Zöldinfó
A tarló meghagyása segíthet az aszály elleni védekezésben
Az aszály elleni védekezés egyik kulcsa a talaj takarása és a víz megőrzése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ebben a rendkívüli helyzetben különösen felértékelődik a Közös Agrárpolitika (KAP) egyik rendelkezése, mely július 15. és szeptember 30. között előírja egy minimális talajborítás fenntartását a gazdálkodók számára, ezzel is elősegítve a talajnedvesség megőrzését és a mezőgazdasági termelés klímaváltozáshoz való alkalmazkodását – hívja fel a figyelmet az Agrár és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) kormany.hu oldalon közzétett közleményében. A szaktárca tájékoztatása szerint a klímaváltozás hatásai egyre inkább ráirányítják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságának egyik alapfeltétele a talajok vízmegtartó képességének javítása és a rendelkezésre álló nedvesség megőrzése – írja az alternativenergia.hu. A KAP feltételességi előírásai és a támogatható területek kibővítésének lehetőségei olyan tudatos gazdálkodási szemléletet kívánnak erősíteni, amely egyszerre szolgálja a természeti erőforrások védelmét és a gazdálkodók alkalmazkodóképességének növelését. A talajban és a tájban történő vízmegtartás ezért nem csupán szakpolitikai célkitűzés, hanem a gazdálkodók közvetlen érdeke is – írták.
A gazdálkodók ennek a kötelezettségnek többféle módon is eleget tehetnek: őszi vetésű növény elvetésével, másodvetés alkalmazásával, illetve a területen található növényzet vagy a betakarítást követően visszamaradó tarló megőrzésével. Az idei, rendkívül száraz időjárási körülmények között a tarló fenntartása különösen indokolt és előnyös megoldás lehet. Egy learatott repce- vagy kalászosgabona-tarlójának szeptember végéig történő megőrzése jelentős szerepet játszik a talajnedvesség megőrzésében. A talajfelszínt borító növényi maradványok csökkentik a párolgási veszteséget, mérsékelik a talaj felmelegedését, valamint kedvezőbb feltételeket teremtenek a talajélet számára – sorolták.
A jelenlegi csapadékhiányos időszakban különösen fontos szempont az is a tárca szerint, hogy a tarló megőrzése költséghatékony alternatívát jelenthet a másodvetéssel vagy a takarónövények telepítésével szemben. Az extrém száraz talajállapot miatt ugyanis számos térségben csekély az esélye annak, hogy az elvetett növények megfelelően kikeljenek és fejlődésnek induljanak. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás új szemléletet kíván a mezőgazdaságtól. A betakarítást követően nem feltétlenül a “tiszta” és teljesen megművelt földterület jelenti a jó gazdálkodás mércéjét. Sokkal fontosabb, hogy a talajok képesek legyenek megőrizni a nedvességet, fenntartani az aktív talajéletet, és megfelelő mennyiségű vizet tudjanak tárolni a következő vegetációs időszakra.
A közlemény szerint a talaj takarása nemcsak támogatási kötelezettség, hanem a klímaváltozás okozta kihívásokkal szembeni eredményes gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze is. Az AÉM számos eszközzel ösztönzi a gazdálkodókat, hogy az aszály elleni védekezésben minél szélesebb körben alkalmazzák a talajkímélő és vízmegőrző gazdálkodási gyakorlatokat is, ezek egyszerre szolgálják a termelés biztonságát, a természeti erőforrások védelmét és a magyar mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodóképességének erősítését – írták a közleményben.
Zöldinfó
Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.
A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
