Zöldinfó
A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára
A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.
“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.
Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.
Zöldinfó
A megújuló energia lehet a kulcs az európai szigetek jövőjéhez
Az EU javítana az európai szigeteken és a tengerpart mentén élők életkörülményein és gazdasági lehetőségein.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az uniós szigeteken, valamint a tagországok tengerpartjai mentén élők támogatására a gazdaságra, az összekapcsoltságra, az energiaellátásra, a környezetvédelemre, a demográfiára és a biztonság szavatolására vonatkozóan azzal a céllal, hogy “az e területek és az ott élők előtt álló kihívásokat lehetőségekké és tartós előnyökké alakítsa”. A brüsszeli közleményben a stratégia fontosságát hangsúlyozva az Európai Bizottság mindenekelőtt közölte: az EU-ban 17 millió ember él 16 tagállam több mint 4000 szigetén, emellett 95 millióan vannak olyanok, akik az EU 22 tagállamának összesen 70 ezer kilométert kitevő partvonala mentén, illetve tengerparti területein élnek – írja az alternativenergia.hu.
Kiemelték: az EU legtöbb szigete ugyanazon kihívásokkal néz szembe, amelyek hatással vannak gazdasági fenntarthatóságukra és lakosainak életminőségére. Ilyen a földrajzi elszigeteltség, a korlátozott összeköttetés, a magas szállítási költségek és a hosszas utazási idők, a kis és széttagolt piacok, a turizmustól, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függés, az éghajlatváltozásnak való kitettség, a demográfiai hanyatlás, a vízhiány, az alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az elszigeteltség egyéb többletköltségei.
Az európai part menti közösségekre jelentős hatással van a biodiverzitás csökkenése és a tengeri szennyezés, melyek hatással vannak ellenálló képességükre és gazdasági növekedésükre. Gyakran kihívást jelent a megfizethető lakhatás, a gazdasági tevékenység szezonalitása és a korlátozott munkalehetőségek, ami a fiatalok elvándorlásához és gazdasági instabilitáshoz vezet. Felismerve ezeket az összefonódó kihívásokat az EU stratégiája a gazdasági lehetőségek kiaknázására, az életminőség javítására és az ellenállóképesség erősítésére összpontosít. Célja a gazdaságfejlesztés, az összekapcsoltság, a versenyképesség és innováció.
A vállalkozói szellem, a diverzifikált helyi gazdaságok, a fenntartható turizmus és a digitalizáció fellendítése, miközben a szigetek és partmenti területek gazdasági tevékenységét és életét korlátozó hiányosságokat kezeli. Hangsúlyt helyez az energiabiztonságra, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Célja a dekarbonizáció felgyorsítása, a megújuló energia alkalmazásának elterjesztése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása és a biológiai sokféleség védelme. A demográfiai mutatók javítása érdekében a stratégia célja a közszolgáltatások, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás és a társadalmi befogadás megerősítése az elnéptelenedés visszafordítása és a fiatalok megtartása.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
