Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.

Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Grafénnel és nanocsövekkel fejlesztették a nagy teljesítményű szuperkondenzátorokat

Környezetbarát, flexibilis szuperkondenzátor-elektródot fejlesztettek a Miskolci Egyetemen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a sikeresen lezárult projekt célja olyan nemzetközi szinten is újszerű, iparban is alkalmazható kondenzátoranyagok előállítási technológiájának kidolgozása volt, amelyek alkalmasak az elektromos energia hatékony tárolására. A szoros partnerségben végzett munka eredményeként a felek közös szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Az előállított nagyhatékonyságú szuperkondenzátorok a hagyományos kondenzátorokhoz képest lényegesen nagyobb töltésmennyiséget képesek raktározni, rendkívül gyorsan tölthetők, és a tárolt energiát is rövid idő alatt adják le.

A technológia alkalmas a megújuló energiaforrások által termelt energia tárolására, akkumulátorok kiegészítésére, valamint szenzorok és érzékelők energiaellátására. A fejlesztés során szénalapú nanoanyagokat – köztük nanocsöveket, grafént és karbon nanolemezkéket – alkalmaztak, a teljesítmény javítása érdekében pedig Ni-P-bevonatot és ezüst nanoszemcséket is beépítettek a szerkezetbe. A karbonformákat speciális kötőanyaggal rögzítették flexibilis hordozófelületeken.

Az elektródák kialakítása és vizsgálata dip-coating technológiával, párhuzamosan zajlott a magyar és a koreai laboratóriumokban. A szöuli kutatók elsősorban hagyományos koreai papírt használtak hordozóként, míg a Miskolci Egyetem kutatócsoportja flexibilis fémhálókat, valamint a Premet Kft. által 3D-nyomtatott szerkezeteket vizsgált. A kutatás-fejlesztési együttműködés eredményeként az ipari partnerek számára közvetlenül hasznosítható szabadalom és technológia, valamint az egyetemi oktatásban alkalmazható új közös tudásbázis jött létre – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák