Zöldinfó
A szlovén kormány korlátozza az áram- és gázszámlákat a közintézményekben
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: – A közintézmények és az önkormányzatok számára értékesített gáz árát is korlátozza a szlovén kormány a lakosság és a vállalatok áram- és gázszámláinak, valamint a fűtőolaj árának szabályozása után – közölte a szlovén közszolgálati televízió hétfőn.
A közvitára bocsátott rendelet szerint az áram- és gázszolgáltatóknak 2023-ban a közintézményeknek és az önkormányzatoknak a 2021-es fogyasztásuk 80 százalékát kell szabályozott áron szállítaniuk. A villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként – olvasható a dokumentumban. A szolgáltatók nem függeszthetik fel a szolgáltatásokat, és kérésre ajánlatot kell tenniük az ügyfeleknek, ezek pedig nem tartalmazhatnak olyan feltételeket, amelyeket nem szabtak meg 2021-ben.
A gázár-szabályozás nem vonatkozik azokra a felhasználókra, akik már korábban hatósági áras szolgáltatásokat vettek igénybe. Ilyenek az egészségügyi intézmények, óvodák, általános iskolák és kisvállalkozások. A Finance című szlovén gazdasági napilap hétfőn arról írt: az áramszolgáltatók 2023-ra megawattóránként 400 eurótól 500 euróig terjedő díjszabásra tettek ajánlatot az említett intézményeknek. A lap a Szociális Intézmények Szövetségét hozza fel példaként, amelyhez egyebek között 81 idősotthon is tartozik. A szövetség számára a jelenlegi áramszolgáltatója nappali időszakban 462,23 euróban, éjszakai időszakban 298,21 euróban, egységes tarifa esetén pedig 402,14 euróban határozta meg a villamos energia árát.
Zöldinfó
A klímaváltozás már a vetéseket is átírja
Átalakította a tavaszi vetésszerkezetet a klímaváltozás belföldön, területnagyságot tekintve az olajos napraforgó megelőzte a kukoricát idén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növényvédőszer- és vetőmaggyártó cég becslése szerint a napraforgó vetésterülete elérhette a 800 ezer hektárt, a kukoricáé viszont 620 ezer hektár körülire csökkent – írja az alternativenergia.hu. A változást azzal magyarázták, hogy a szárazság nem kedvez a kukoricatermelésnek, a napraforgó jobb stressztűrő képessége szélsőséges időjárási helyzetekben versenyelőnyt jelent. Az átalakulást a közlemény szerint a piaci igények is ösztönzik, az energiaárak emelkedése és a nyersolajellátás zavarai miatt ugyanis világszerte felértékelődött a növényi olaj. A termelés ugyanakkor nem tart lépést az erősödő kereslettel, nemzetköz szinten a vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást.
Magyarország stabilan a legnagyobb napraforgó-termelők közé tartozik, kukoricából viszont ma már behozatalra szorul, az EU is inkább csak belső felhasználára termel. A Syngenta úgy látja, hogy a kukoricaterlemésben most a kockázatcsökkentés a legfontosabb szempont, csúcstermések helyett a hozam megőrzésére kell törekedni. Segíthetnek ebben a vízmegőrző talajművelési technológiák, a korszerű technológiák, agrotechnika, valamint a megfontolt termesztési döntések. A napraforgó-termelőknek a szárazságtűrő hibridek alkalmazását ajánlják, az új fajtákat már kifejezetten szélsőséges körülmények között fejlesztik – tették hozzá.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
