Zöld Közlekedés
A Toyota erősítené pozícióját a magyarországi újautó-piacon
A Toyota a magyarországi újautó-piac stagnálására számít 2025-ben, mindazonáltal reálisnak látja, hogy megtartsa többéves vezető pozícióját akár újabb értékesítési rekord elérésével, amit plug-in hibrid modelljei árának újrapozícionálásával is megtámogat – közölték a magyarországi importért felelős Toyota Central Europe Kft. vezetői Budapesten.
László Richárd országigazgató tájékoztatása szerint a márka erős évet zárt Magyarországon 2024-ben: 18 123 új járművet adtak el a márkakereskedések, az előző évinél 4,8 százalékkal többet. Ez 12,38 százalékos piaci részt hozott a márkának a személyautók és kishaszonjárművek szegmensében. Az eladások 76,5 százaléka hibrid hajtású volt, 17,1 százaléka benzin-, 4,3 százaléka dízelüzemű, míg a tisztán elektromos modelleké (BEV) 0,5 százalék, a plug-in hibrideké (PHEV) 1,6 százalékot tett ki. A márka a kishaszonjárművek szegmensében 14,12 százalékkal részesedik, ezzel a második legkeresettebb márka. Tavaly a forgalomba helyezett 3500 jármű 13,7 százalékos növekedést képviselt. A minősített használt autókat is forgalmazó márkakereskedői hálózat 5274 használt Toyotát értékesített tavaly. László Richárd várakozásai szerint 2025-ben az újautó-piacnak számos nehézséggel kell szembenéznie. Az európai szén-dioxid-kibocsátási célkitűzéseknek való megfelelés következményeként például számítani kell a kínálat beszűkülésére, de a lehetséges gyártói bírságok, az autógyártói profit csökkenése is az áremelések irányába hat.
Az országigazgató leszögezte, hogy a Toyota nem vonul ki a kisautó-szegmensből, ehelyett folytatja az átalakítását. Rámutatott arra is, hogy az európai gyártók gyengélkedése, a kínai gyártók térnyerése várhatóan jellemző marad, azzal együtt, hogy Kínában újabb és újabb piaci szereplők jelennek meg. A Toyota a hibrid modellek arányának növelésében megoldást lát arra, hogy a könyezetvédelmi előírásokat teljesítse, célja, hogy a következő időszakban az értékesítésben 90 százalékra nőjön a hibridek aránya, eközben a BEV-PHEV mix 7 százalékra bővüljön. Az importőr szerint a PHEV modellek vásárlását visszaveti, hogy erre a kategóriára megszűnt a zöld rendszám, amelyre a cég a PHEV stratégia átgondolásával, az árak újrapozícionálásával reagál.
A Toyota a következő két évben hat új EV modellel jelenik meg. Kárpáti László, a Lexus márkaigazgatója arról tájékoztatott, hogy a Toyota csoport luxusmárkája szintén növekedni tudott tavaly Magyarországon: 1493 járművet adtak el, míg 2023-ben 1102-őt. A prémium szegmensben ezzel a Lexus részesedése 6,7 százalékos. Az eladások 73 százaléka hibrid, 24 százaléka PHEV, 2 százaléka EV, 1 százaléka benzines modell volt. Emlékeztetett arra, hogy a prémium szegmens továbbra is stabil Magyarországon, az idén 2-4 százalékos növekedés prognosztizálható. A Toyota eladásai is bővülhetnek, elérve az 1700 darabot, amit támogatni fog, hogy az év során új márkakereskedés nyílik.
Zöld Közlekedés
A vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
A vasúti járműipar a magyar ipar egyik meghatározó növekedési ágazatának fontos pillérévé válhat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vasúti járműipar nem csupán a közösségi közlekedés megújulásának, hanem a magyar ipar egyik meghatározó növekedési ágazatának is fontos pillérévé válhat, amennyiben sikerülne a rendelkezésre álló forrásokat többéves, kiszámítható beszerzési programok keretében felhasználni, erősíteni a hazai beszállítói hálózatot, növelni a magyar hozzáadott értéket, valamint biztosítani a járművek teljes életciklusának hazai támogatását – közölte elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Kiemelték, a következő években jelentős -mintegy 2 milliárd euró értékű – uniós finanszírozás válhat elérhetővé vasúti járműbeszerzésekre – írja az alternativenergia.hu. A stratégiai kérdés nem pusztán az, hogy milyen ütemben sikerül új járműveket forgalomba állítani, hanem az is, hogy ezek a beruházások milyen mértékben járulnak hozzá a magyar ipar, a hazai beszállítói kör és a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez.
A MÁV-csoport személyszállító járműállományának átlagéletkora mintegy 42 év, ami európai összevetésben is rendkívül magasnak számít. A legtöbb EU-s tagországban a vasúti személyszállító járművek átlagéletkora 20 év alatti, így e tekintetben Magyarország több mint két évtizedes lemaradásban van – mutattak rá az elemzésben. Megjegyezték, Közép-Európában már több ország is jól halad a flotta megújításával: Csehország, Szlovákia és Lengyelország az uniós forrásoknak köszönhetően hatalmas modernizációba kezdett, így flottájuk átlagkora mára 20-25 év közé szorult vissza. Magyarországon mindeközben az elöregedett járműpark egyre nagyobb karbantartási költségeket, alacsonyabb üzembiztonságot, gyengébb energiahatékonyságot és romló szolgáltatási színvonalat eredményez, miközben csökkenti a vasút versenyképességét a közúti közlekedéssel szemben. A járműfejlesztés ezért nem csupán közlekedéspolitikai, hanem iparpolitikai és gazdaságfejlesztési prioritás is.
Az elemzés szerint Magyarország képes magas hozzáadott értékű vasúti járműipari termelésre. A Stadler szolnoki üzeme mára a vállalat egyik legfontosabb európai kocsiszekrénygyártó központjává vált, ahol a hagyományos alumínium kocsiszekrények mellett már emeletes motorvonatok szerkezeti elemei is készülnek. Hasonlóan fontos szereplő az Alstom mátranováki üzeme, amely vasúti forgóvázkeretek gyártásával kapcsolódik be a nemzetközi értékláncokba. Ezek a beruházások azt igazolják, hogy Magyarország rendelkezik a korszerű vasúti járműgyártáshoz szükséges ipari és mérnöki kompetenciákkal. A hazai tulajdonú járműgyártás ugyanakkor jóval nehezebb helyzetbe került. A Dunakeszi Járműjavító és a Ganz-MaVag köré szerveződő vagongyártási program az egyiptomi exportmegrendelés révén ugyan jelentős növekedési lehetőséghez jutott, azonban a projekt finanszírozási és szervezeti problémái végül a vállalatok válságához vezettek. Ez ugyanakkor nem a magyar vasúti járműgyártás életképességét kérdőjelezi meg, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen tőke- és technológiaigényes iparág csak kiszámítható, hosszú távon tervezhető megrendelési környezetben működhet fenntartható módon – tették hozzá.
Az elemzésben kitértek arra is, hogy bár az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a motorvonatok szerepe a hazai vasúti személyszállításban, a hagyományos vasúti személykocsik továbbra is meghatározó részét képezik a járműállománynak. A távolsági és InterCity-közlekedés színvonalának javítása nem képzelhető el korszerű személykocsik beszerzése nélkül. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert ezen a területen Magyarország jelentős gyártási hagyományokkal, ipari tapasztalattal és meglévő gyártóbázissal rendelkezik.
Hangsúlyozták, a jelenlegi ipari kapacitások alapján a magyar vasúti járműipar legnagyobb fejlődési lehetősége a személyszállító járművek gyártásában, összeszerelésében, valamint teljes életcikluson átívelő támogatásában rejlik. Ennek alapfeltétele ugyanakkor az, hogy a hazai megrendelések megfelelő volumenben és kiszámítható ütemezésben jelenjenek meg. A vasúti járműipar ugyanis nem egyszeri projektekből, hanem folyamatos rendelésállományból él.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
