Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány kárpótolja a gáz- és áramszolgáltatókat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén a gáz- és áramszolgáltatók kárpótlásáról döntött, mert azok január 1-jétől csak korlátozott áron értékesíthetik az energiát – közölte Bojan Kumer infrastrukturális miniszter, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: két rendeletet fogadtak el az energiaszolgáltatók veszteségeinek megtérítésére, a teljes csomag értéke évi 340-350 millió euró. A szlovén kormány még decemberben határozott arról, hogy január 1-jétől a villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként. A tárcavezető hozzátette: a piacszervező szlovén vállalatot, a Borzent jelölték ki a szolgáltatók kártalanítási igényeinek feldolgozására, valamint a támogatások kifizetésére. A csütörtökön elfogadott rendeletek teljes mértékben szabályozzák az eljárást, az egyes szolgáltatók kártalanítási jogosultságának szempontjaitól a kifizetésekig – hangsúlyozta.

A kabinet döntött a minimálbér összegéről is, amelyet még tavaly decemberben jelentett be. Luka Mesec munkaügyi miniszter elmondta: a minimálbér emelésével a kormány azokon kíván segíteni, akiket az infláció a legsúlyosabban érint, és bevételük nagy részét megélhetési költségekre fordítják. A minimálbér Szlovéniában idén nettó 100 euróval lesz magasabb, mint tavaly, vagyis mindenki, aki minimálbérre van bejelentve, havi 878 eurót vihet haza – magyarázta Mesec, hozzátéve, hogy a közel 13 százalékos növelés az elmúlt évtized legnagyobb minimálbér-emelése. Szlovéniában az erről szóló törvény értelmében a minimálbért az infláció, a bérek alakulása, a bruttó hazai össztermék (GDP) és a minimális megélhetési költségek alapján, az adójogszabályok figyelembevételével állapítják meg. Tavaly októberi számítások szerint a létminimum küszöbértéke 670 euró volt, decemberben pedig elérte a 10,3 százalékot az éves infláció.

Advertisement

Zöldinfó

Fenntarthatósági projekteket támogat a Föld bajnokai oktatási program

Idén is 25 millió forinttal támogatja az E.ON Föld bajnokai pályázata a legjobb intézményi zöldprojekteket, a felhívásra április 11-ig lehet jelentkezni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Negyedik alkalommal hirdeti meg az energiavállalat a Föld bajnokai című óvodai és iskolai fenntarthatósági programját, amelynek célja, hogy az oktatási intézmények közösségei, gyerekek, pedagógusok és szülők együtt, kézzelfogható változásokat indítsanak el saját környezetükben – áll az alternativenergia.hu közleményében. A felhívásra az évek során 1200 pályamű érkezett, és 42 intézmény részesült összesen 75 millió forint támogatásban. Idén legalább 10 óvoda és iskola csatlakozhat a nyertesek táborához, amelyekről öttagú szakmai zsűri dönt, egy győztesről pedig idén is a közönség szavazhat. A szakmai zsűri elnöke Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, aki mellett olyan fenntarthatósági szakértők döntenek a pályázatokról, mint Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő.

A zsűri a korábbiakhoz hasonlóan kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, valamint a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény. A korábbi nyertes ötletek közt Szekszárdon egy lakótelepet tettek a gyerekek virágültetéssel és rovarhotelekkel beporzóbarátabb hellyé, Bajnán szabadtéri tanterem született, de épült mezítlábas ösvény és szenzoros kert is. Budapesten komposztfűtéses melegház bizonyítja, hogy a hulladékból lehet erőforrás, egy budaörsi gimnáziumban pedig közösségi kemencével és közös kenyérsütéssel igyekeznek összekovácsolni immár a gimnazistákat.

Visegrádon a programnak köszönhetően monitorozó állomás épül a védett denevérek megóvására, Vácon az ország első intézményi szivacskertje segíti a csapadékvíz helyben tartását, Decsen ovis tyúkfarm és mintagazdaság indult, Kunpeszéren pedig a település lakosságszámával megegyező facsemetéből ültetnek klímabarát erdőt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák