Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A spanyol miniszterelnök három milliárd eurós energiatámogatási csomagot jelentett be

A spanyol háztartások 40 százalékát érintő, mintegy három milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök a parlamentben csütörtökön Madridban.

Létrehozva:

|

Pedro Sánchez hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét, hogy “az árválság ne okozzon növekedést a legkiszolgáltatottabb csoportok számláin”. De – jelezte – még ennél is továbbmennek az új intézkedéscsomaggal, amely “megerősíti az állampolgárok védelmét”. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a rendelkezéseket, amelyek részeként kibővítik a szociális támogatásra jogosultak körét, emellett 15 százalékkal növelik a rászorulóknak kedvezményesen járó energia mennyiségét. Új tarifaszabályozást vezetnek be a házközponti fűtéssel rendelkező társasházak számára, mivel nagyfogyasztóként eddig semmilyen kedvezményre nem voltak jogosultak. A kormány számításai szerint az intézkedésnek köszönhetően mintegy 1,7 millió háztartásnak körülbelül feleannyit kell majd fizetnie a fűtésre, mint enélkül kellene. Az új intézkedéscsomag része a spanyol kormány kedden elfogadott energiatakarékossági tervének, amellyel jövő márciusig 5,1 és 13,5 százalék közötti csökkenést kíván elérni a gázfogyasztásban, attól függően, hogy a zömében ajánlásként megfogalmazott javaslatok milyen arányban valósulnak majd meg.

A 73 elemet tartalmazó dokumentum hat nagy cselekvési területet határozott meg: megtakarítás és hatékonyság, energetikai átmenet ösztönzése, fogyasztók védelme, adózás, energetikai és technológiai autonómia, szolidaritás az Európai Unióval. A terv több elemét már korábban bejelentették és elfogadták, ilyen például a fölgáz áfájának átmeneti csökkentése 21 százalékról 5 százalékra, valamint a közintézmények hűtésére, fűtésére és külső világítására vonatkozó korlátozás. A kormányzati energiatakarékossági program része egyebek mellett a napelemek telepítésének támogatása, tájékoztató kampány indítása a háztartási eszközök gazdaságos működtetéséről, valamint az energiaszámlák átláthatóságának növelése. Utóbbinál fel fogják tüntetni, hogy az egyes fogyasztók a kerületi, valamint a települési átlaghoz képest mennyi energiát használtak fel az adott hónapban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák