Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A tüzek miatt az erdei túrázás betiltását kezdeményezte két orosz körzetben a katasztrófavédelem

A terjedő erdőtüzek miatt Alekszandr Kurenkov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője felszólította Központi és a Volgai Szövetségi Kerület kormányzóit, hogy a régiókban tiltsák meg az erdőjárást.

Létrehozva:

|

Kurenkov ezt Rjazany megyében jelentette ki, ahol helikopterről tekintette meg a helyzetet és az oltást. A harmadik napja tomboló tűzvésznek három fészke van, kiterjedése elérte a 181 hektárt. A katasztrófát valószínűleg szárazvillám okozta. A rjazanyi erdőtüzek füstje csütörtökön már Moszkva déli és központi kerületeit is elérte. Az orosz fővárosban a levegő szennyezőanyag-koncentrációja szerdán már harmadával meghaladta a normál, de nem lépte túl a megengedett legmagasabb értékeket. Moszkva mentőket és tűzoltókat, mintegy 240 embert és több mint 80 egységnyi felszerelést küldött a régióba, ahol már 800 embert és 300 technikai eszközt mozgósítottak. A szövetségi hatóságok az oltásra három Il-76-os és egy Be-200-as repülőgépet és három helikoptert irányítottak. A hatóságok szerint nem várható, hogy 2010-hez hasonlóan több napig tartó szmog alakuljon ki a fővárosban, mert a moszkvai régióban most nagy figyelmet fordítottak a tőzegláp öntözésére, amely akkor kigyulladt és erős füstöt okozott.

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák