Zöldinfó
A Soproni Egyetem részvételével megalakult a Természetpozitív Egyetemek Nemzetközi Szövetsége
Megalakult a Természetpozitív Egyetemek Nemzetközi Szövetsége (Nature Positive Universities Alliance – NPUA), amelynek egyetlen magyarországi alapító tagja a Soproni Egyetem.
Az Oxfordi Egyetem és az ENSZ környezetvédelmi programja kezdeményezésére létrejött nemzetközi szövetség legfontosabb célja, hogy a felsőoktatási szektor hatékonyan segítse a természeti értékek és a biodiverzitás helyreállítását – közölte a Soproni Egyetem hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a 117 egyetem által alapított szervezet jelentőségét az is mutatja, hogy alapítását követően további több mint négyszáz felsőoktatási intézmény csatlakozott a hálózathoz.
A szövetségben részt vevő egyetemek nemcsak tudományos munkájukkal és társadalmi szerepvállalásukkal segítik a biodiverzitás helyreállítását, hanem saját működésüket is fenntarthatóvá teszik. Az, hogy a Soproni Egyetem az elsők között csatlakozva vált a szövetség alapító tagjává, komoly elismerést jelent az intézmény korábbi fenntarthatósági erőfeszítéseinek. Ezen erőfeszítések legfontosabb eleme az egyetemi kampuszként is szolgáló Botanikus Kert átfogó fejlesztése, az intézmény egyre fokozottabb elmozdulása a karbonsemleges működés felé, valamint az erdősítési programja. Az NPUA mellett szintén egyik alapító tagja a Soproni Egyetem a tavaly ősszel megalakult Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának – írták.
Zöldinfó
Az Európai Parlament lépett: enyhítenék a műtrágyaárak okozta terheket a gazdáknak
Az EP elfogadta a műtrágyaárak emelkedése miatt nyújtandó gazdatámogatásokat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék a műtrágyaárak emelkedésének hatását az uniós gazdálkodókra – írja az alternativenergia.hu. A képviselők gyorsított eljárásban fogadták el az Európai Bizottság által javasolt módosításokat a közös agrárpolitikáról (KAP) szóló szabályokhoz, hogy a termelők még a következő vetési szezon előtt hozzájuthassanak a szükséges támogatásokhoz. Az elfogadott intézkedések értelmében a gazdálkodók a megnövekedett műtrágyaköltségeik legfeljebb 80 százalékának megfelelő likviditási támogatásban részesülhetnek. Emellett a tagállamok a közvetlen agrártámogatások előlegét 70 százalékról 75 százalékra emelhetik, és azt már a támogatási kérelem benyújtását követően folyósíthatják az érintett termelőknek, nem pedig csak október 16. után, ahogyan azt a jelenlegi szabályozás előírja. A tagállamok emellett nagyobb rugalmasságot kapnak a jövő évi közvetlen támogatási keretek átcsoportosítására is.
A szabályozás hatálybalépéséhez még az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyása, valamint az uniós közlönyben történő kihirdetése szükséges. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a műtrágya a gazdálkodók termelési költségeinek akár a 16 százalékát is kiteheti. Az Európai Unió a nitrogénalapú műtrágyák mintegy 30 százalékát, a foszfortartalmú műtrágyák 70 százalékát importból fedezi, miközben az uniós műtrágyagyártás jelentős mértékben földgázra épül. A műtrágya- és energiaárak az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei – köztük az ukrajnai háború, valamint a közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros lezárása – miatt jelentősen emelkedtek.
-
Zöld Közlekedés19 óra telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
