Zöldinfó
A szlovén kormány kárpótolja a gáz- és áramszolgáltatókat
A szlovén kormány csütörtöki ülésén a gáz- és áramszolgáltatók kárpótlásáról döntött, mert azok január 1-jétől csak korlátozott áron értékesíthetik az energiát – közölte Bojan Kumer infrastrukturális miniszter, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető kiemelte: két rendeletet fogadtak el az energiaszolgáltatók veszteségeinek megtérítésére, a teljes csomag értéke évi 340-350 millió euró. A szlovén kormány még decemberben határozott arról, hogy január 1-jétől a villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként. A tárcavezető hozzátette: a piacszervező szlovén vállalatot, a Borzent jelölték ki a szolgáltatók kártalanítási igényeinek feldolgozására, valamint a támogatások kifizetésére. A csütörtökön elfogadott rendeletek teljes mértékben szabályozzák az eljárást, az egyes szolgáltatók kártalanítási jogosultságának szempontjaitól a kifizetésekig – hangsúlyozta.
A kabinet döntött a minimálbér összegéről is, amelyet még tavaly decemberben jelentett be. Luka Mesec munkaügyi miniszter elmondta: a minimálbér emelésével a kormány azokon kíván segíteni, akiket az infláció a legsúlyosabban érint, és bevételük nagy részét megélhetési költségekre fordítják. A minimálbér Szlovéniában idén nettó 100 euróval lesz magasabb, mint tavaly, vagyis mindenki, aki minimálbérre van bejelentve, havi 878 eurót vihet haza – magyarázta Mesec, hozzátéve, hogy a közel 13 százalékos növelés az elmúlt évtized legnagyobb minimálbér-emelése. Szlovéniában az erről szóló törvény értelmében a minimálbért az infláció, a bérek alakulása, a bruttó hazai össztermék (GDP) és a minimális megélhetési költségek alapján, az adójogszabályok figyelembevételével állapítják meg. Tavaly októberi számítások szerint a létminimum küszöbértéke 670 euró volt, decemberben pedig elérte a 10,3 százalékot az éves infláció.
Zöldinfó
Tovább csökkent az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása
Tovább csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Tovább csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az Európai Unióban, miközben egyre nagyobb teret nyernek a tisztaenergia-technológiák, és növekednek a kibocsátáscsökkentést célzó beruházásokra fordítható bevételek – közölte az Európai Bizottság közzétett, 2026-os éghajlat-politikai előrehaladási és szén-dioxid-piaci jelentésében. A brüsszeli testület előzetes adatai szerint az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2025-ben 1,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest – írja az alternativenergia.hu. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó ágazatokban mintegy 2 százalékos visszaesést mértek, míg a közlekedést, az épületeket, a mezőgazdaságot és a hulladékgazdálkodást magában foglaló ágazatok kibocsátása lényegében változatlan maradt.
Az EU teljes kibocsátása jelenleg 39 százalékkal marad el az 1990-es szinttől, miközben az unió gazdasága ugyanebben az időszakban 74 százalékkal bővült. A bizottság szerint ez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elválik az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásától. A jelentés ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kibocsátáscsökkentés üteme 2025-ben lassult, ezért a következő években fokozni kell az erőfeszítéseket a 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos csökkentési cél eléréséhez. A tagállami kibocsátáscsökkentési kötelezettségek hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra várhatóan 38,5 százalékkal mérséklődik a kibocsátás a 2005-ös szinthez képest, ami elmarad a 40 százalékos uniós céltól.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy kilenc tagállam nem halad megfelelő ütemben a 2030-as célok teljesítése felé. Ezért Ausztriától, Horvátországtól, Ciprustól, Németországtól, Olaszországtól, Írországtól, Litvániától, Máltától és Svédországtól korrekciós intézkedési terv benyújtását kéri. A tisztaenergiával müködő technológiák terjedésével kapcsolatban a bizottság kiemelte, hogy 2025-ben 1,9 millió tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba az EU-ban, ami az új gépjárművek mintegy egyhatodát jelentette.
A szél- és napenergia-termelő kapacitás 611 gigawattra nőtt, ami az uniós villamosenergia-termelő kapacitás mintegy 49 százalékának felel meg. A hőszivattyúk újonnan telepített kapacitása az előző évi 26 gigawattról 41 gigawattra emelkedett. A szén-dioxid-piaci jelentés szerint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételei 2025-ben 11 százalékkal, 43,2 milliárd euróra emelkedtek.
Ebből 23,9 milliárd euró közvetlenül a tagállamokhoz került, amelyek az összeget a háztartások és az ipar kibocsátáscsökkentését szolgáló intézkedések finanszírozására fordíthatják. Az ipari létesítmények kibocsátása 3,3 százalékkal, a tengeri szállításé 4 százalékkal csökkent, míg a légi közlekedésé 0,2 százalékkal emelkedett. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események 1980 óta becslések szerint 822 milliárd eurós gazdasági kárt okoztak az EU-ban. Az alkalmazkodáshoz 2050-ig évente mintegy 70 milliárd euró beruházásra lesz szükség.
A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy a tiszta energiára való átállás nemcsak az éghajlatvédelmi célok elérését segíti, hanem erősíti az EU versenyképességét és energiabiztonságát, valamint mérsékli az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
