Zöldinfó

A természet ajándék, amelyért felelősséggel tartozunk

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el – olvasható a szaktárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében. A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon.

Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek – hangsúlyozták a Föld napján kiadott közleményben. Kiemelték, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz – írták a közleményben.

Zöldinfó

A hőség próbára tette a hazai villamosenergia-rendszert

Nőtt a bruttó áramfelhasználás és az import részaránya is a rendkívül meleg augusztusban.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás augusztusban 8 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit; az import áram részaránya a felhasználáson belül 14,5 százalékkal volt magasabb, mint 2025. augusztusában – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett friss adatokból. A rendszerirányító adatai szerint augusztusban a havi átlag hőmérséklet 26,1 Celsius-fok volt, 3,2 fokkal magasabb a bázisnál – írja az alternativenergia.hu. A hónap elején rendkívüli hőhullám sújtotta Magyarországot, melegrekordok dőltek meg, az ország több településén és a fővárosban is 40 Celsius-fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, harmadfokú hőségriasztás lépett érvénybe. Több száz településen vízkorlátozást kellett bevezetni. A hőség próbára tette a hazai villamosenergiatermelő rendszert is, mivel csapadék hiányában a Duna vízszintje kritikus méretűre apadt, veszélyeztetve a paksi atomerőmű működését. A kormány önkorlátozásra kérte a fogyasztókat, miközben az atomerőmű 2000 megawattos kapacitását 200 megawatt alá terhelték vissza.

A Mavir Zrt., mint a villamosenergia-rendszer irányítója, a villamosenergia-rendszer jelentős zavara besorolású krízishelyzetet állapított meg, és érvénybe léptette az erre kialakított protokollt. A kiesett áramot egyes hagyományos fűtőanyagot alkalmzó erőművek fokozott termelésével, valamint az áramimport növelésével kellett pótolni. A magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya és az ellátás normál üzeme augusztus utolsó hetében állt helyre. A Mavir honlapján megtalálható adatok szerint a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása az idén augusztusban 4071,6 gigawattóra (GWh) volt a tavaly augusztusi 3770,3 GWh-t követően.

A felhasználás kevesebb mint kétharmadát adta a villamosenergia-rendszer együttes termelése 2969,6 GWh mennyiségben, amelyből a 2406,4 GWh-ot a nagy erőművek állították elő. Egy évvel korábban, augusztusban a nagyerőművi termelés elérte a 2812,3 GWh-t. Az idei augusztusi termelésből 421,2 GWh a háztartási méretű, napelemes kiserőművekből származott (hmke pv), további 142,1 GWh a vállalatok által saját célra termelő kapacitás (scte pv). Tavaly ugyanebben a hónapban a hmke pv 384,4 GWh volt, az scte pv pedig 100,4 GWh.

A bruttó felhasználásból az idén augusztusban 27,1 százalékot tett ki az import áram részaránya, míg 2025 augusztusában ez 12,5 százalék volt. Az idén az első nyolc hónapban a bruttó villammosenergia-felhasználás megközelítette a 33 278 GWh-t, ebből az import aránya 20,2 százalék volt. Tavaly január-augusztus között a felhasználás megközelítette a 32 025 GWh-t, az export-import szaldó pedig a 17 százalékot. Tavaly a teljes évben a magyarországi bruttó áramfelhasználás 48 368,8 GWh volt 18,6 százalékos import részarány mellett.

Tovább olvasom