Zöldinfó
A taxonómia rendelet visszavonását követelik környezetvédők
Környezetvédő szerveztek az uniós taxonómiarendelet azon fejezeteinek hatályon kívül helyezését követelik, amely a nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorolja – derült ki az érintett civil szerveztek hétfőn közzétett közös közleményéből.
Az Európai Unió taxonómiarendelete szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok magánberuházásainak szerepük van a zöld átállásban, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparág egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek. A taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jétől lép életbe. Környezetvédelmi civil szervezetek csoportja, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Greenpeace, a környezetvédelmi ügyekben jogsegélyt kínáló jótékonysági szervezet, a ClientEarth, a Transport&Environment (T&E – Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet, valamint a német környezet- és természetvédelmi szövetség (BUND) indítványa azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja felül és vonja vissza a jogszabályt. Amennyiben a brüsszeli testület nem tesz eleget a kérésnek, a környezetvédők azt tervezik, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszik az ügyet.
A szervezetek azzal érvelnek, hogy a taxonómiarendelet ütközik más uniós jogszabályokkal, és nem tartja tiszteletben a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti kötelezettségeket sem. Kiemelték: a gázenergia támogatása ellentétes lenne az EU tiszta energiával kapcsolatos céljaival. Káros hatással van a környezetre, és hátráltatja az átállást a fenntartható energiaforrások felhasználására. Aláhúzták: A gáz, és a többi fosszilis tüzelőanyag támogatása aláássa az Európai Unió tisztább és olcsóbb energiahordozókat előtérbe helyező alapvető céljait. Az energiaárak csökkentése, az energiaellátás biztosítása és a környezet védelme érdekében az uniónak vissza kell vonnia a földgáz fenntartható energiaforrásként való elismerését – jelentették ki. A taxonómiára vonatkozó jogszabály egyes nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorol. Az ilyen tevékenységeket felsoroló listát nevezik uniós taxonómiának. A taxonómiarendelet egyike azoknak a jogszabálytervezeteknek, melyek révén az uniós bizottság forrásokat biztosítana a fenntartható növekedéshez, segítené a zöld beruházásokat és megpróbálná elkerülni a nem fenntartható projektek zöldként történő feltüntetését.
mti
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
