Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A tavalyi volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban

A feljegyzések kezdete óta 2022 volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban – közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.

Létrehozva:

|

A Météo France mérései szerint 2022-ben az átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok volt, és mintegy 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. A rekordadatok “a klímaváltozás tünetei” – tette hozzá a meteorológiai szolgálat. A Météo France már november végén jelezte, hogy függetlenül az év utolsó hónapjától, 2022 a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év lesz, de a pontos számokat csak most határozta meg. A december 8. és 17. közötti hideg napok ellenére a december is nagyon enyhe volt, az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb átlaghőmérséklettel. A 14,5 fokos átlaghőmérséklettel 2022 az első helyre került a legmelegebb évek sorában az 1900-ban kezdődött feljegyzések óta, megelőzve a korábbi csúcstartó 2020-at, amikor 14,07 fok volt az éves átlag.

“Januárt és áprilist leszámítva az év minden hónapja melegebb volt az átlagosnál” – jelezte a Météo France internetes oldalán. Ezenkívül három olyan kánikulai időszak is volt az évben, amikor megdőltek a melegrekordok. A tavalyi nyár a második legmelegebb volt Franciaország történetében, viszont rekordszámú, 33 kánikulai napot jegyeztek fel. Mindeddig 1983 nyarán volt több kánikulai nap, abban az évben 23. Az ősz rendkívül enyhe volt tavaly, különösen az október, Szilveszter éjjel pedig 1947 óta nem volt olyan enyhe az időjárás, mint 2022-ben. A Météo France szerint az elmúlt időszakhoz hasonlóan az emberi tevékenység miatti klímaváltozás felgyorsult: a 20. század kezdete óta a tíz legmelegebb évből nyolcat az elmúlt 12 évben regisztrálták. Mindennek leginkább érezhető hatása a szárazság és a vízhiány, még télen is. Tavaly 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál, amire korábban nem volt példa.

Advertisement

Zöldinfó

Fenntarthatóság kézzel foghatóan: különleges workshop-sorozat indul

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Néprajzi Múzeum EthnoEco csoportja, amely a múzeum környezettudatos szemléletének képviselő egysége, olyan programokat szervez, amelyek a mindennapi életben is alkalmazható, fenntartható megoldásokat népszerűsítik – írja az alternativenergia.hu. Ruhacsere-eseményeiken rendszeresen gyűlnek össze olyan textíliák, amelyek új funkciót kaphatnak, ezek szolgálnak majd alapanyagként az EthnoEco és a Foltvarrók workshop-sorozatban is – áll a múzeum hétfői közleményében. A hatalkalmas programsorozat első három eseményén a résztvevők három különböző technikával, a horgolással, a kosárkötéssel és a patchwork egyik legszabadabb formájával, a crazy technikával ismerkedhetnek meg. A foglalkozások során a használt textilek nem hulladékként jelennek meg, hanem kreatív alapanyagként, miközben a résztvevők a textil újrahasznosítás kulturális és kortárs példáiból is inspirációt merítenek. Az első workshopra március 25-én kerül sor, ahol a résztvevők horgolási technikákkal dolgozzák fel az EthnoEco ruhacsere-eseményein megmaradt textileket: a ruhákat csíkokra vágják, fonallá alakítják, majd kisszőnyeget, ülőpárnát vagy edényalátétet készítenek belőlük. A foglalkozás során Nagy Dóra ismerteti a textilipar környezeti hatásait, az EthnoEco csapata pedig az alaptechnikák elsajátításában segít, miközben a résztvevők a múzeum gyűjteményének példáiból is inspirálódhatnak.

A második alkalom április 8-án lesz, ennek középpontjában a kosárkötés áll majd. A résztvevők a textilekből sodort anyagból készítenek tartós használati tárgyakat, a foglalkozást pedig Váradi Gyöngyi, a Magyar Foltvarró Céh céhmestere vezeti. Az alkalom nemcsak egy technika elsajátítását kínálja, hanem betekintést is nyújt a foltvarró közösségek világába. A harmadik workshopot április 22-én tartják, ahol a résztvevők a crazy patchwork technikával ismerkedhetnek meg. Az apró textildarabok szabad felhasználására épülő módszerrel egyedi párnák készülnek, miközben az alkalom a Foltvarrás kékben című kiállításhoz is kapcsolódik, és bemutatja, hogyan válhat a hagyományos technika kortárs, személyes kifejezési formává.

A workshopok a Néprajzi Szalonban zajlanak, a múzeum Damjanich utcai bejárata felől. Egy-egy foglalkozáson legfeljebb 15 fő vehet részt, a részvételi díj alkalmanként kétezer forint, a szükséges eszközöket a szervezők biztosítják. A fenntarthatóság gondolata a Néprajzi Múzeum március 28-ai húsvéti programsorozatán is megjelenik. A tematikus nap ingyenesen látogatható vásárán harminc képzőművész, dizájner és kézműves munkái közül válogathat a közönség, miközben személyesen is találkozhat az alkotókkal. A nap folyamán a tojásírás, tojásberzselés és tojáskarcolás mesterei avatják be a látogatókat a díszítés technikáiba, így meg lehet majd ismerkedni a palóc, a beregi vagy a pásztorművészetből gyökerező motívumokkal, a kékfestő műhelyben pedig évszázados nyomódúcokkal és hagyományos festési eljárással készülnek új textilek. A húsvéti programok közt több alkalommal élő zene is felcsendül majd, ezek közül a Bach Mindenkinek Fesztivál koncertjei ingyenesen lesznek látogathatók.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák