Zöldinfó

A spanyol miniszterelnök három milliárd eurós energiatámogatási csomagot jelentett be

A spanyol háztartások 40 százalékát érintő, mintegy három milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök a parlamentben csütörtökön Madridban.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-25

Szerző:

Hell

Pedro Sánchez hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét, hogy “az árválság ne okozzon növekedést a legkiszolgáltatottabb csoportok számláin”. De – jelezte – még ennél is továbbmennek az új intézkedéscsomaggal, amely “megerősíti az állampolgárok védelmét”. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a rendelkezéseket, amelyek részeként kibővítik a szociális támogatásra jogosultak körét, emellett 15 százalékkal növelik a rászorulóknak kedvezményesen járó energia mennyiségét. Új tarifaszabályozást vezetnek be a házközponti fűtéssel rendelkező társasházak számára, mivel nagyfogyasztóként eddig semmilyen kedvezményre nem voltak jogosultak. A kormány számításai szerint az intézkedésnek köszönhetően mintegy 1,7 millió háztartásnak körülbelül feleannyit kell majd fizetnie a fűtésre, mint enélkül kellene. Az új intézkedéscsomag része a spanyol kormány kedden elfogadott energiatakarékossági tervének, amellyel jövő márciusig 5,1 és 13,5 százalék közötti csökkenést kíván elérni a gázfogyasztásban, attól függően, hogy a zömében ajánlásként megfogalmazott javaslatok milyen arányban valósulnak majd meg.

A 73 elemet tartalmazó dokumentum hat nagy cselekvési területet határozott meg: megtakarítás és hatékonyság, energetikai átmenet ösztönzése, fogyasztók védelme, adózás, energetikai és technológiai autonómia, szolidaritás az Európai Unióval. A terv több elemét már korábban bejelentették és elfogadták, ilyen például a fölgáz áfájának átmeneti csökkentése 21 százalékról 5 százalékra, valamint a közintézmények hűtésére, fűtésére és külső világítására vonatkozó korlátozás. A kormányzati energiatakarékossági program része egyebek mellett a napelemek telepítésének támogatása, tájékoztató kampány indítása a háztartási eszközök gazdaságos működtetéséről, valamint az energiaszámlák átláthatóságának növelése. Utóbbinál fel fogják tüntetni, hogy az egyes fogyasztók a kerületi, valamint a települési átlaghoz képest mennyi energiát használtak fel az adott hónapban.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia takarékosság támogatás

Zöldinfó

40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár Szlovéniában.

Létrehozva:

17 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei volt a legmelegebb és az egyik legszárazabb meteorológiai nyár Szlovéniában a rendszeres, összehasonlítható mérések 1950. évi kezdete óta – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség (ARSO). A június, a július és az augusztus átlaghőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti referenciaidőszak átlagát – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az eddigi rekordot 2003-ban és 2024-ben mérték, amikor 2,4 fokos pozitív eltérést jegyeztek fel. Gregor Vertacnik klimatológus közölte: a napi maximum-hőmérsékletek esetében még nagyobb, 3,6 fokos volt az eltérés, míg az éjszakai, illetve napi minimumértékek átlagosan 1,9 fokkal haladták meg a referenciaidőszak értékeit. Az idei volt egyben a legnaposabb szlovéniai nyár is az erre vonatkozó összehasonlítható mérések 1960-as kezdete óta: a napsütéses órák száma 18 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.

Országos szinten 2026 nyara a hetedik legszárazabb volt 1950 óta, Szlovénia délkeleti részének egyes területein ugyanakkor még soha nem mértek ilyen kevés csapadékot nyáron. Mindhárom nyári hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Augusztus átlaghőmérséklete 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, így nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem összességében a legmelegebb hónap is volt Szlovéniában az összehasonlítható mérések 1950-es kezdete óta. A nyarat két hosszú hőhullám jellemezte. Az első június végén érte el az országot, és új júniusi hőmérsékleti rekordot hozott: a Vipava-völgyben fekvő Podnanosban 38,7 Celsius-fokot mértek.

A nyár legmagasabb hőmérsékletét a második hőhullám idején, augusztus 2-án Koperben jegyezték fel, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Szlovénia abszolút melegrekordja azonban nem dőlt meg: továbbra is a 2013. augusztus 8-án Cerkljében mért 40,8 Celsius-fok a legmagasabb érték. A tartós hőség és a csapadékhiány súlyos aszályt okozott az ország nagy részén. Az ARSO szerint bár korábban is előfordultak hasonló aszályos időszakok, gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben növekedett. Az 1981 és 2025 közötti időszak tíz legszárazabb éve közül nyolcat 2000 után jegyeztek fel.

Az ügynökség szerint 2000 óta nyolc évben kellett természeti katasztrófahelyzetet kihirdetni az aszály miatt, az idei pedig ezek közül a legkiterjedtebb és legsúlyosabb volt. A szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Több szlovéniai folyó vízállása rekordalacsony szintre süllyedt a nyáron, miközben a vízhőmérsékleti rekordok is megdőltek. A Loznica folyón 32,5, a Száván 30,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek a Bledi- és a Bohinji-tóban is. Koperben az Adriai-tenger legmagasabb idei vízhőmérséklete 30,2 Celsius-fok volt. A szlovén tengerpart abszolút rekordját viszont továbbra is a 2010-ben mért 31,1 Celsius-fok tartja. Az ARSO előrejelzése szerint a nyárias idő a jövő hét elejéig folytatódik, majd szerdán és csütörtökön hidegfront vonul át Szlovénián, amely lehűlést és várhatóan csapadékot is hoz.

Tovább olvasom