Zöldinfó
A tavalyi volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban
A feljegyzések kezdete óta 2022 volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban – közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.
A Météo France mérései szerint 2022-ben az átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok volt, és mintegy 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. A rekordadatok “a klímaváltozás tünetei” – tette hozzá a meteorológiai szolgálat. A Météo France már november végén jelezte, hogy függetlenül az év utolsó hónapjától, 2022 a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év lesz, de a pontos számokat csak most határozta meg. A december 8. és 17. közötti hideg napok ellenére a december is nagyon enyhe volt, az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb átlaghőmérséklettel. A 14,5 fokos átlaghőmérséklettel 2022 az első helyre került a legmelegebb évek sorában az 1900-ban kezdődött feljegyzések óta, megelőzve a korábbi csúcstartó 2020-at, amikor 14,07 fok volt az éves átlag.
“Januárt és áprilist leszámítva az év minden hónapja melegebb volt az átlagosnál” – jelezte a Météo France internetes oldalán. Ezenkívül három olyan kánikulai időszak is volt az évben, amikor megdőltek a melegrekordok. A tavalyi nyár a második legmelegebb volt Franciaország történetében, viszont rekordszámú, 33 kánikulai napot jegyeztek fel. Mindeddig 1983 nyarán volt több kánikulai nap, abban az évben 23. Az ősz rendkívül enyhe volt tavaly, különösen az október, Szilveszter éjjel pedig 1947 óta nem volt olyan enyhe az időjárás, mint 2022-ben. A Météo France szerint az elmúlt időszakhoz hasonlóan az emberi tevékenység miatti klímaváltozás felgyorsult: a 20. század kezdete óta a tíz legmelegebb évből nyolcat az elmúlt 12 évben regisztrálták. Mindennek leginkább érezhető hatása a szárazság és a vízhiány, még télen is. Tavaly 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál, amire korábban nem volt példa.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés14 óra telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
