Zöldinfó
A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára
A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.
“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.
Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.
Zöldinfó
Nemzetközi elismerést kaptak a magyar barlangok
Három magyar barlangot is beválasztott a világ 100 legjobbja közé a Worldworthy.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Három magyarországi barlangot is beválasztott a világ 100 legjobb látogatható barlangja közé a Worldworthy független nemzetközi rangsoroló szervezet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kiépített barlangok kategóriájában a miskolci Szent István-barlang a 21., a jósvafői Baradla-barlang a 37., míg a lillafüredi vízesés mellett található Anna-barlang a 92. a listán. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozó Szent István-barlang fokozottan védett, járatainak hossza 1514, függőleges kiterjedése pedig 101 méter. Az üreg járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára – olvasható az igazgatóság honlapján.
Szintén ez a társaság felügyeli az Anna-barlangot is, amelyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak. Bejárata Lillafüreden, a Palota Szálló alatti függőkert legalsó szintjén, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található, járatainak hossza 570 méter, melyből 208 méter járható be a túravezetéseken. A Baradla-barlangrendszer jósvafői lejárata a szlovák határ közelében található, teljes feltárt hossza meghaladja a 30 kilométert. A legidősebb mészkő a barlang jósvafői szakaszán van – a bejárattól az Óriások terméig -, ez a sötétszürke-fekete, vastagpados gutensteini mészkő erősen töredezett, így járatképződésre ugyan alkalmas, de szennyezettsége miatt cseppkő csak kevés van a barlang ezen szakaszán – olvasható az Aggteleki Nemzeti Park honlapján.
A Worldworthy weboldala szerint a 100-as rangsorban – amelyet többek között online látogatói vélemények, útikönyv- és sajtómegjelenések, valamint nyilvános adatok alapján állítottak össze – 34 országból szerepelnek olyan látogatható, kiépített és kivilágított barlangok, amelyekben túravezetéseket is tartanak. Az első helyen az olasz Frasassi-barlangrendszer, a másodikon a francia Aven d’Orgnac cseppkőbarlang, míg a harmadik helyen a Bulgáriában található Prohodna-barlang szerepel.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
