Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A tavalyi volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban

A feljegyzések kezdete óta 2022 volt a legmelegebb és a legszárazabb év Franciaországban – közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.

Létrehozva:

|

A Météo France mérései szerint 2022-ben az átlaghőmérséklet 14,5 Celsius-fok volt, és mintegy 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. A rekordadatok “a klímaváltozás tünetei” – tette hozzá a meteorológiai szolgálat. A Météo France már november végén jelezte, hogy függetlenül az év utolsó hónapjától, 2022 a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év lesz, de a pontos számokat csak most határozta meg. A december 8. és 17. közötti hideg napok ellenére a december is nagyon enyhe volt, az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb átlaghőmérséklettel. A 14,5 fokos átlaghőmérséklettel 2022 az első helyre került a legmelegebb évek sorában az 1900-ban kezdődött feljegyzések óta, megelőzve a korábbi csúcstartó 2020-at, amikor 14,07 fok volt az éves átlag.

“Januárt és áprilist leszámítva az év minden hónapja melegebb volt az átlagosnál” – jelezte a Météo France internetes oldalán. Ezenkívül három olyan kánikulai időszak is volt az évben, amikor megdőltek a melegrekordok. A tavalyi nyár a második legmelegebb volt Franciaország történetében, viszont rekordszámú, 33 kánikulai napot jegyeztek fel. Mindeddig 1983 nyarán volt több kánikulai nap, abban az évben 23. Az ősz rendkívül enyhe volt tavaly, különösen az október, Szilveszter éjjel pedig 1947 óta nem volt olyan enyhe az időjárás, mint 2022-ben. A Météo France szerint az elmúlt időszakhoz hasonlóan az emberi tevékenység miatti klímaváltozás felgyorsult: a 20. század kezdete óta a tíz legmelegebb évből nyolcat az elmúlt 12 évben regisztrálták. Mindennek leginkább érezhető hatása a szárazság és a vízhiány, még télen is. Tavaly 25 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál, amire korábban nem volt példa.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák