Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány kárpótolja a gáz- és áramszolgáltatókat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén a gáz- és áramszolgáltatók kárpótlásáról döntött, mert azok január 1-jétől csak korlátozott áron értékesíthetik az energiát – közölte Bojan Kumer infrastrukturális miniszter, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: két rendeletet fogadtak el az energiaszolgáltatók veszteségeinek megtérítésére, a teljes csomag értéke évi 340-350 millió euró. A szlovén kormány még decemberben határozott arról, hogy január 1-jétől a villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként. A tárcavezető hozzátette: a piacszervező szlovén vállalatot, a Borzent jelölték ki a szolgáltatók kártalanítási igényeinek feldolgozására, valamint a támogatások kifizetésére. A csütörtökön elfogadott rendeletek teljes mértékben szabályozzák az eljárást, az egyes szolgáltatók kártalanítási jogosultságának szempontjaitól a kifizetésekig – hangsúlyozta.

A kabinet döntött a minimálbér összegéről is, amelyet még tavaly decemberben jelentett be. Luka Mesec munkaügyi miniszter elmondta: a minimálbér emelésével a kormány azokon kíván segíteni, akiket az infláció a legsúlyosabban érint, és bevételük nagy részét megélhetési költségekre fordítják. A minimálbér Szlovéniában idén nettó 100 euróval lesz magasabb, mint tavaly, vagyis mindenki, aki minimálbérre van bejelentve, havi 878 eurót vihet haza – magyarázta Mesec, hozzátéve, hogy a közel 13 százalékos növelés az elmúlt évtized legnagyobb minimálbér-emelése. Szlovéniában az erről szóló törvény értelmében a minimálbért az infláció, a bérek alakulása, a bruttó hazai össztermék (GDP) és a minimális megélhetési költségek alapján, az adójogszabályok figyelembevételével állapítják meg. Tavaly októberi számítások szerint a létminimum küszöbértéke 670 euró volt, decemberben pedig elérte a 10,3 százalékot az éves infláció.

Advertisement

Zöldinfó

Energiaforradalom az egészségügyben: több tucat intézmény korszerűsödik

Indulhat a kórházak és mentőállomások energetikai korszerűsítése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Jedlik Ányos Energetikai Program tavaly ősszel meghirdetett pályázata 89 milliárd forinttal segíti egészségügyi intézmények energia-megtakarítást eredményező felújítását – írja az alternativenergia.hu. A támogatói okiratok hatályba lépésével országszerte 25 kórház 70 épületének és 20 mentőállomásnak a fejlesztése válik lehetővé – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A program idén egyházi és civil fenntartású intézményekre kiterjesztve folytatódik – tették hozzá. A pályázat a támogatott intézmények hosszú távú működőképességének biztosítása érdekében javítja épületeik energiahatékonyságát. Az elsődleges kiválasztási szempont az volt, hogy az energiafogyasztás megcélzott, 30 százalékos csökkentése költséghatékonyan, nagy biztonsággal teljesíthető legyen. A fejlesztéseknek köszönhetően az intézményekben ellátottak komfortosabb körülmények között gyógyulhatnak, a dolgozók munkafeltételei nagymértékben javulnak – ismertette az EM.

A közlemény szerint a vissza nem térítendő forrás elsősorban az épületek hőtechnikai adottságainak javításában, a fűtési, hűtési, szellőztetési és melegvíz rendszerek korszerűsítésében hasznosulhat. Támogatható a beltéri világítás energiatakarékos átalakítása vagy zöldenergia-termelők (pl. napelem, napkollektor, hőszivattyú) telepítése is. Az intézmények kötelesek a felhasználás nyomon követését és optimalizálását szolgáló energiamenedzsment rendszert bevezetni. A beruházásokat legkésőbb 2029 végéig teljes körűen be kell fejezni. A legnagyobb összegeket elnyert intézmények a Békés Vármegyei Központi Kórház (14,9 milliárd forint), a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (7,9 milliárd forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (6,7 milliárd forint). A fővárosban a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ, az Észak-budai Szent János Centrumkórház, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet valósíthat meg támogatott korszerűsítéseket – ismertette az EM.

A közlemény Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt idézte, aki kiemelte: “A program idén újabb forrásbiztosítással, kiterjesztve folytatódik, a második körben többnyire egyházi és civil intézmények jutnak összesen 31,5 milliárd forinthoz. Nyolc fenntartó összesen 50 épületén hajtanak majd végre legalább 30 százalékos energia-megtakarítást eredményező fejlesztéseket. A budapesti, érdi, fenyőfői, hatvani, igali, kisvárdai, pomázi és törökbálinti ingatlanok felújítása igencsak időszerű, hiszen átlagéletkoruk a hetvenet közelíti. A Jedlik Ányos Energetikai Program így összesen 120 milliárd forint támogatással járul hozzá az egészségügyi intézmények gazdálkodási mozgásterének növeléséhez.” A közlemény emlékeztetett, hogy az Energiaügyi Minisztérium a kórházak mellett a családok és vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit is segíti. A háztartások akár 10 millió forintot kaphatnak például külső szigetelésre, nyílászárócserére, fűtéskorszerűsítésre az energetikai otthonfelújítási programban. A Jedlik Ányos Energetikai Program összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt biztosít mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz. Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió, de akár félmilliárd forint is lehet. A lakossági és céges programokba 2027 tavaszáig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban – közölte a tárca.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák