Zöldinfó

A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.

Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Zöldinfó

40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár Szlovéniában.

Létrehozva:

8 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei volt a legmelegebb és az egyik legszárazabb meteorológiai nyár Szlovéniában a rendszeres, összehasonlítható mérések 1950. évi kezdete óta – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség (ARSO). A június, a július és az augusztus átlaghőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti referenciaidőszak átlagát – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az eddigi rekordot 2003-ban és 2024-ben mérték, amikor 2,4 fokos pozitív eltérést jegyeztek fel. Gregor Vertacnik klimatológus közölte: a napi maximum-hőmérsékletek esetében még nagyobb, 3,6 fokos volt az eltérés, míg az éjszakai, illetve napi minimumértékek átlagosan 1,9 fokkal haladták meg a referenciaidőszak értékeit. Az idei volt egyben a legnaposabb szlovéniai nyár is az erre vonatkozó összehasonlítható mérések 1960-as kezdete óta: a napsütéses órák száma 18 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.

Országos szinten 2026 nyara a hetedik legszárazabb volt 1950 óta, Szlovénia délkeleti részének egyes területein ugyanakkor még soha nem mértek ilyen kevés csapadékot nyáron. Mindhárom nyári hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Augusztus átlaghőmérséklete 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, így nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem összességében a legmelegebb hónap is volt Szlovéniában az összehasonlítható mérések 1950-es kezdete óta. A nyarat két hosszú hőhullám jellemezte. Az első június végén érte el az országot, és új júniusi hőmérsékleti rekordot hozott: a Vipava-völgyben fekvő Podnanosban 38,7 Celsius-fokot mértek.

A nyár legmagasabb hőmérsékletét a második hőhullám idején, augusztus 2-án Koperben jegyezték fel, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Szlovénia abszolút melegrekordja azonban nem dőlt meg: továbbra is a 2013. augusztus 8-án Cerkljében mért 40,8 Celsius-fok a legmagasabb érték. A tartós hőség és a csapadékhiány súlyos aszályt okozott az ország nagy részén. Az ARSO szerint bár korábban is előfordultak hasonló aszályos időszakok, gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben növekedett. Az 1981 és 2025 közötti időszak tíz legszárazabb éve közül nyolcat 2000 után jegyeztek fel.

Az ügynökség szerint 2000 óta nyolc évben kellett természeti katasztrófahelyzetet kihirdetni az aszály miatt, az idei pedig ezek közül a legkiterjedtebb és legsúlyosabb volt. A szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Több szlovéniai folyó vízállása rekordalacsony szintre süllyedt a nyáron, miközben a vízhőmérsékleti rekordok is megdőltek. A Loznica folyón 32,5, a Száván 30,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek a Bledi- és a Bohinji-tóban is. Koperben az Adriai-tenger legmagasabb idei vízhőmérséklete 30,2 Celsius-fok volt. A szlovén tengerpart abszolút rekordját viszont továbbra is a 2010-ben mért 31,1 Celsius-fok tartja. Az ARSO előrejelzése szerint a nyárias idő a jövő hét elejéig folytatódik, majd szerdán és csütörtökön hidegfront vonul át Szlovénián, amely lehűlést és várhatóan csapadékot is hoz.

Tovább olvasom