Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.

Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Tiszta ügy: Európa fürdővizei egyre biztonságosabbak

Tengerparttól a tópartig: az uniós fürdőhelyek 96%-a biztonságosnak bizonyult.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európai természetes fürdőhelyek túlnyomó többsége biztonságos, több mint 85 százalékuk megfelel az Európai Unió legszigorúbb, kiváló minőségi előírásainak, de 96 százalékuk megfelelt legalább a minimális minőségi előírásoknak – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a tengerparti strandoktól a kontinens belső területein található fürdőhelyekig Európa vizeinek nagy többségében biztonságosan lehet fürdeni. Az Európai fürdőhelyek többsége jól karbantartott. A 27 uniós tagállamban, valamint Albániában és Svájcban vizsgált, több mint 22 ezer fürdő közül öt országban – Cipruson, Bulgáriában, Görögországban, Ausztriában és Horvátországban – a fürdővizek legkevesebb 95 százaléka kiváló minőségű. Az EU egészében a fürdőhelyek mindössze 1,5 százaléka bizonyult rossz minőségűnek – jegyezték meg. Cipruson a fürdővizek 99,2 százaléka kapott kiváló minősítést, amivel az ország az első helyre került, míg a lista végén Albánia áll, ahol a fürdőhelyeknek csupán a 16 százaléka volt kiváló.

A jelentés szerint a vizsgált 288 magyarországi fürdőhely közül 193 (67 százalék) vízminősége kiváló, 58-é (20,1 százalék) jó, négyé (1,4 százalék) elégséges, és öté (1,7 százalék) rossz. 28 (9,7 százalék) magyarországi fürdőhely nem kapott besorolást. A jelentésből kiderült, hogy a tengerparti strandok vízminősége általában jobb (89 százalék), mint a folyók, illet tavak mentén kialakított fürdőlehetőségek vizei (78 százalék). Kiemelték, hogy Európa fürdőhelyeinek vízminősége jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, ami – mint írták – nagyrészt az uniós jogszabályoknak köszönhető. Az EU vonatkozó irányelve szerinti szisztematikus bakteriológiai vizsgálatok és a városi szennyvíztisztító telepek fejlesztései a korábban kimutatott kórokozók drasztikus csökkenéséhez vezettek. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően mára egyre több városi területen is lehetőség van fürdésre – írták. Az ügynökség megjegyezte, hogy amíg a fürdőhelyek vizeinek nagy része bakteriológiai szempontból kiváló, a felszíni és talajvizek kémiai szennyezettsége továbbra is jelentős, amit a változó éghajlat súlyosbíthat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák