Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A spanyol miniszterelnök három milliárd eurós energiatámogatási csomagot jelentett be

A spanyol háztartások 40 százalékát érintő, mintegy három milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök a parlamentben csütörtökön Madridban.

Létrehozva:

|

Pedro Sánchez hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét, hogy “az árválság ne okozzon növekedést a legkiszolgáltatottabb csoportok számláin”. De – jelezte – még ennél is továbbmennek az új intézkedéscsomaggal, amely “megerősíti az állampolgárok védelmét”. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a rendelkezéseket, amelyek részeként kibővítik a szociális támogatásra jogosultak körét, emellett 15 százalékkal növelik a rászorulóknak kedvezményesen járó energia mennyiségét. Új tarifaszabályozást vezetnek be a házközponti fűtéssel rendelkező társasházak számára, mivel nagyfogyasztóként eddig semmilyen kedvezményre nem voltak jogosultak. A kormány számításai szerint az intézkedésnek köszönhetően mintegy 1,7 millió háztartásnak körülbelül feleannyit kell majd fizetnie a fűtésre, mint enélkül kellene. Az új intézkedéscsomag része a spanyol kormány kedden elfogadott energiatakarékossági tervének, amellyel jövő márciusig 5,1 és 13,5 százalék közötti csökkenést kíván elérni a gázfogyasztásban, attól függően, hogy a zömében ajánlásként megfogalmazott javaslatok milyen arányban valósulnak majd meg.

A 73 elemet tartalmazó dokumentum hat nagy cselekvési területet határozott meg: megtakarítás és hatékonyság, energetikai átmenet ösztönzése, fogyasztók védelme, adózás, energetikai és technológiai autonómia, szolidaritás az Európai Unióval. A terv több elemét már korábban bejelentették és elfogadták, ilyen például a fölgáz áfájának átmeneti csökkentése 21 százalékról 5 százalékra, valamint a közintézmények hűtésére, fűtésére és külső világítására vonatkozó korlátozás. A kormányzati energiatakarékossági program része egyebek mellett a napelemek telepítésének támogatása, tájékoztató kampány indítása a háztartási eszközök gazdaságos működtetéséről, valamint az energiaszámlák átláthatóságának növelése. Utóbbinál fel fogják tüntetni, hogy az egyes fogyasztók a kerületi, valamint a települési átlaghoz képest mennyi energiát használtak fel az adott hónapban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák