Zöldinfó
A tüzek miatt az erdei túrázás betiltását kezdeményezte két orosz körzetben a katasztrófavédelem
A terjedő erdőtüzek miatt Alekszandr Kurenkov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője felszólította Központi és a Volgai Szövetségi Kerület kormányzóit, hogy a régiókban tiltsák meg az erdőjárást.
Kurenkov ezt Rjazany megyében jelentette ki, ahol helikopterről tekintette meg a helyzetet és az oltást. A harmadik napja tomboló tűzvésznek három fészke van, kiterjedése elérte a 181 hektárt. A katasztrófát valószínűleg szárazvillám okozta. A rjazanyi erdőtüzek füstje csütörtökön már Moszkva déli és központi kerületeit is elérte. Az orosz fővárosban a levegő szennyezőanyag-koncentrációja szerdán már harmadával meghaladta a normál, de nem lépte túl a megengedett legmagasabb értékeket. Moszkva mentőket és tűzoltókat, mintegy 240 embert és több mint 80 egységnyi felszerelést küldött a régióba, ahol már 800 embert és 300 technikai eszközt mozgósítottak. A szövetségi hatóságok az oltásra három Il-76-os és egy Be-200-as repülőgépet és három helikoptert irányítottak. A hatóságok szerint nem várható, hogy 2010-hez hasonlóan több napig tartó szmog alakuljon ki a fővárosban, mert a moszkvai régióban most nagy figyelmet fordítottak a tőzegláp öntözésére, amely akkor kigyulladt és erős füstöt okozott.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
