Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány kárpótolja a gáz- és áramszolgáltatókat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén a gáz- és áramszolgáltatók kárpótlásáról döntött, mert azok január 1-jétől csak korlátozott áron értékesíthetik az energiát – közölte Bojan Kumer infrastrukturális miniszter, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: két rendeletet fogadtak el az energiaszolgáltatók veszteségeinek megtérítésére, a teljes csomag értéke évi 340-350 millió euró. A szlovén kormány még decemberben határozott arról, hogy január 1-jétől a villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként. A tárcavezető hozzátette: a piacszervező szlovén vállalatot, a Borzent jelölték ki a szolgáltatók kártalanítási igényeinek feldolgozására, valamint a támogatások kifizetésére. A csütörtökön elfogadott rendeletek teljes mértékben szabályozzák az eljárást, az egyes szolgáltatók kártalanítási jogosultságának szempontjaitól a kifizetésekig – hangsúlyozta.

A kabinet döntött a minimálbér összegéről is, amelyet még tavaly decemberben jelentett be. Luka Mesec munkaügyi miniszter elmondta: a minimálbér emelésével a kormány azokon kíván segíteni, akiket az infláció a legsúlyosabban érint, és bevételük nagy részét megélhetési költségekre fordítják. A minimálbér Szlovéniában idén nettó 100 euróval lesz magasabb, mint tavaly, vagyis mindenki, aki minimálbérre van bejelentve, havi 878 eurót vihet haza – magyarázta Mesec, hozzátéve, hogy a közel 13 százalékos növelés az elmúlt évtized legnagyobb minimálbér-emelése. Szlovéniában az erről szóló törvény értelmében a minimálbért az infláció, a bérek alakulása, a bruttó hazai össztermék (GDP) és a minimális megélhetési költségek alapján, az adójogszabályok figyelembevételével állapítják meg. Tavaly októberi számítások szerint a létminimum küszöbértéke 670 euró volt, decemberben pedig elérte a 10,3 százalékot az éves infláció.

Advertisement

Zöldinfó

Ideiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport

Tovább folytatódhat a kőolajszállítás Szerbiába a Janafon keresztül április közepéig.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyoneszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) újabb engedélyt adott a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltető vállalatnak, amely lehetővé teszi a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részére történő nyersolajszállítás folytatását 2026. április 17-ig – közölte a horvát társaság – ismertette az alternativenergia.hu. A vállalat tájékoztatása szerint a Janaf a horvát kormánnyal együttműködésben szerezte meg a licencet, amely a NIS-szel kötött nyersolajszállítási szerződés teljesítésének folytatását teszi lehetővé. A döntés a közel-keleti konfliktus által súlyosbított energiapiaci helyzetben különösen fontos Szerbia számára. Szerbia nyersolajimportjának jelentős része Kazahsztánból származik, a szállítmányok tengeri úton érkeznek a horvátországi Krk szigetére, majd onnan a Janaf-vezetéken jutnak el a szerbiai finomítóba. A NIS – az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt álló vállalat – a pancsovai finomítót üzemelteti, és a legnagyobb üzemanyag-ellátó Szerbiában.

Az amerikai hatóságok korábban határidőt szabtak a NIS számára az orosz tulajdonrészek értékesítésére. A Gazprom és a Gazpromnyefty együttesen több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban. A magyar Mol januárban kötelező érvényű megállapodást írt alá az orosz részesedés megvásárlásáról. Az ügyletben az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC kisebbségi befektetőként jelenhet meg. A szerb állam mintegy 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a NIS-ben, a fennmaradó rész kisebb részvényesek és munkavállalók kezében van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák