Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány kárpótolja a gáz- és áramszolgáltatókat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén a gáz- és áramszolgáltatók kárpótlásáról döntött, mert azok január 1-jétől csak korlátozott áron értékesíthetik az energiát – közölte Bojan Kumer infrastrukturális miniszter, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: két rendeletet fogadtak el az energiaszolgáltatók veszteségeinek megtérítésére, a teljes csomag értéke évi 340-350 millió euró. A szlovén kormány még decemberben határozott arról, hogy január 1-jétől a villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként. A tárcavezető hozzátette: a piacszervező szlovén vállalatot, a Borzent jelölték ki a szolgáltatók kártalanítási igényeinek feldolgozására, valamint a támogatások kifizetésére. A csütörtökön elfogadott rendeletek teljes mértékben szabályozzák az eljárást, az egyes szolgáltatók kártalanítási jogosultságának szempontjaitól a kifizetésekig – hangsúlyozta.

A kabinet döntött a minimálbér összegéről is, amelyet még tavaly decemberben jelentett be. Luka Mesec munkaügyi miniszter elmondta: a minimálbér emelésével a kormány azokon kíván segíteni, akiket az infláció a legsúlyosabban érint, és bevételük nagy részét megélhetési költségekre fordítják. A minimálbér Szlovéniában idén nettó 100 euróval lesz magasabb, mint tavaly, vagyis mindenki, aki minimálbérre van bejelentve, havi 878 eurót vihet haza – magyarázta Mesec, hozzátéve, hogy a közel 13 százalékos növelés az elmúlt évtized legnagyobb minimálbér-emelése. Szlovéniában az erről szóló törvény értelmében a minimálbért az infláció, a bérek alakulása, a bruttó hazai össztermék (GDP) és a minimális megélhetési költségek alapján, az adójogszabályok figyelembevételével állapítják meg. Tavaly októberi számítások szerint a létminimum küszöbértéke 670 euró volt, decemberben pedig elérte a 10,3 százalékot az éves infláció.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák