Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A várható globális tengerszint-emelkedés előrejelzését pontosíthatják új kutatási eredmények

Dr. Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) fiatal kutatója szekcióvezető szerzőként tagja volt annak a nemzetközi, interdiszciplináris szerzői csapatnak, amelynek a Nature Reviews Earth and Environment folyóiratban publikált új tanulmányában bemutatott eredmények segíthetik az utóbbi évtizedekben felgyorsult globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzésének pontosítását.

Létrehozva:

|

A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégtakarók változékonyságáról és azok szélsőséges olvadási eseményeiről nemcsak a ma megfigyelhető rövidebb távú változások tanulmányozásával, hanem a jégtakarók viselkedésének hosszabb távú vizsgálatával is szerezhetők kulcsfontosságú információk. A kutatás hangsúlyozza a jég–légkör–óceán kölcsönhatások éves, évtizedestől az évezredekig terjedő időskálán való tanulmányozásának fontosságát.

A Topál Dániel által vezetett szekció a légkör által vezérelt jégolvadási folyamatok jobb megértését hangsúlyozza.

A fiatal kutató elmondta: „A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók felett megfigyelt felmelegedési folyamatok pontos fizikáját a modern globális éghajlati modellek nem pontosan szimulálják, ez pedig súlyosan befolyásolja a globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzéseit. A jégtömeg jövőbeli változásainak előrejelzését javíthatnánk azzal, ha a szimulált jég–légkör kölcsönhatásokat kijavítjuk, de ez a feladat továbbra is nagy kihívást jelent. Az, hogy észrevettük ezt a problémát, az első lépés ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a kapcsolódó előrejelzési bizonytalanságokat. A műszeres mérési kampányok kiterjesztését és a modellek célzott kiértékelését egyaránt ösztönözzük.”

Edward Hanna, a kutatás vezető szerzője hozzátette: „Az, hogy az Antarktisz és Grönland óriási jégtakarói hogyan reagálnak a folyamatban lévő éghajlatváltozásra, döntő fontosságú a jövőbeli tengerszint-emelkedés mértékét illetően. A jégtakarók tömegvesztése nem egy egyszerű, egységes válasz az éghajlat felmelegedésére, hanem például rövid távú – jellemzően néhány napos – extrém olvadási események, valamint a part menti jégtáblák katasztrofális leszakadása, ami relatíve gyorsan bekövetkezhet, és egyszerre nagy mennyiségű jeget juttat az óceánba. A jégtakaró változékonyságának mintázatai, folyamatai és hatásai azonban a napoktól az évezredekig terjedő különböző időskálákon nem eléggé pontosan ismertek. Az egyszerre több időskákán történő változékonyság figyelmen kívül hagyása pedig torz előrejelzéseket eredményezhet.”

A tanulmány az Ice Sheet Mass Balance and Sea Level (ISMASS) szakértői csoport, a World Climate Research Programme’s Climate and Cryosphere projektje, valamint a Scientific Committee on Antarctic Research és az International Arctic Science Committee támogatásával megvalósult “Ice Sheets: Weather vs Climate” workshop (Reykjavik, Izland, 2022. augusztus) eredményeként jött létre.

Advertisement

Publikáció:
Short- and long-term variability of the Antarctic and Greenland ice sheets | Nature Reviews Earth & Environment doi.org/10.1038/s43017-023-00509-7

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Hatalmas projekt védi Szlovénia különleges élőhelyeit és fajait

Uniós támogatással állítják helyre Szlovénia egyik legértékesebb természetvédelmi területét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európai uniós projekt keretében állítják helyre a biológiai sokféleséget Szlovénia egyik legértékesebb természetvédelmi területén, ahol Európa egyik legnagyobb időszakos tava, a Cerknica-tó, valamint a Javorniki-dombság is található – jelentette be a szlovén területfejlesztési minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a Revita 2 elnevezésű, összesen 3,47 millió euró értékű projekthez 2,89 millió eurót biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap – írja az alternativenergia.hu. A program a Cerknica-tó és a Javorniki-dombság mellett a Planinai-mező karsztjaira és a Nanoscica-patak térségére terjed ki. Célja az ott található élőhelytípusok helyreállítása, valamint olyan védett fajok élőhelyeinek javítása, mint a vidra, a mocsári teknős, a nagy tarajosgőte, valamint több ritka lepke- és denevérfaj. A térség erdőségeiben barna medve, farkas és hiúz is él, karsztbarlangjaiban pedig a barlangi vakgőte is megtalálható.

A projekt keretében természetvédelmi intézkedéseket hajtanak végre, környezeti megfigyeléseket végeznek, valamint a lakosság tájékoztatására és a helyi szereplőkkel való együttműködésre is hangsúlyt fektetnek. A minisztérium szerint az átfogó megközelítés hosszú távon hozzájárul azoknak a természetes élőhelyeknek és fajpopulációknak a megőrzéséhez, amelyek az Európai Unió Natura 2000 hálózatának fontos részét képezik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák