

Zöldinfó
A várható globális tengerszint-emelkedés előrejelzését pontosíthatják új kutatási eredmények
Dr. Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) fiatal kutatója szekcióvezető szerzőként tagja volt annak a nemzetközi, interdiszciplináris szerzői csapatnak, amelynek a Nature Reviews Earth and Environment folyóiratban publikált új tanulmányában bemutatott eredmények segíthetik az utóbbi évtizedekben felgyorsult globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzésének pontosítását.
A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégtakarók változékonyságáról és azok szélsőséges olvadási eseményeiről nemcsak a ma megfigyelhető rövidebb távú változások tanulmányozásával, hanem a jégtakarók viselkedésének hosszabb távú vizsgálatával is szerezhetők kulcsfontosságú információk. A kutatás hangsúlyozza a jég–légkör–óceán kölcsönhatások éves, évtizedestől az évezredekig terjedő időskálán való tanulmányozásának fontosságát.
A Topál Dániel által vezetett szekció a légkör által vezérelt jégolvadási folyamatok jobb megértését hangsúlyozza.
A fiatal kutató elmondta: „A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók felett megfigyelt felmelegedési folyamatok pontos fizikáját a modern globális éghajlati modellek nem pontosan szimulálják, ez pedig súlyosan befolyásolja a globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzéseit. A jégtömeg jövőbeli változásainak előrejelzését javíthatnánk azzal, ha a szimulált jég–légkör kölcsönhatásokat kijavítjuk, de ez a feladat továbbra is nagy kihívást jelent. Az, hogy észrevettük ezt a problémát, az első lépés ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a kapcsolódó előrejelzési bizonytalanságokat. A műszeres mérési kampányok kiterjesztését és a modellek célzott kiértékelését egyaránt ösztönözzük.”
Edward Hanna, a kutatás vezető szerzője hozzátette: „Az, hogy az Antarktisz és Grönland óriási jégtakarói hogyan reagálnak a folyamatban lévő éghajlatváltozásra, döntő fontosságú a jövőbeli tengerszint-emelkedés mértékét illetően. A jégtakarók tömegvesztése nem egy egyszerű, egységes válasz az éghajlat felmelegedésére, hanem például rövid távú – jellemzően néhány napos – extrém olvadási események, valamint a part menti jégtáblák katasztrofális leszakadása, ami relatíve gyorsan bekövetkezhet, és egyszerre nagy mennyiségű jeget juttat az óceánba. A jégtakaró változékonyságának mintázatai, folyamatai és hatásai azonban a napoktól az évezredekig terjedő különböző időskálákon nem eléggé pontosan ismertek. Az egyszerre több időskákán történő változékonyság figyelmen kívül hagyása pedig torz előrejelzéseket eredményezhet.”
A tanulmány az Ice Sheet Mass Balance and Sea Level (ISMASS) szakértői csoport, a World Climate Research Programme’s Climate and Cryosphere projektje, valamint a Scientific Committee on Antarctic Research és az International Arctic Science Committee támogatásával megvalósult “Ice Sheets: Weather vs Climate” workshop (Reykjavik, Izland, 2022. augusztus) eredményeként jött létre.
Publikáció:
Short- and long-term variability of the Antarctic and Greenland ice sheets | Nature Reviews Earth & Environment doi.org/10.1038/s43017-023-00509-7
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Zöldinfó
Nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták
Mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak, mindezt az emberi tevékenység hajtja – állapították meg a kutatók átfogó vizsgálatuk alapján, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) is részt vett – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében. A kutatók eredményeit bemutató tanulmány március 26-án jelent meg a Nature című folyóiratban. Mint írták, a biodiverzitás csökkenéséről szóló vizsgálatok korábban gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Tapolczai Kálmán, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársának részvételével csaknem 73 ezer, a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg, és ebből több mint 2100 olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, melyek alkalmasak voltak a további elemzésre.
Ennek eredményeképpen mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze. A vizsgálat nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódott – a kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is. A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni az élőlényközösségek szerkezetének megváltozását az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek homogénebbé, kevésbé változatossá válnak. A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták: az élőhelyek átalakítását ( erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése), a természeti erőforrások kizsákmányolását (halászat, vadászat, túlzott fakitermelés), a klímaváltozást, a szennyezést (vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés) és az inváziós fajok terjedését. A kutatás egyértelműen kimutatta, ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára nézve káros hatással vannak.
Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken. Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata. De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból – figyelmeztetnek a kutatók.
A kutatás különösen nagy közösségbeli változásokat mutatott ki a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg ez a hatás mérsékeltebbnek bizonyult az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél. Az eredmény alátámasztja azon elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, melyek jellemzően fajgazdagabbak, rövidebb az életciklusuk és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösség-szintű változásokat mutatnak. Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet – figyelmeztetnek a kutatók.
Mint írták, a tudományos eredményeken túl a kutatás segélykiáltás is, rámutatva arra, hogy a biodiverzitás csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, mely negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését vagy épp azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyek nélkül a ma ismert emberi civilizáció sem működik. A tanulmány épp ezért felhívja a döntéshozók figyelmét is a biodiverzitást védő sürgős intézkedések szükségére.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Jó hírt kapott, aki napelemet telepítene állami támogatással!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szlovákiában rendkívüli intézkedéseket hagyott jóvá a kormány a medveállományra vonatkozóan