Zöldinfó
A várható globális tengerszint-emelkedés előrejelzését pontosíthatják új kutatási eredmények
Dr. Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) fiatal kutatója szekcióvezető szerzőként tagja volt annak a nemzetközi, interdiszciplináris szerzői csapatnak, amelynek a Nature Reviews Earth and Environment folyóiratban publikált új tanulmányában bemutatott eredmények segíthetik az utóbbi évtizedekben felgyorsult globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzésének pontosítását.
A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégtakarók változékonyságáról és azok szélsőséges olvadási eseményeiről nemcsak a ma megfigyelhető rövidebb távú változások tanulmányozásával, hanem a jégtakarók viselkedésének hosszabb távú vizsgálatával is szerezhetők kulcsfontosságú információk. A kutatás hangsúlyozza a jég–légkör–óceán kölcsönhatások éves, évtizedestől az évezredekig terjedő időskálán való tanulmányozásának fontosságát.
A Topál Dániel által vezetett szekció a légkör által vezérelt jégolvadási folyamatok jobb megértését hangsúlyozza.
A fiatal kutató elmondta: „A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók felett megfigyelt felmelegedési folyamatok pontos fizikáját a modern globális éghajlati modellek nem pontosan szimulálják, ez pedig súlyosan befolyásolja a globális tengerszint-emelkedés jövőbeli előrejelzéseit. A jégtömeg jövőbeli változásainak előrejelzését javíthatnánk azzal, ha a szimulált jég–légkör kölcsönhatásokat kijavítjuk, de ez a feladat továbbra is nagy kihívást jelent. Az, hogy észrevettük ezt a problémát, az első lépés ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a kapcsolódó előrejelzési bizonytalanságokat. A műszeres mérési kampányok kiterjesztését és a modellek célzott kiértékelését egyaránt ösztönözzük.”
Edward Hanna, a kutatás vezető szerzője hozzátette: „Az, hogy az Antarktisz és Grönland óriási jégtakarói hogyan reagálnak a folyamatban lévő éghajlatváltozásra, döntő fontosságú a jövőbeli tengerszint-emelkedés mértékét illetően. A jégtakarók tömegvesztése nem egy egyszerű, egységes válasz az éghajlat felmelegedésére, hanem például rövid távú – jellemzően néhány napos – extrém olvadási események, valamint a part menti jégtáblák katasztrofális leszakadása, ami relatíve gyorsan bekövetkezhet, és egyszerre nagy mennyiségű jeget juttat az óceánba. A jégtakaró változékonyságának mintázatai, folyamatai és hatásai azonban a napoktól az évezredekig terjedő különböző időskálákon nem eléggé pontosan ismertek. Az egyszerre több időskákán történő változékonyság figyelmen kívül hagyása pedig torz előrejelzéseket eredményezhet.”
A tanulmány az Ice Sheet Mass Balance and Sea Level (ISMASS) szakértői csoport, a World Climate Research Programme’s Climate and Cryosphere projektje, valamint a Scientific Committee on Antarctic Research és az International Arctic Science Committee támogatásával megvalósult “Ice Sheets: Weather vs Climate” workshop (Reykjavik, Izland, 2022. augusztus) eredményeként jött létre.
Publikáció:
Short- and long-term variability of the Antarctic and Greenland ice sheets | Nature Reviews Earth & Environment doi.org/10.1038/s43017-023-00509-7
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Új erdők és zöldebb települések: nagyszabású fásítási program indul
Hatvanmilliárd forintot fordít fásításra és települészöldítésre a kormány.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Közel 60 milliárd forintot fordít a kormány a következő években az Országfásítási és Települészöldítési Programra – jelentette be az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Gajdos László közölte, a program részeként 12 millió facsemetét ültetnek el, legalább 1320 hektár új állami erdőt hoznak létre, négymillió csemetével mintegy 20 ezer kilométer csatornaszakasz mentén végezeknek fásítást – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, 39,6 milliárd forintot fordítanak a települések zöldítésére, és elvégzik az erdőtüzek megelőzéséhez szükséges feladatokat is.
“Nemcsak erdeink területét növeljük, hanem azok természetességének megőrzésére és javítására is odafigyelünk. Épp ezért fokozatosan bővítjük az örökerdő-üzemmódban kezelt erdők arányát is” – írta bejegyzésében Gajdos László. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szeptemberben azt közölte az MTI-vel, hogy a korábbi kormány 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millió fát ültetett el.
Gajdos László kedden a tárca budapesti sajtóeseményén arról beszélt, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyar erdőkből, jövőre pedig már elérhetik az 1 millió köbméteres csökkentést is. Hozzátette, az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra és biológiai sokféleségre kell törekedni, a fokozatosság elve alapján pedig át kell gondolni az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
