Zöldinfó
A Soproni Egyetem részvételével megalakult a Természetpozitív Egyetemek Nemzetközi Szövetsége
Megalakult a Természetpozitív Egyetemek Nemzetközi Szövetsége (Nature Positive Universities Alliance – NPUA), amelynek egyetlen magyarországi alapító tagja a Soproni Egyetem.
Az Oxfordi Egyetem és az ENSZ környezetvédelmi programja kezdeményezésére létrejött nemzetközi szövetség legfontosabb célja, hogy a felsőoktatási szektor hatékonyan segítse a természeti értékek és a biodiverzitás helyreállítását – közölte a Soproni Egyetem hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a 117 egyetem által alapított szervezet jelentőségét az is mutatja, hogy alapítását követően további több mint négyszáz felsőoktatási intézmény csatlakozott a hálózathoz.
A szövetségben részt vevő egyetemek nemcsak tudományos munkájukkal és társadalmi szerepvállalásukkal segítik a biodiverzitás helyreállítását, hanem saját működésüket is fenntarthatóvá teszik. Az, hogy a Soproni Egyetem az elsők között csatlakozva vált a szövetség alapító tagjává, komoly elismerést jelent az intézmény korábbi fenntarthatósági erőfeszítéseinek. Ezen erőfeszítések legfontosabb eleme az egyetemi kampuszként is szolgáló Botanikus Kert átfogó fejlesztése, az intézmény egyre fokozottabb elmozdulása a karbonsemleges működés felé, valamint az erdősítési programja. Az NPUA mellett szintén egyik alapító tagja a Soproni Egyetem a tavaly ősszel megalakult Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának – írták.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
