Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára

A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.

Létrehozva:

|

“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.

Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák