Zöldinfó

A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.

Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Zöldinfó

Frissült a KLIMADAT alkalmazás: pontosabb képet ad Magyarország jövőbeli éghajlatáról

Új adatokkal és funkciókkal bővült a HungaroMet KLIMADAT alkalmazása.

Létrehozva:

40 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a KLIMADAT alkalmazást a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.: a fejlesztés eredményeként friss éghajlati adatok, további indikátorok és új funkciók váltak elérhetővé, miközben a jövőre vonatkozó klímaprojekciók is egységes módszertani alapokra kerültek – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és erőteljesebb hatásai számos szakterületen növelték a hiteles forrásból származó, könnyen hozzáférhető éghajlati adatok iránti igényt. A meteorológiai szolgálat 2022-ben nyitotta meg a KLIMADAT felületet (https://klimadat.met.hu), amely a tudományos módszerekkel feldolgozott hőmérsékleti és csapadék-információkat egy ArcGIS-alapú adatbázisban tette hozzáférhetővé. Ez egy olyan speciális digitális adattár, amely nemcsak szövegeket és számokat, hanem földrajzi, térbeli információkat is tárol.

Hozzátették: a felület célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatban minél szélesebb felhasználói körnek nyújtsanak hasznos információt; kiindulási alapot biztosítsanak a hatásvizsgálatokhoz, adatokkal támogassák a kockázatelemzéseket, a stratégiaalkotást és a döntéshozatalt, valamint tájékozódási pontként szolgáljanak az oktatás, a média és minden, a téma iránt érdeklődő számára. Közölték: a portál indulása óta bővült a HungaroMet éghajlati adatbázisa, az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében végzett módszertani fejlesztések pedig tovább gazdagították az abból kinyerhető információkat.

A hőmérsékleti és a csapadékadatok múltbeli jellemzői méréseken alapulnak, míg a jövőben várható változásukról klímamodellek projekciói nyújtanak információt. Az országot lefedő regionális és a részletesebb városi adatok az 1971-2100 közötti időszakot ölelik fel, ötévente léptetett, 30 éves átlagokkal. A mérési adatok legfrissebb időszaka 1996-2025, a projekciók első időszaka 2001-2030, az utolsó pedig 2071-2100. A jövőre vonatkozó projekciók egységes módszertan szerint készültek, a számításokhoz a HungaroMet két regionális klímamodelljét használták, amelyek egy közepes és egy magas jövőbeli kibocsátással számoló forgatókönyvet alkalmaztak. A 10 kilométeres felbontású regionális szimulációkra épültek az 1 kilométeres felbontású városi szimulációk, amelyek a részletes elemzések alapját adják.

A modelladatok hibáinak kiszűrésére is új módszert vezettek be, aminek alkalmazásával nemcsak a korábbi 22 regionális és 11 városi indikátor értékeit számították újra, hanem az elsőfokú hőhullámos napok és a forró napok számával is bővítették az indikátorok körét. Egységesek lettek a projekciók regionális és városi léptékhez tartozó megjelenítési formái is: mindkét esetben elérhető a valószínűségi térkép, amely a négy modellszimuláció eredménye alapján mutatja meg az adott mértékű jövőbeli változás valószínűségét. Az indikátorok jövőben várható legkisebb, legnagyobb és medián értékei mellett a felhasználók ezentúl ugyanezeket az információkat a várható változásokra vonatkozóan is lekérhetik.

Magyarországra továbbra is elérhető a vármegyei és járási lehatárolás lehetősége. A városi éghajlatváltozás jellemzőiről Budapest mellett már Szegedre is lekérhetők információk, a következő években pedig a 90 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városokra vonatkozó eredményekkel bővítik a rendszert. Az adatok az eddig megszokott módon, térinformatikai felhasználásra alkalmas formátumban is letölthetők.

Tovább olvasom