Zöldinfó
A taxonómia rendelet visszavonását követelik környezetvédők
Környezetvédő szerveztek az uniós taxonómiarendelet azon fejezeteinek hatályon kívül helyezését követelik, amely a nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorolja – derült ki az érintett civil szerveztek hétfőn közzétett közös közleményéből.
Az Európai Unió taxonómiarendelete szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok magánberuházásainak szerepük van a zöld átállásban, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparág egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek. A taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jétől lép életbe. Környezetvédelmi civil szervezetek csoportja, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Greenpeace, a környezetvédelmi ügyekben jogsegélyt kínáló jótékonysági szervezet, a ClientEarth, a Transport&Environment (T&E – Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet, valamint a német környezet- és természetvédelmi szövetség (BUND) indítványa azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja felül és vonja vissza a jogszabályt. Amennyiben a brüsszeli testület nem tesz eleget a kérésnek, a környezetvédők azt tervezik, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszik az ügyet.
A szervezetek azzal érvelnek, hogy a taxonómiarendelet ütközik más uniós jogszabályokkal, és nem tartja tiszteletben a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti kötelezettségeket sem. Kiemelték: a gázenergia támogatása ellentétes lenne az EU tiszta energiával kapcsolatos céljaival. Káros hatással van a környezetre, és hátráltatja az átállást a fenntartható energiaforrások felhasználására. Aláhúzták: A gáz, és a többi fosszilis tüzelőanyag támogatása aláássa az Európai Unió tisztább és olcsóbb energiahordozókat előtérbe helyező alapvető céljait. Az energiaárak csökkentése, az energiaellátás biztosítása és a környezet védelme érdekében az uniónak vissza kell vonnia a földgáz fenntartható energiaforrásként való elismerését – jelentették ki. A taxonómiára vonatkozó jogszabály egyes nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorol. Az ilyen tevékenységeket felsoroló listát nevezik uniós taxonómiának. A taxonómiarendelet egyike azoknak a jogszabálytervezeteknek, melyek révén az uniós bizottság forrásokat biztosítana a fenntartható növekedéshez, segítené a zöld beruházásokat és megpróbálná elkerülni a nem fenntartható projektek zöldként történő feltüntetését.
mti
Zöldinfó
Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések
A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.
A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
