Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.

Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Veszélyes hulladék szennyezheti a talajt és a vizet, utcára vonultak a horvátok

Több ezren tüntettek Zágrábban az illegális hulladéklerakás miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több tízezren vonultak utcára szombaton Zágrábban a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék miatt, az érintett területek azonnali kármentesítését és a felelősök megállapítását követelve – írja az alternativenergia.hu. Ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb horvátországi tüntetése. A Sétálj Likáért, sétálj Horvátországért (Hodaj za Liku, hodaj za Hrvatsku) elnevezésű demonstrációt a Gospic az otthonunk (Gospic je nas dom) nevű civil kezdeményezés szervezte. A tüntetők szerint a gospici hulladékbotrány nem elszigetelt eset, hanem annak bizonyítéka, hogy a horvát hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi rendszer alapvető változtatásra szorul. A felszólalók a politikai felelősség megállapítását követelték.

A résztvevők egyebek mellett “Horvátország tüdeje már nem kap levegőt”, “Állítsátok meg Horvátország pusztítását” és “A természet nem bocsát meg” feliratú transzparenseket vittek. A hatóságok mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinát területén. A hulladék jelentős része 2023-ban és 2024-ben Olaszországból érkezett Horvátországba. A gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben pedig a szabadban halmozták fel.

A környezetvédők szerint a lerakott anyagok között egészségügyi és más ipari hulladék is található, amely szennyezi a talajt, a levegőt és a vizet Likában, Horvátország egyik legnagyobb, jelentős részben érintetlen természeti területekkel rendelkező régiójában. A szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat is kimutattak, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

Advertisement

A kormány közlése szerint a térség ivóvizét rendszeresen ellenőrzik, és a horvát közegészségügyi intézet vizsgálatai alapján az fogyasztásra alkalmas. Zoran Milanovic köztársasági elnök korábban támogatásáról biztosította a tüntetőket. Az államfő szerint jogos az emberek követelése, hogy a hatóságok gyorsabban cselekedjenek, állapítsák meg a felelősséget, és távolítsák el a hulladékot. Az államfő korábban “ökocídiumnak” nevezte a Gospic térségében történteket. Andrej Plenkovic miniszterelnök szerdán Gospicba látogatott, ahol miniszterekkel, a helyi önkormányzat és az illetékes intézmények képviselőivel tárgyalt. Közölte, hogy a kormány már kiválasztotta a kármentesítés első szakaszát végző vállalkozót, amelynek feladata a felszínen található hulladék eltávolítása lesz.

A veszélyeshulladék-ügy az elmúlt hetek egyik legsúlyosabb horvát belpolitikai konfliktusává vált. Az ellenzék korábban bizalmi szavazást kezdeményezett Andrej Plenkovic kormánya ellen, a parlament pedig Zoran Milanovic kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az ügyben. A törvényhozás augusztus 21-én a kormányzó többség határozati csomagját fogadta el, amely folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, és arra kötelezi a kormányt, hogy 90 napon belül számoljon be a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák