Zöldinfó

A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára

A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-06

Szerző:

Hell

“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.

Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom:méhek méhészet Szlovénia unesco

Zöldinfó

Kína új csatornája évente csökkentheti a szállítási költségeket

Új hajózási útvonal köti össze Kína délnyugati részét a tengerrel.

Létrehozva:

58 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyitották Kína délnyugati részén a Pinglu-csatornát, amely közvetlenebb vízi összeköttetést teremt a térség és a tenger között, és rövidebb útvonalat biztosít az áruszállítás számára a délkelet-ázsiai piacok felé – írja az alternativenergia.hu. A 134,2 kilométer hosszú csatorna a Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület székhelyétől, Nanningtől vezet a Pejpu-öbölig. A 72,7 milliárd jüanból (mintegy 3,4 ezer milliárd forintból) megépült létesítmény a Kínát Délkelet-Ázsiával és más nemzetközi piacokkal összekötő új nemzetközi szárazföldi-tengeri kereskedelmi folyosó része. A csatorna a legfeljebb 5000 tonnás hajók számára hajózható, és több mint 560 kilométerrel rövidíti le a délnyugat-kínai térségek és a tenger közötti vízi szállítás útvonalát a Kuangtung tartomány kikötőin át vezető korábbi útvonalakhoz képest. A kínai állami hírügynökség szerint a beruházás várhatóan 18-30 százalékkal csökkenti a logisztikai költségeket, és évente több mint 5 milliárd jüan szállítási költséget takaríthat meg.

A jelentés szerint a beruházás több mint négy év alatt készült el. A munkálatok jelentős részében meglévő vízi utakat szélesítettek, mélyítettek és egyenesítettek ki, míg egy rövidebb szakaszt hegyvidéki terepen kellett újonnan kialakítani. A csatorna mentén három, egyenként két hajózsilippel ellátott hajózási csomópontot építettek ki a 65 méteres szintkülönbség leküzdésére. Kiemelték, hogy a beruházás során környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek: a kitermelt mintegy 315 millió köbméternyi föld és kőzet több mint 98 százalékát újra felhasználták. A csatorna egy több mint 480 méter hosszú hallépcsőt, valamint a szárazföldi állatok számára kialakított átjárót is magában foglal.

A csatorna különösen a kínai délnyugati tartományok számára lehet jelentős, amelyek az ország keleti partvidékénél kevésbé fejlettek, és az exportáruk tengeri kikötőkbe juttatása korábban magasabb költségekkel járt. A térségből többek között szenet, érceket, gabonát, az újenergia-iparhoz szükséges anyagokat és autóipari alkatrészeket szállíthatnak az új útvonalon. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN, vagyis a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége. A két fél közötti kereskedelem tavaly először haladta meg az ezermilliárd dollárt, 2026 első hét hónapjában pedig 744,41 milliárd dollárt tett ki, ami 24,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Tovább olvasom