Zöldinfó
A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk
A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.
Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.
A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia6 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást
