Zöldinfó
A szlovén kormány korlátozza az áram- és gázszámlákat a közintézményekben
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: – A közintézmények és az önkormányzatok számára értékesített gáz árát is korlátozza a szlovén kormány a lakosság és a vállalatok áram- és gázszámláinak, valamint a fűtőolaj árának szabályozása után – közölte a szlovén közszolgálati televízió hétfőn.
A közvitára bocsátott rendelet szerint az áram- és gázszolgáltatóknak 2023-ban a közintézményeknek és az önkormányzatoknak a 2021-es fogyasztásuk 80 százalékát kell szabályozott áron szállítaniuk. A villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként – olvasható a dokumentumban. A szolgáltatók nem függeszthetik fel a szolgáltatásokat, és kérésre ajánlatot kell tenniük az ügyfeleknek, ezek pedig nem tartalmazhatnak olyan feltételeket, amelyeket nem szabtak meg 2021-ben.
A gázár-szabályozás nem vonatkozik azokra a felhasználókra, akik már korábban hatósági áras szolgáltatásokat vettek igénybe. Ilyenek az egészségügyi intézmények, óvodák, általános iskolák és kisvállalkozások. A Finance című szlovén gazdasági napilap hétfőn arról írt: az áramszolgáltatók 2023-ra megawattóránként 400 eurótól 500 euróig terjedő díjszabásra tettek ajánlatot az említett intézményeknek. A lap a Szociális Intézmények Szövetségét hozza fel példaként, amelyhez egyebek között 81 idősotthon is tartozik. A szövetség számára a jelenlegi áramszolgáltatója nappali időszakban 462,23 euróban, éjszakai időszakban 298,21 euróban, egységes tarifa esetén pedig 402,14 euróban határozta meg a villamos energia árát.
Zöldinfó
Az európai gazdákat is egyre jobban sújtja a klímaváltozás
14-17 milliárd eurós veszteséget okozhatott az idei hőhullám és az aszály az európai mezőgazdaságban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez. Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az “új valósághoz” kell alkalmazkodniuk.
Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint “csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben.” Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz. Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.
Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében. Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit.
Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.
Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
