Zöldinfó

A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára

A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-06

Szerző:

Hell

“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.

Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom:méhek méhészet Szlovénia unesco

Zöldinfó

Nincs ok az aggodalomra: továbbra is tiszta a horvát tenger

Szakértők szerint nem romlott érdemben a horvát tengervíz minősége.

Létrehozva:

13 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Horvátország jelentősen visszaesett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fürdővízminőségi rangsorában, szakértők szerint azonban a helyezés romlása nem jelenti azt, hogy a horvát tengervíz minősége érdemben romlott volna – írja az alternativenergia.hu. Az idei jelentés szerint a horvátországi fürdővizek 86,2 százaléka kapott kiváló minősítést, miközben ez az arány az elmúlt években rendszerint meghaladta a 95 százalékot. Horvátország így a korábbi ötödik helyről a tizenkettedikre csúszott vissza az európai rangsorban, bár továbbra is az uniós átlag fölött teljesít. Horvát szakértők szerint a visszaesést részben az magyarázza, hogy az összesítés nem kizárólag a tengerparti strandok adatait tartalmazza, hanem az édesvízi fürdőhelyekét is. A két kategória között jelentős a különbség: Horvátország a tengerparti fürdővizek alapján a tizennegyedik, az édesvízi fürdőhelyek alapján viszont csak a huszonkettedik helyen áll a vizsgált országok között.

A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet (IOR) szakértői szerint a horvátországi tengervíz nagy arányban továbbra is kiváló minőségű, ezért a fürdőzőknek nincs okuk aggodalomra. A gyengébb összesített helyezés szerintük elsősorban a számítási módszertanból következik. A fürdési idény kezdetével a teljes horvát partvidéken rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végeznek. Zára (Zadar) megyében például 192 strandnál vesznek mintát kéthetente. A mintavétel szigorú előírások alapján történik, figyelembe véve a strand típusát, a parttól mért távolságot és a mintavétel mélységét.

A laboratóriumi vizsgálatokban elsősorban a szennyvíz-szennyezésre utaló mikrobiológiai mutatókat, köztük az Escherichia coli és az enterococcus baktériumok jelenlétét ellenőrzik. A mintavételkor mérik a tenger hőmérsékletét és sótartalmát, valamint rögzítik az időjárási körülményeket és a víz látható állapotát is. Európai összesítésben a fürdőhelyek mintegy 85 százaléka felelt meg a legszigorúbb, kiváló kategória követelményeinek, 96 százalékuk pedig legalább a minimális minőségi előírásokat teljesítette. A rangsort Ciprus vezeti, ahol valamennyi vizsgált fürdővíz kiváló minősítést kapott, az utolsó helyen pedig Albánia áll.

Tovább olvasom