Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány kárpótolja a gáz- és áramszolgáltatókat

A szlovén kormány csütörtöki ülésén a gáz- és áramszolgáltatók kárpótlásáról döntött, mert azok január 1-jétől csak korlátozott áron értékesíthetik az energiát – közölte Bojan Kumer infrastrukturális miniszter, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

A tárcavezető kiemelte: két rendeletet fogadtak el az energiaszolgáltatók veszteségeinek megtérítésére, a teljes csomag értéke évi 340-350 millió euró. A szlovén kormány még decemberben határozott arról, hogy január 1-jétől a villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként. A tárcavezető hozzátette: a piacszervező szlovén vállalatot, a Borzent jelölték ki a szolgáltatók kártalanítási igényeinek feldolgozására, valamint a támogatások kifizetésére. A csütörtökön elfogadott rendeletek teljes mértékben szabályozzák az eljárást, az egyes szolgáltatók kártalanítási jogosultságának szempontjaitól a kifizetésekig – hangsúlyozta.

A kabinet döntött a minimálbér összegéről is, amelyet még tavaly decemberben jelentett be. Luka Mesec munkaügyi miniszter elmondta: a minimálbér emelésével a kormány azokon kíván segíteni, akiket az infláció a legsúlyosabban érint, és bevételük nagy részét megélhetési költségekre fordítják. A minimálbér Szlovéniában idén nettó 100 euróval lesz magasabb, mint tavaly, vagyis mindenki, aki minimálbérre van bejelentve, havi 878 eurót vihet haza – magyarázta Mesec, hozzátéve, hogy a közel 13 százalékos növelés az elmúlt évtized legnagyobb minimálbér-emelése. Szlovéniában az erről szóló törvény értelmében a minimálbért az infláció, a bérek alakulása, a bruttó hazai össztermék (GDP) és a minimális megélhetési költségek alapján, az adójogszabályok figyelembevételével állapítják meg. Tavaly októberi számítások szerint a létminimum küszöbértéke 670 euró volt, decemberben pedig elérte a 10,3 százalékot az éves infláció.

Advertisement

Zöldinfó

Megosztja az európaiakat az élelmiszer-innováció: a válaszadók 51 százaléka bizalmatlan

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített és közzétett Eurobarométer-felmérésből. Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett: az innovatív élelmiszerek olyan új vagy jelentősen módosított élelmiszeripari termékek, melyek fejlesztése során modern technológiákat, vagy újszerű összetevőket használnak fel – írja az alternativenergia.hu. Céljuk általában a környezeti terhelés csökkentése, az egészség megőrzése, vagy a változó fogyasztói igények, köztük ételintoleranciák kiszolgálása. Az uniós bizottság szerint az élelmiszer-innováció erősítheti az európai élelmiszerrendszer ellenálló képességét, szélesítheti a termelési lehetőségeket, támogathatja az élelmezésbiztonságot és segíthet kielégíteni a változó fogyasztói igényeket.

A felmérésben a válaszadók 51 százaléka negatív, 39 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg az innovatív élelmiszerekről. Míg a 39 év alattiak jobban elfogadják (50 százalék) az ilyen termékeket, az 55 éves, vagy annál idősebbeknek mindössze 34 százaléka van így ezzel. Hasonló arány figyelhető meg a lakóhely szerint is: a nagyvárosokban élők több mint fele fogadja el a modern technikákkal előállított élelmiszereket, szemben a falvakban vagy vidéki területeken élőkkel. A tájékozottabb válaszadók 72 százaléka, a kevésbé tájékozottak 27 százaléka fogyasztana ilyen élelmiszert – írták.

A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka egyetért azzal, hogy az élelmiszer-innováció segítheti a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők elleni küzdelem, az erőforráshiány és az ellátási zavarok. A felmérésben felsorolt innovatív élelmiszerek közül a legmagasabb elfogadottsági szintet az aszályhoz, a kártevőkhöz vagy a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származó gyümölcsök és zöldségek érték el. A válaszadók fele (50 százalék) mondta, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.

Advertisement

A felmérés eredménye szerint a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és érthető információkat kell adni arról, hogyan állították elő azokat, mit tartalmaznak és honnan származnak – derült ki az uniós bizottság felméréséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák