Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A tavalyi volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban

A feljegyzések kezdete óta 2022 volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban – közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.

Létrehozva:

|

A Météo France mérései szerint 2022-ben az átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok volt, és mintegy 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. A rekordadatok “a klímaváltozás tünetei” – tette hozzá a meteorológiai szolgálat. A Météo France már november végén jelezte, hogy függetlenül az év utolsó hónapjától, 2022 a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év lesz, de a pontos számokat csak most határozta meg. A december 8. és 17. közötti hideg napok ellenére a december is nagyon enyhe volt, az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb átlaghőmérséklettel. A 14,5 fokos átlaghőmérséklettel 2022 az első helyre került a legmelegebb évek sorában az 1900-ban kezdődött feljegyzések óta, megelőzve a korábbi csúcstartó 2020-at, amikor 14,07 fok volt az éves átlag.

“Januárt és áprilist leszámítva az év minden hónapja melegebb volt az átlagosnál” – jelezte a Météo France internetes oldalán. Ezenkívül három olyan kánikulai időszak is volt az évben, amikor megdőltek a melegrekordok. A tavalyi nyár a második legmelegebb volt Franciaország történetében, viszont rekordszámú, 33 kánikulai napot jegyeztek fel. Mindeddig 1983 nyarán volt több kánikulai nap, abban az évben 23. Az ősz rendkívül enyhe volt tavaly, különösen az október, Szilveszter éjjel pedig 1947 óta nem volt olyan enyhe az időjárás, mint 2022-ben. A Météo France szerint az elmúlt időszakhoz hasonlóan az emberi tevékenység miatti klímaváltozás felgyorsult: a 20. század kezdete óta a tíz legmelegebb évből nyolcat az elmúlt 12 évben regisztrálták. Mindennek leginkább érezhető hatása a szárazság és a vízhiány, még télen is. Tavaly 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál, amire korábban nem volt példa.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar akácfajták indulhatnak világhódító útra

Magyarországi nemesítésű akácfajta jelenhet meg világszerte.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világ számos részén megjelenhetnek a Magyarországon nemesített Turbo Obelisk akácfajták; az Amerikai Egyesült Államokban már megkötött értékesítési megállapodással rendelkezik a Silvanus Forestry Kft. – közölte a cég az MTI kérdésére. A magyar nemesakác klóncsoportot egy nemrég megkötött licencmegállapodás alapján őshazájában, Amerikában terjesztheti az amerikai Propagate erdészeti cég – írja az alternativenergia.hu. A kizárólagos helyi értékesítést biztosító szerződés értékéről a Silvanus Forestry nem kívánt nyilatkozni, de közölték, hogy számos ország érdeklődik a saját nemesítésű akácfajtáik iránt, amelyeket több évtizedes természetes szelekcióval, génmódosítás nélkül hoztak létre. A budapesti székhelyű vállalkozás számos európai ország beszállítója, az Egyesült Királyságban állami kutatási-fejlesztési program résztvevőiként kísérleti ültetvényeken dolgoznak, Szaúd-Arábiában hónapokon belül kezdenek, Dél-Koreában pedig az év elején végeztek próbaültetést, így további tárgyalások következnek. Emellett több más ázsiai állammal is létrehoztak együttműködést. A nemzetközi szintű érdeklődés azt bizonyítja, hogy a Turbo Obelisk kilépett a csaknem 30 éves kutatási-fejlesztési szakaszból, és komoly gazdasági lehetőségek előtt áll – mondta a cég ügyvezető igazgatója.

Németh Márton kifejtette, hogy a nemesített akácokat agrárerdészeti célokra és iparifa célú ültetvényekbe telepíthetik világszerte. Számos kedvező tulajdonsága közül az egyik legfontosabb a kiemelkedő szárazságtűrés, ennek köszönhetően öntözés nélküli, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is megél. Belföldön ez azért fontos szempont, mert a HUN-REN Agrártudományi Központ legújabb kutatásai szerint a klímaváltozás miatt tartós válságba került az Alföldre jellemző, szántóföldi növényekre épülő termelési gyakorlat. A szükségszerű tájhasználatváltás több százezer hektáron, elsősorban a Homokhátságon és a Nyírségben indokolthatja a nemesített akácok termesztését. Bár ez a fa Európában nem őshonos, már több mint 400 éve él a kontinensen, és komoly szerepe van a termőhelyek javításában. A gyökerein élő nitrogénmegkötő baktériumoknak köszönhetően segíti a biodiverzitást, növeli a szántóföldi növények terméshozamát is.

Hozzátették: a tölgy, a bükk és a fenyő nehezen viseli a klímaváltozást, ám a széles ökológiai tűrőképességű akácklónok a magyarországitól eltérő termőhelyi viszonyok között is életképesek. Mindez azért fontos szempont, mert az ültetvényes gazdálkodásból nyerhető faanyagra világszerte egyre nagyobb az igény.

Advertisement

Az ültetési és a termesztési technológiát betartva ezek a fák segíthetnek az erdőtüzek megelőzésében is, veszélyeztetett erdőkbe tűzvédelmi sávokat lehet létrehozni nemesakáccal. Kiemelkedően magas fatérfogatuknak köszönhetően hektáronként évente 30 tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami a többszöröse annak, amire az Európában őshonos fajok képesek. A cég honlapján olvasható bemutatók és tanulmányok alapján az Észak-Amerikából származó akácot Magyarországon már több mint 300 éve termesztik. Fontos szerepe volt az alföldi futóhomok megkötésében és a gyenge adottságú szántóterületek eredményes hasznosításában. Mai állományai csaknem félmillió hektárral a belföldi erdőterület negyedét teszik ki, a Turbo Obelisk ültetvények területe országszerte összesen 50 hektár.

Az erdészeti gyakorlatban elterjedt fehér akác 25-30 év után, a Turbo fajták 12-15 év után vágásérettek, és további előnyük a csaknem kétszeres fatömeghozam, valamint a kedvezőbb törzsalak, ami oszlopféleségek és fűrészrönk előállítására alkalmasabb. A Silvanus Forestry ezeket a tulajdonságokat Kapusi Imre erdőmérnök nemesítési eredményeit és klónarchívumait megvásárolva alakította ki úgy, hogy a gyors növekedés után a törzsminőségre és a mézelési tulajdonságokra is szelektáltak.

Advertisement

A cég több uniós és kutatási-fejlesztési pályázatot nyert a nemesítéshez, és konzorciumokat hozott létre az Erdészeti Tudományos Intézettel (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), a Soproni Egyetemmel (SE), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) – olvasható a honlapon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák