Zöldinfó

A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

2025-11-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.

Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.

Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.

Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.

Kapcsolódó tartalom:környezet nemzeti park természet természetvédelem

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Tovább olvasom