

Zöldinfó
A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek
A sokévi átlagnál kétszer gyorsabban olvadtak idén az ausztriai gleccserek, sőt a legnagyobb jégmezőn, a Pasterze-gleccseren és egyes más helyeken négyszeres olvadási rátát észleltek – közölte csütörtökön őszi jelentésében az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Intézet (ZAMG).
A gleccserek esetében idén a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, az olvadás által leginkább sújtott helyeken körülbelül négy méterrel csökkent a jég vastagsága egy éven belül – mondta a szervezet szakértője, Marion Greilinger. A ZAMG gleccserfigyelő programja keretében végzett mérések alapján elmondható, hogy 2022 “extrém év volt a gleccserek tekintetében” – jelentette ki a kutató, az intézet klímafigyelő és krioszféra osztályának vezetője. A legmagasabb osztrák hegy, a 3798 méteres Grossglockner lábánál húzódó Pasterze-gleccsernek – Ausztria legnagyobb és a Keleti-Alpok leghosszabb gleccserének – még a felső szakaszán is 3,7 méteres átlagos jégvesztést mértek, miközben az elmúlt években átlagában csak 1,6 méter volt a veszteség. Az erőteljes olvadás nyomán arra lehet számítani, hogy “hamarosan”, már az elkövetkező években két részre szakad a turisták által is látogatott Pasterze. A kettéválás azzal a következménnyel jár, hogy a gleccser felső szakasza nem biztosít többé utánpótlást az alsónak, amely így holt jéggé válik. A Magas-Tauern hegységben lévő Kleinflesskees-gleccser vastagsága átlagosan 4,2 méterrel csökkent a korábbi évek 1,8 méteres olvadásával szemben.
mti

Zöldinfó
A szitakötők is jelzik: változik a Balkán ökoszisztémája
Új szitakötőfaj jelent meg Szerbiában, az ország dél-keleti részén figyelték meg a Lindenia tetraphylla, azaz a levelespotrohú szitakötő mozgását.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megfigyelést a tudósok a legismertebb szerbiai tudományos kiadványban, az Acta Entemologica Serbicában tették közzé, és egyben közölték, ezzel hetvenre nőtt a Szerbiában észlelt szitakötőfajok száma – írja az alternativenergia.hu. A megfigyelést a szakemberek a 2024-es és 2025-ös esztendők során végezték, és nem tartják kizártnak, hogy a szitakötő az adott térségben nemcsak megjelent, hanem elkezdett szaporodni. A leírás szerint a levelespotrohú szitakötő ritka fajnak számít Európában, és nemzetközi védelem alatt áll. Egyik fontos tulajdonsága, hogy nagy távolságokat tud megtenni új élőhelyek felfedezése érdekében. A szakértők szerint a faj megjelenése Szerbiában rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét, és lehetővé teszi új fajok betelepülését.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több napsütés, mégis kevesebb energia – veszélyben a nyári napenergia-termelés?