Zöldinfó
A várható globális tengerszint-emelkedés előrejelzését pontosíthatják új kutatási eredmények
Dr. Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) fiatal kutatója szekcióvezető szerzőként tagja volt annak a nemzetközi, interdiszciplináris szerzői csapatnak, amelynek a Nature Reviews Earth and Environment folyóiratban publikált új tanulmányában bemutatott eredmények segíthetik az utóbbi évtizedekben felgyorsult globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzésének pontosítását.
A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégtakarók változékonyságáról és azok szélsőséges olvadási eseményeiről nemcsak a ma megfigyelhető rövidebb távú változások tanulmányozásával, hanem a jégtakarók viselkedésének hosszabb távú vizsgálatával is szerezhetők kulcsfontosságú információk. A kutatás hangsúlyozza a jég–légkör–óceán kölcsönhatások éves, évtizedestől az évezredekig terjedő időskálán való tanulmányozásának fontosságát.
A Topál Dániel által vezetett szekció a légkör által vezérelt jégolvadási folyamatok jobb megértését hangsúlyozza.
A fiatal kutató elmondta: „A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók felett megfigyelt felmelegedési folyamatok pontos fizikáját a modern globális éghajlati modellek nem pontosan szimulálják, ez pedig súlyosan befolyásolja a globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzéseit. A jégtömeg jövőbeli változásainak előrejelzését javíthatnánk azzal, ha a szimulált jég–légkör kölcsönhatásokat kijavítjuk, de ez a feladat továbbra is nagy kihívást jelent. Az, hogy észrevettük ezt a problémát, az első lépés ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a kapcsolódó előrejelzési bizonytalanságokat. A műszeres mérési kampányok kiterjesztését és a modellek célzott kiértékelését egyaránt ösztönözzük.”
Edward Hanna, a kutatás vezető szerzője hozzátette: „Az, hogy az Antarktisz és Grönland óriási jégtakarói hogyan reagálnak a folyamatban lévő éghajlatváltozásra, döntő fontosságú a jövőbeli tengerszint-emelkedés mértékét illetően. A jégtakarók tömegvesztése nem egy egyszerű, egységes válasz az éghajlat felmelegedésére, hanem például rövid távú – jellemzően néhány napos – extrém olvadási események, valamint a part menti jégtáblák katasztrofális leszakadása, ami relatíve gyorsan bekövetkezhet, és egyszerre nagy mennyiségű jeget juttat az óceánba. A jégtakaró változékonyságának mintázatai, folyamatai és hatásai azonban a napoktól az évezredekig terjedő különböző időskálákon nem eléggé pontosan ismertek. Az egyszerre több időskákán történő változékonyság figyelmen kívül hagyása pedig torz előrejelzéseket eredményezhet.”
A tanulmány az Ice Sheet Mass Balance and Sea Level (ISMASS) szakértői csoport, a World Climate Research Programme’s Climate and Cryosphere projektje, valamint a Scientific Committee on Antarctic Research és az International Arctic Science Committee támogatásával megvalósult “Ice Sheets: Weather vs Climate” workshop (Reykjavik, Izland, 2022. augusztus) eredményeként jött létre.
Publikáció:
Short- and long-term variability of the Antarctic and Greenland ice sheets | Nature Reviews Earth & Environment doi.org/10.1038/s43017-023-00509-7
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
A széncinege volt a sztár a téli madárszámlálásban
Április 1-jén indul az MME Tavaszi természetles nevű akciója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A jelentős részvétellel és több mint 146 ezer madáregyed megfigyelésével zárult Téli madárles nevű lakossági madárszámlálási akció után április 1-jétől újabb akciót indít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – ismertette az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az egyesület negyedik alkalommal rendezte meg a téli országos lakossági madárszámlálási programot, amely 2025. december 6. és 2026. február 28. között zajlott. Az akció során 790 résztvevő 389 település 915 helyszínéről összesen 5115 félórás megfigyelést küldött be. A beérkezett adatok alapján 101 madárfaj 146 758 egyedét regisztrálták. Mint írták, a program célja az volt, hogy bevonja a lakosságot a környezetükben élő madarak megfigyelésébe, és erősítse a természetvédelemhez kapcsolódó közösségi tudományos kezdeményezéseket. A leggyakrabban megfigyelt madárfajok közül a széncinege bizonyult a leggyakoribbnak 33 848 egyeddel, ezt követte a mezei veréb 28 959 példánnyal és a tengelic 16 692 egyeddel. A negyedik helyen a házi veréb végzett 13 431 egyeddel, míg az ötödik leggyakoribb faj a kék cinege volt 7169 példánnyal.
A tájékoztatás szerint a megfigyelők többsége az MME által fejlesztett Turdus mobilalkalmazáson keresztül rögzítette adatait, de lehetőség volt az egyesület internetes adatbázisában is feltölteni az észleléseket. Az online felület dátum szerint szűrhető statisztikai összesítést és térképes megjelenítést is biztosít a felhasználók számára. A téli időszakot követően az MME újabb programja az április 1. és június 30. között zajló Tavaszi természetles lesz. Emellett a fecskék és gólyák megfigyelésére a Fecskeles és a Gólyales adatgyűjtések is elérhetők lesznek. Az elpusztult madarak adatait a Turdus alkalmazás TOTEM moduljában lehet rögzíteni – hívták fel a figyelmet a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
