Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány kárpótolja a gáz- és áramszolgáltatókat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén a gáz- és áramszolgáltatók kárpótlásáról döntött, mert azok január 1-jétől csak korlátozott áron értékesíthetik az energiát – közölte Bojan Kumer infrastrukturális miniszter, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: két rendeletet fogadtak el az energiaszolgáltatók veszteségeinek megtérítésére, a teljes csomag értéke évi 340-350 millió euró. A szlovén kormány még decemberben határozott arról, hogy január 1-jétől a villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként. A tárcavezető hozzátette: a piacszervező szlovén vállalatot, a Borzent jelölték ki a szolgáltatók kártalanítási igényeinek feldolgozására, valamint a támogatások kifizetésére. A csütörtökön elfogadott rendeletek teljes mértékben szabályozzák az eljárást, az egyes szolgáltatók kártalanítási jogosultságának szempontjaitól a kifizetésekig – hangsúlyozta.

A kabinet döntött a minimálbér összegéről is, amelyet még tavaly decemberben jelentett be. Luka Mesec munkaügyi miniszter elmondta: a minimálbér emelésével a kormány azokon kíván segíteni, akiket az infláció a legsúlyosabban érint, és bevételük nagy részét megélhetési költségekre fordítják. A minimálbér Szlovéniában idén nettó 100 euróval lesz magasabb, mint tavaly, vagyis mindenki, aki minimálbérre van bejelentve, havi 878 eurót vihet haza – magyarázta Mesec, hozzátéve, hogy a közel 13 százalékos növelés az elmúlt évtized legnagyobb minimálbér-emelése. Szlovéniában az erről szóló törvény értelmében a minimálbért az infláció, a bérek alakulása, a bruttó hazai össztermék (GDP) és a minimális megélhetési költségek alapján, az adójogszabályok figyelembevételével állapítják meg. Tavaly októberi számítások szerint a létminimum küszöbértéke 670 euró volt, decemberben pedig elérte a 10,3 százalékot az éves infláció.

Advertisement

Zöldinfó

Tavalyi erdőtűz után 23 ezer facsemetével kezdik meg az újjáépítést

Megkezdődött a facsemeték ültetése a “vasi ezres tűz” helyszínén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megkezdődött a facsemeték ültetése az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzének helyszínén, a Vas vármegyéi Csöngén, ahol tavaly szeptemberben öt napon keresztül mintegy ezer hektáron pusztítottak a lángok – írja az alternativenergia.hu. Mukics Dániel felidézte: tavaly szeptember 5-9.e között több mint ezren dolgoztak folyamatosan a Csönge és Kenyeri térségében pusztító tűz oltásán. A munkálatokat nehezítette a folyamatosan változó széljárás, a terület nagysága és az, hogy egyes erdőterületeket kifejezetten nehezen lehetett megközelíteni. A szél miatt a lángok újra és újra felcsaptak, több helyen a fák koronája is meggyulladt. Hozzátette: a tavalyi pusztítás a csöngei erdő harmincnyolc éves erdeifenyő-állományát is érintette, és most oda vittek új facsemetéket. Csaknem ötven diák és egyetemista érkezett a Vas Vármegyei SZC Savaria Technikum és Kollégiumból, valamint az ELTE Savaria Egyetemi Központból, akik a Szombathelyi Erdészet Zrt. környezetvédelmi előadását követően, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival közösen ültették el az első facsemetéket a héten – tette hozzá.

A szakemberek a helyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt a vörös tölgyet választották a faültetéshez. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron 2400 kilogramm vöröstölgymakkot vetnek el, a többi helyre pedig 3600 vöröstölgycsemete kerül. A vörös tölgy mellé úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is telepítenek majd a szakemberek. Az akció összesen 23 100 csemete elültetésével segíti az érintett erdőrészlet újjáéledését – ismertette. Mukics Dániel elmondta: a faültetési akció része a katasztrófavédelem környezeti nevelési és oktatási programjának.

A program elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok, a száraz teleket eső nélküli perzselő nyarak követik, amelyek kiszárítják a növényeket és a talajrétegeket, és a statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a szabadtéri tüzek száma – tette hozzá. Az OKF szóvivője elmondta azt is, november közepéig már több mint 9800 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, akiknek egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzekhez is vonulniuk kell.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák