Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára

A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.

Létrehozva:

|

“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.

Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák