Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány korlátozza az áram- és gázszámlákat a közintézményekben

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:  – A közintézmények és az önkormányzatok számára értékesített gáz árát is korlátozza a szlovén kormány a lakosság és a vállalatok áram- és gázszámláinak, valamint a fűtőolaj árának szabályozása után – közölte a szlovén közszolgálati televízió hétfőn.

Létrehozva:

|

A közvitára bocsátott rendelet szerint az áram- és gázszolgáltatóknak 2023-ban a közintézményeknek és az önkormányzatoknak a 2021-es fogyasztásuk 80 százalékát kell szabályozott áron szállítaniuk. A villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként – olvasható a dokumentumban. A szolgáltatók nem függeszthetik fel a szolgáltatásokat, és kérésre ajánlatot kell tenniük az ügyfeleknek, ezek pedig nem tartalmazhatnak olyan feltételeket, amelyeket nem szabtak meg 2021-ben.

A gázár-szabályozás nem vonatkozik azokra a felhasználókra, akik már korábban hatósági áras szolgáltatásokat vettek igénybe. Ilyenek az egészségügyi intézmények, óvodák, általános iskolák és kisvállalkozások. A Finance című szlovén gazdasági napilap hétfőn arról írt: az áramszolgáltatók 2023-ra megawattóránként 400 eurótól 500 euróig terjedő díjszabásra tettek ajánlatot az említett intézményeknek. A lap a Szociális Intézmények Szövetségét hozza fel példaként, amelyhez egyebek között 81 idősotthon is tartozik. A szövetség számára a jelenlegi áramszolgáltatója nappali időszakban 462,23 euróban, éjszakai időszakban 298,21 euróban, egységes tarifa esetén pedig 402,14 euróban határozta meg a villamos energia árát.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák