Zöldinfó
A tavalyi volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban
A feljegyzések kezdete óta 2022 volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban – közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.
A Météo France mérései szerint 2022-ben az átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok volt, és mintegy 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. A rekordadatok “a klímaváltozás tünetei” – tette hozzá a meteorológiai szolgálat. A Météo France már november végén jelezte, hogy függetlenül az év utolsó hónapjától, 2022 a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év lesz, de a pontos számokat csak most határozta meg. A december 8. és 17. közötti hideg napok ellenére a december is nagyon enyhe volt, az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb átlaghőmérséklettel. A 14,5 fokos átlaghőmérséklettel 2022 az első helyre került a legmelegebb évek sorában az 1900-ban kezdődött feljegyzések óta, megelőzve a korábbi csúcstartó 2020-at, amikor 14,07 fok volt az éves átlag.
“Januárt és áprilist leszámítva az év minden hónapja melegebb volt az átlagosnál” – jelezte a Météo France internetes oldalán. Ezenkívül három olyan kánikulai időszak is volt az évben, amikor megdőltek a melegrekordok. A tavalyi nyár a második legmelegebb volt Franciaország történetében, viszont rekordszámú, 33 kánikulai napot jegyeztek fel. Mindeddig 1983 nyarán volt több kánikulai nap, abban az évben 23. Az ősz rendkívül enyhe volt tavaly, különösen az október, Szilveszter éjjel pedig 1947 óta nem volt olyan enyhe az időjárás, mint 2022-ben. A Météo France szerint az elmúlt időszakhoz hasonlóan az emberi tevékenység miatti klímaváltozás felgyorsult: a 20. század kezdete óta a tíz legmelegebb évből nyolcat az elmúlt 12 évben regisztrálták. Mindennek leginkább érezhető hatása a szárazság és a vízhiány, még télen is. Tavaly 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál, amire korábban nem volt példa.
Zöldinfó
Atomenergiával csökkentenék a kibocsátásokat
Az olasz parlament kimondta az első igent az atomenergiára való visszatérésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az olasz képviselőház megszavazta a kormánynak az atomenergiára való visszatérésről szóló javaslatát negyven évvel azután, hogy az olaszok népszavazással a reaktorok bezárásáról döntöttek – írja az alternativenergia.hu. Az alsóház 155 igen, 86 nem szavazattal és nyolc tartózkodással fogadta el csütörtökön a Gilberto Picchetto Frattin környezeti és energetikai miniszter nevét viselő törvénycsomagot. A kormány szándéka szerint a voksolás még a nyár vége előtt a parlament felsőházába kerül át, és a törvényalkotási folyamat év végére lezárulhat. Olaszországban 1987-ben népszavazás döntött az atomreaktorok bezárásáról a csernobili katasztrófát követően. A Giorgia Meloni vezette kormány a nemzetközi energiaválságra tekintettel szorgalmazza az atomenergia újbóli alkalmazását.
A tárcavezető hangoztatta, hogy az utóbbi évtizedekben a nukleáris technológia fejlődött. A tervek szerint úgynevezett kis moduláris reaktorokat (SMR) építenének ki. A miniszter úgy nyilatkozott, az első reaktorok már 2035-re működésbe léphetnek, és az előrejelzések szerint az országban előállított energia 11-22 százalékát adhatják. Ami a reaktorok földrajzi elhelyezkedését illeti, az a következő hónapokban kerül bejelentésre.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
