Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.

Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordhőség és történelmi aszály sújtja Horvátországot, a folyók apadnak

Vörös riasztás van Horvátországban, két folyó napokon belül kiszáradhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A legmagasabb, vörös fokozatú hőségriasztást adtak ki szerdára és csütörtökre egész Horvátországra – írja az alternativenergia.hu. A tartós szárazság miatt több folyó vízállása történelmi mélypontra süllyedt, két kisebb vízfolyás pedig napokon belül kiszáradhat. A horvát meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a hőmérséklet szerdán helyenként elérheti a 39 Celsius-fokot, az ország keleti részén pedig csütörtökig akár 42 fokot is mérhetnek. Enyhülés péntektől várható, amikor eső és zivatarok érhetik el az országot, a hőmérséklet pedig csökkenhet.

A horvát vízgazdálkodási vállalat vezérigazgatója szerint néhány napon belül kiszáradhat a Pozsega térségében folyó Orljava, valamint a Varasd közelében húzódó Plitvica. A következő napokban várható csapadék mennyisége előreláthatólag nem lesz elegendő a helyzet érdemi javulásához. A Duna és a Dráva vízállása közben újabb negatív rekordokat döntött. Kiskőszegnél (Batina) a Duna vízszintje mínusz 147 centiméterre süllyedt, húsz centiméterrel az 1909-ben mért eddigi mélypont alá. Eszéknél a Dráva vízállása szintén húsz centiméterrel maradt el a korábbi rekordtól, miközben a folyón csaknem kétszáz éve végeznek méréseket.

Az alacsony vízállás miatt Eszék térségében gyakorlatilag ellehetetlenült a kereskedelmi hajózás, a Dunán pedig csökkent a szállítható árumennyiség. Több helyen leállították a kompközlekedést, és több halastó vízellátása is veszélybe került. A szárazság a lakossági vízellátást is próbára teszi. Krk szigetén, Zárában (Zadar) és Isztrián már korábban víztakarékossági intézkedéseket vezettek be. Nyugat-Szlavóniában Daruvár és három környező település vízellátó rendszerének kapacitása mintegy 20 százalékkal csökkent.

Advertisement

A legnagyobb problémáktól Dalmáciában tartanak, ahol a turistaszezonban jelentősen megugrik a vízfogyasztás. Zára, Biograd és Benkovac környékén helyenként már csökkent a hálózati nyomás, ezért a magasabban fekvő településrészeken fennakadások lehetnek a vízellátásban. A rendkívüli hőség az energiatermelésre is hatással van. A Száva magas vízhőmérséklete miatt a szlovén-horvát tulajdonú krskói atomerőmű 20 százalékkal mérsékli termelését. A horvát kormány ugyanakkor közölte, hogy az ország villamosenergia-ellátása nincs veszélyben. A horvát vasúttársaság eközben fokozta a pályák ellenőrzését, mivel a sínek hőmérséklete helyenként meghaladhatja a 60 Celsius-fokot, ami deformációkat és közlekedésbiztonsági kockázatokat okozhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák