Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A spanyol miniszterelnök három milliárd eurós energiatámogatási csomagot jelentett be

A spanyol háztartások 40 százalékát érintő, mintegy három milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök a parlamentben csütörtökön Madridban.

Létrehozva:

|

Pedro Sánchez hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét, hogy “az árválság ne okozzon növekedést a legkiszolgáltatottabb csoportok számláin”. De – jelezte – még ennél is továbbmennek az új intézkedéscsomaggal, amely “megerősíti az állampolgárok védelmét”. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a rendelkezéseket, amelyek részeként kibővítik a szociális támogatásra jogosultak körét, emellett 15 százalékkal növelik a rászorulóknak kedvezményesen járó energia mennyiségét. Új tarifaszabályozást vezetnek be a házközponti fűtéssel rendelkező társasházak számára, mivel nagyfogyasztóként eddig semmilyen kedvezményre nem voltak jogosultak. A kormány számításai szerint az intézkedésnek köszönhetően mintegy 1,7 millió háztartásnak körülbelül feleannyit kell majd fizetnie a fűtésre, mint enélkül kellene. Az új intézkedéscsomag része a spanyol kormány kedden elfogadott energiatakarékossági tervének, amellyel jövő márciusig 5,1 és 13,5 százalék közötti csökkenést kíván elérni a gázfogyasztásban, attól függően, hogy a zömében ajánlásként megfogalmazott javaslatok milyen arányban valósulnak majd meg.

A 73 elemet tartalmazó dokumentum hat nagy cselekvési területet határozott meg: megtakarítás és hatékonyság, energetikai átmenet ösztönzése, fogyasztók védelme, adózás, energetikai és technológiai autonómia, szolidaritás az Európai Unióval. A terv több elemét már korábban bejelentették és elfogadták, ilyen például a fölgáz áfájának átmeneti csökkentése 21 százalékról 5 százalékra, valamint a közintézmények hűtésére, fűtésére és külső világítására vonatkozó korlátozás. A kormányzati energiatakarékossági program része egyebek mellett a napelemek telepítésének támogatása, tájékoztató kampány indítása a háztartási eszközök gazdaságos működtetéséről, valamint az energiaszámlák átláthatóságának növelése. Utóbbinál fel fogják tüntetni, hogy az egyes fogyasztók a kerületi, valamint a települési átlaghoz képest mennyi energiát használtak fel az adott hónapban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák