Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A taxonómia rendelet visszavonását követelik környezetvédők

Környezetvédő szerveztek az uniós taxonómiarendelet azon fejezeteinek hatályon kívül helyezését követelik, amely a nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorolja – derült ki az érintett civil szerveztek hétfőn közzétett közös közleményéből.

Létrehozva:

|

Az Európai Unió taxonómiarendelete szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok magánberuházásainak szerepük van a zöld átállásban, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparág egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek. A taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jétől lép életbe. Környezetvédelmi civil szervezetek csoportja, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Greenpeace, a környezetvédelmi ügyekben jogsegélyt kínáló jótékonysági szervezet, a ClientEarth, a Transport&Environment (T&E – Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet, valamint a német környezet- és természetvédelmi szövetség (BUND) indítványa azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja felül és vonja vissza a jogszabályt. Amennyiben a brüsszeli testület nem tesz eleget a kérésnek, a környezetvédők azt tervezik, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszik az ügyet.
A szervezetek azzal érvelnek, hogy a taxonómiarendelet ütközik más uniós jogszabályokkal, és nem tartja tiszteletben a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti kötelezettségeket sem. Kiemelték: a gázenergia támogatása ellentétes lenne az EU tiszta energiával kapcsolatos céljaival. Káros hatással van a környezetre, és hátráltatja az átállást a fenntartható energiaforrások felhasználására. Aláhúzták: A gáz, és a többi fosszilis tüzelőanyag támogatása aláássa az Európai Unió tisztább és olcsóbb energiahordozókat előtérbe helyező alapvető céljait. Az energiaárak csökkentése, az energiaellátás biztosítása és a környezet védelme érdekében az uniónak vissza kell vonnia a földgáz fenntartható energiaforrásként való elismerését – jelentették ki. A taxonómiára vonatkozó jogszabály egyes nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorol. Az ilyen tevékenységeket felsoroló listát nevezik uniós taxonómiának. A taxonómiarendelet egyike azoknak a jogszabálytervezeteknek, melyek révén az uniós bizottság forrásokat biztosítana a fenntartható növekedéshez, segítené a zöld beruházásokat és megpróbálná elkerülni a nem fenntartható projektek zöldként történő feltüntetését.

mti

Advertisement

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Advertisement

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák