékoskodik a vízzel, hogy közben óvja zöldfelületeit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár keletkezzen, ennek érdekében a FŐKERT energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt határozott meg – tudatta Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala közleményben az MTI-vel. A fővárosi önkormányzat mintegy 400 milliárd forint értékű zöldvagyonát kezelő Budapesti Közművek FŐKERT divíziója az energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt és prioritási rendet határozott meg, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet a legnagyobb értékű zöldvagyon megőrzését szolgálja. A FŐKERT az öntözés csökkentésének rendjét a helyreállítás ökológiai, pénzügyi és időbeli költsége alapján határozta meg – írja az alternativenergia.hu.

Mivel Budapest jelenlegi vízellátottsága nem indokolja a teljes vízfelhasználási tilalmat, a fővárosi zöldinfrastruktúra jelentős közegészségügyi tényező, az öntözés teljes leállítása pedig egyes területeken a tűzveszély kockázatát is növelheti, ezért “úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen, a zöldvagyonunk pedig át tudja vészelni az évszázad eddigi legnagyobb aszályát” -írták.

A FŐKERT 185 fővárosi kiemelt közpark, közkert és zöldfelület közül 16 olyan helyszínt jelölt ki, ahol locsolással is hozzájárulnak a hűtőképesség fokozásához, és amelyek így “zöld menedékként” állnak a fővárosi parkhasználók rendelkezésére. A FŐKERT növényi kultúrák szerint is priorizálta a zöldfelületi hálózatot. Az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani ültetéstől legalább 5 éves korig, mert ezek a legsérülékenyebbek. Ezeket követik a frissen telepített cserje- és évelőágyások, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újraelőállítási költsége a legmagasabb. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul, ahol az életben tartás a cél. “Minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége: oda kell irányítani a korlátozott mennyiségű vizet, ahol annak elmaradása a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná” – áll a főpolgármesteri hivatal közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák